Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-08-02 / 32. szám

Politikai hetilap. — ü@{gjelestife misides; vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések m Ili­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: MARTOM evezi. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz:: A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon J51. A Ker.-szoc, párttit­kárság, Szent*lonai utca 12, Telefon: 121, A Pax: könyv­kereskedés, Fő-utca 9, Telefon i'7t. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. A hét margójára. Clemenceau cinizmusa villant fel egy pillanatra Európa lelki szemei előtt, amikor a pénzögyi válságba jutott Németországon csak súlyos politikai feltételek teljesítése árán akart segíteni Franciaország. Ezt a cinizmust akkor öltöle magára a „Tigris", amikor olyan kérdést tár­gyaltak a páriskörnyéki béke-konfe­renciák, amelyek nem érdekelték hazáját. Meri neki csak egyetlen ide­álja volt: Franciaország; az emberi­séget nem szerette, mert csalódott benne. És Lavalnak mégis ezen az emberiségen kellett segítenie, hogy bebizonyítsa hazája iránti szeretetét: egy ugyancsak párisi tárgyalás ered­ményeként Londonban a politikai szempontok figyelmen kivül hagyá­sával hozzájárult Németország talp­raállításához. Laval sz emberiség megsegítésén keresztül szereti hazá­ját ; Clemenceau hazája szeretetén ke­resztül gyűlölte a világot. íme, a régi és a vajúdó francia külpolitika között a különbség 1 De vájjon lesz e elég ereje Laval­nak ahhoz, hogy az első lépés után megtegye a többit is: revideálni a békeszerződéseket és végrehajtani az általános leszerelést ? Mert csak így lehet végérvényesen eltüntetni Európa homlokáról a gondoktól ráncos re­dőket, amelyeket a clemenceau- i békediátátumok gazdasági következ­ményei idéztek elő. Ez az emberiség szerves egészébe tartozó Franciaországnak épúgy ér­deke, mint a többi nagy és kishataí­maknak. A cinizmus ideje már lejárt 1 Bethlen István nyugalmat és hideg­vért kér a nemzettől. A rémhírterjesz­tőkkei szemben a legszigorúbban akar eljárni. És igaza van I A rendet és a cso­dálatos módon uralkodó köznyugal­mat megbontani egyet jelentene a nemzet élete elleni merénylettel. De mi ismerjük a rémhírterjesztés­nek egy másik fajtáját is, amit na­gyobbrészt éppen a Bethlen vezérlete alatt álló párt tagjai követtek el a választások alatt. A rémhírterjesztésnek ez a fajtája a nagy és színes ígéretek özöne volt, amellyel elárasztották a szegény el­lenzéki választópolgárságot. Állat­egészségügyi állomások építésétől kezdve bakteri kinevezésig mindent megígértek, de amikor már megvolt a mandátum, amikor már egy újabb képviselőházi ciklusra biztosítva volt a honatyai méltóság, bezárultak a tejet mézet Ígérgető ajkak és olym­pusi magaslatról jöttek a levelek, hogy kérését legnagyobb sajnála­tomra ezidőszerint nem teljesíthe­tem ... és a szegény választó, aki előtt három hétre felcsillant egy kis nyugodt, polgári élet perspektívája, s aki az örömiől reszkető kezében már szinte ott érezte Bethlen „be­hívóját, ismét magába csuklott, csalódottan és reményeitől teljesen kifosztottan. Ez számára valóban rémhír volt, csakhogy ebben az esetben egy állam­polgárról, most meg a nemzetről van szó! Hát a nemzet nem az állampolgá­rok összessége ... ? A hét eseményei. Idehaza. Az országgyűlés képviselőházának első érdemleges gyűlésén az ellen­zék éles támadást intézett a kormány ellen a választási visszaélések miatt. Bethlen nem tudott a támadásokra érdemleges váiaszt ndni. A képvi­selőház törvénnyel érvényesíti a kormány szükségrendeleteit és egy újabb javaslat letárgyalása után fel­hatalmazza a kormányt arra, hogy a kiadások csökkentésével és a betétek fokozásával biztosítsa az államház tartás egyensúlyát s hatalmat adott a kormánynak a rémhírterjesztők büntető uíon való megtorlására. Wekerle pénzügyminiszter a kere­seti adó bizonyos százalékkal való felemelésén kívül a házadő és az autóadó felemelését is tervbevette. A nyugdíjak és a kistisztviselői fize­té'ek leszállításáról nincs szó. A Nemzeti Bank 9 százalékra emelte a kamatlábat. A francia vízipóló csapatot 5:1 arányban megverték Budapesten a magyarok. A magyar óceánrepülök ünneplése e héten is folytatódott. Rengeteg gratuláló levelet, sürgönyt, ajándé kot kapnak mindennap. A gépet most javítják a műegyetemen, ha ki­javították, vidéki körútra indul vele Endresz és Magyar. Külföldön. Általános megkönnyebbülés a sike­resen végetért londoni konferencia nyomában. A tárgyaló felek meg­állapodtak abban, hogy három hó napra meghosszabbii ják Németország­nak a 20 millió fontos hitelt, a még Németországban lévő hitelek jelen legi színvonalon tartandók meg és a Nemzetközi Fizetések Bankja bizott­ságot nevez ki Németország hitel­szükségleteinek tanulmányozására. Egy bizottság majd megvizsgálja, hogy miként lehetne a rövidlejáratú hitelek egy részét hosszú ejáratúra átváltoztatni. A konferencia egyszer­smind elhatározta, hogy szakértő bizottság vizsgálatot folytasson Hoo­ver elnök moratórium javaslatának végrehajtására szükséges rendszabá­lyok kidolgozására. Ez a bizottság már meg is alakult, a mapyar kor­mány is résitvesz bjnne. A Gráf Zeppelin tudományos ex pediciót szervezett és az Északi Sarkra repült. Az exp?dició fikerrel járt, péntekre már Berlinbe várták vissza a léghajót, MacDonald és Henderson angol miniszterek az elmúlt héten viszo­nozták a német miniszterek angliai látogatását. A látogatás alkalmával az angol német baráti együttműkö­dés kimélyftése és a gazdasági vál­ságból való kibontakozás volt a tár­gyalások alapmotívuma. Búcsúzás. Mindazoktól a jóbará taimtól és ismerőseimtől, akiktől Pápáról történt elköltözésem alkal­mával az idő rövidsége miatt nem tudtam elköszönni, ezúton búcsúzom el, a jó Isten áldását kérve reájuk. Hajdany Vince ny. telekkönyvvezető. A városi főjegyző gyűlésre hívta egybe a papai pékeket. A városházán szerzett információnk szerint dr. Hermann László városi főjegyző felsőbb utasításra júl. 31-én délután 4 órára összehívta a pápai pékmestereket, hogy az általuk fel­emelt péksütemény- és kenyérárak leszál ítáBára birja őket. A tárgyalá sok eredményéről jövőheíi számunk­ban számolunk be. aSINGER mRROGEEEK mécms A LEGJOBBAK I * ••• Kitüntetés. A Vitézi Rend 10 éves jubileuma alkalmával a vitézek Főkapitánya helyettesének okirati dicséretében részesítették vitéz He vessy József ny. századost, aki a szép kitüntetést júüus 27 én vette át a veszprémi székkapitányságon. Az okirati dicséret a legfelsőbb vitézi kitüntetés. Vitéz Hevessy József ki­tüntetése osztatlan örömet keltett bajtársai és a pápai társaság körében. A ferencrendl dlspozlclők a pápai rendházat nem érintik köze lebbről, mert a rend vezetősége sem ide, sem át nem helyezett senkit sem. Porcinkula-búcsú. Aug. 1 én délután 2 órakor kezdődik a pápai ferences templomban a porcinkula­búcsú és tart másnap este napnyug­táig. Az istentiszteletek sorrendje a búctú ideje alatt a következő: Aug„ 1-én este fél 8 órakor litánia, aug. 2 án reggel 6 órakor és fél 8 óra­kor szentmise, 9 órakor ünnepélyes nagymise és szentbeszéd, fél 11 óra­kor szentmise, délután 4 órakor li­tánia és szentbeszéd. Tíz éves találkozó a zárdá­ban. Júl. 19-én, Szent Vince ünne­pén 10 éves találkozót tartottak a zárdában az irgalmas nővérek veze­tése alatt álló tanítónőképzőnek: 1921-ben végzett növendékei. Reg­gel 8 órakor az ünnepélyes szent­misén közösen szent áldozáshoz já­rultak volt osztályfőnökükkel, tisz­telendő Szeraphina nővérrel élükön; és az ima szárnyán egyesültek azok kai a volt kedves tanáraikkal és tár­saikkal is, akiket a hivatásos köte­lességek és betegség tartott távol és akiket a halál szakított el körük­ből. Reggelire, sőt még ebédre és ozsonnára is a tisztelendő főnöknö páratlan vendégszeretete, barátsága, kedvessége látta vendégül az egész társaságot. A közbeeső időket a tá­vollevők leveleinek olvasása, vála­szoló lapok irása, a prepaélet epi­zódjainak felújítása, a tíz esztendő élményeinek elmesélgetése és Sza­bóné Cziller Edit operaénekesnő szórakoztató gyönyörű éneke töltötte ki. Ozsonna után az éléskamrában és a gazdasági udvarban a sokoldalú tisztelendő főnöknő gazdasági tudá­sáról és konyha-művészetéről is ta­núságot tett és készséggel bővitgette

Next

/
Oldalképek
Tartalom