Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-07-05 / 28. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatókj ü Legnagyobb választékban női és férfi i fehérnemük, harisnyák, keztyük, erRAIDLFERENCNÉL Pápán, Kossuth-utca 6. Telefon: 174. nyők, botok, sapkák, kalapok, nyakkendők, ridikülök és bőröndök stb. j • 1 Az 1925. évi XXVI. íc. 91. §-ának 4. bekezdése alapján a pótválasztáson azok a választók is szavazhatnak, akik az alapválasztáson nem szavaztak. Zzitvay Tibor igazságügyminiszter mult szombaton dr. Ángyán Béla íámogatására városunkba érkezett. Látogatásokat telt a négy vallásfeie kezet lelkipásztoránál és az egységes párt helybeli elnökénél. TiszteJetére a Griffben népes bankett volt, ahol több érdekes felköszöntés hangzott el. A mult. Vájjon ki ne emlékezne arra az országra szóló küzdelemre, amikor az iparosok sorompóba álltak önálló érdekképviseletük érdekében. Hogy min bukott meg a harc, köztudomású. Az évek óta folyó kilincselés az ipartörvények módosításáért mennyi energiát követelt már. Az 1922 es ipartőrvény mennyi bosszúságot okozott az iparosoknak és mennyit fog még ezután is okozni. Az építőipari törvénytervezet tengeri kígyója, a közszáliítási szabályrendelet hiányossága, a forgalmi adó labirintusa s az Orsz. Társadalombiztosító Intézet páncéltornya hány egzisztenciát nyo mott agyon. A közüzemek légiója és az olcsó nyersanyagot feldolgozó drága kartelok az utolsó tíz év alkotásai. Mikor lesz már vége e féktelen alkotásoknak s ki meri kezdeményezni a leépítést? Bizony ez egy nyilt kérdés, amire nem is kell adnom választ, azonban tény az, hogy igen kevés azoknak a száma, akik szakértelem nélSküli alkotásukat romba tudnák dönteni. | Adjátok vissza azt, amit elvettetek I — hiába hangzik el nap-nap után, a párnás ajtókon keresztül be nem hatol. Mig oda belépés sincs, addig minden hiába. A jó akaratban nincs hiány, azonban a megszokott kényelem parancsol. Ez volt a múltban, és ha kérdem, mi lesz a jövőben? — bizony egy sötét függöny takarja el szemünk elől azt. Titokzatosságának teljében nem sokat várhatunk a jövőtől, egyet biztosan — ha ez továbbra is így. megy — az agonizálást, a végelszenderülés követi, mert az iparosság egy részét apatikus nemtörődömség szállta meg. Most, mikor a cselekvés órája ütött, tegye meg minden iparos kötelességét, ha a hatalom osztotta morzsák elfogynak, fájdalmasabb lesz a nyomor. Egy Iparos. Kedves laptestvérünknek! Megint haragszik ránk I Jaj, menynyire haragszik 1 M gint oktat. Pedig egy évben születtünk mindketten, 28 ik évfolyamunkat tiporjuk, a pápai olvasótábor ikergyermekei vagyunk, ne oktassuk egymást. Bizony, mi is igazat írunk, nekünk

: sem volt még sajtópörünk, amennyire visszaemlékezünk. Erről jut eszembe, hogy mi nem mernénk magunkról oly hévvel írni, mondván, hogy a Pápai Hirlap „soha mást nem írt, mint a színtiszta igazságot". Mert ez veszedelmes megállapítás és feszegetni még veszedelmesebb pont a választás előtt, mikor arra oktat lap testvérünk, hogy ne játszunk a tűzzel. Az a tűz, amivel „játszunk" a jogos nemzeti elkeseredés tüze. Korántsem olyan csúnya tűz, mint amellyel a „Pápai Hirlap" 1919. ápr. 26-ik számában játszik. Szedjük csak elő az elfakult, 4 oldalas lapocskát, a kommunizmus vigan élő sajtótermékét, melynek akkori laptestvérét, minket a vörös téboly egyszerűen megsemmisített, mig ő nyugodtan működhetett. Abban találunk egy cikket, Ilyen címmel: „Komoly órákban". (Érdekes rokonság a Pápai Hirlap mult vasárnapi vézércikkének fogalmazásához „Sorsdöntő időszakban".) Annak is, ennek is Dr. K. E. aláírása van. Szerkesztősége akkor is, most is Liget-utca 6 Egyelőre elegendőnek tartjuk idézni a mindig igazat író Pápai Hírlapnak és a közismert t. cikkírónak vezércikkéből ezen kis Ízelítő igazságot: (2. old. 1. hasáb. 4. bekezdés.) „A szociális forradalom az egész világon győzni fog. Erő van benne, leküzdhetetlen, eleven erő és ez az erő akarat, mely előbb-utóbb diadalt arat. Jöhetnek reánk súlyos megpróbáltatás napjai, amint már íme itt is vannak, amikor a fegyvert elvi álláspontból utáló szocializmus fegyverrel, vörös seregével kénytelen védeni mindazt, amit eddig elért és amit a jövőben megvalósítani akar. De jöjjön reánk bármi, rendüljön bár az ég boltozatja, mindenkinek, aki egyszer a szocialista zászló alá esküdött, kötelessége csupán ez az egy: híven, becsületesen, rendületlenül rnel lette kitartani 1 Dr. K. E." Mert a Pápai Hirlap mindig az igazat írja, ahhoz nem füzünk kommentárt. Csak még egyet: a kormány kritikája még nem játék a tűzzel. A kormány nem az állam, nem a haza, annak csak szerve. Ha a soffőr rossz, az autónkat másra fogjuk bizni. Hiába veri mellét a soffőr és dicsekszik. Mi is értünk a géphez és nem kell attól tartani, hogy nincsen ember, aki ne tudná pótolni a sok defekt miatt megunt vezetőt. Szinte beleszuggerálták a nemzetbe, hogy Bethlen István kormánya nélkülözhetetlen. És mi lenne a hazából, ha a sors kifürkészhetetlen könyvében meg volna már írva, hogy néUülöznünk kell az elnököt. Tán mindjárt összedölne az ország ? Szomorú volna és nem hisszük. Aztán azt mondja nekünk a lap testvér, hogy mi a kormányt annyi szor magasztaltuk. Igen, néhányszor. Mert objektívek vagyunk és voltunk. A jót elismertük. De mikor jobbat választhatunk, nem volna őrültség ennek lehetőségét elhanyagolnunk, amikor tudjuk, hogy titkos szavazás esetén feltétlenül és fölényesen mienk a diadal Pápán 1 Köszönjük tehát az oktatást és kérjük laptársunkat, hagyják abba a leckéztelést, nem akarunk mi sem a régiségből olcsó, de veszedelmes fegyvereket előkeresni, minthogy ezzel csak ártanánk egyébként nagyra becsült laptársunknak. Nyújtsunk tehát baráti kezet és dolgozzunk a választások lezajlása után békés munkával egymásnak, az olvasóközönségnek és a szegény hazánk érdekében. Ha Pápai Hirlapék is így akarják,, részünkről szent a béke I 9 dohánygyári munkások figyelmébe! Az a minden önérzetet megcsúfoló, eljárás, amelyben a választásokkal kapcsolatban a dohánygyári munkások részesültek, arra kényszerítette a keresztényszociálista párt vezetőségét, hogy ez eljárás ellen a legilletékesebb tényezőknél tiltakozzék és védelembe vegye a dohánygyári munkásokat. Minthogy a terrorizálásnál mindig a Dohányjövedék Központi Igazgatóságára történt hivatkozás, Szabó József képviselőjelölt fölkereste Benkő államtitkárt, a dohányjövedék vezérigazgatóját, aki előtt tiltakozott a dohánygyári munkások terrorizálása ellen. Benkő államtitkár kijelentette, hogy a központ ilyen irányban semmiféle utasítást nem adott a pápai dohánygyár igazgatóságának és nem is kívánja a munkásokat politikai állásfoglalásukban befolyásolni. A dohánygyár minden alkalmazottja meggyőződéséhez híven szabadon gyakorolhatja állampolgári jogait, szavazhat ide vagy oda, ahova meggyőződése viszi és ebből kifolyólag őt semmiféle kellemetlenség nem érheti. Szó sincs róla, hogy bárkit is azért, mert ide, vagy oda szavaz, állásából elbocsájtsanak, nyugdíjazzanak, üzemredukciót vagy üzemszünetet rendeljenek el. Eddig a nyilatkozat. A pápai dohánygyári munkásokat bizonyára megnyugtatja a vezérigazgatónak ez a kijelentése és reméljük, hogy ezekután a gyár igazgatósága is be fogja látni, hogy amit | az első választás alkalmával tettek, az megszégyenítő volt nemcsak a gyár alkalmazottaira, de a dohányjövedékre és a dohánygyár igazgátójára nézve is. Hagyják az alkalmazottakat magukra, elég érettek ők ahhoz, hogy választójogukkal okosan és meggyőződésükhöz hiven éljenek. Még csak annyit, a keresztényszociálista párt a jövőben is meg fog védelmezni minden egyes alkalmazottat és biztosítja, hogy politikai állásfoglalásuk miatt senkinek sem lehet kellemetlensége. Pártvezetllség. Csendben és rendben vonuljatok fel az urnákhoz, mert a rend fél ellenzéki győzelem! Kitüntetett erdészeti altisztek. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Duschanek Adolf marcaltői és Szili József döbröntei lakos, uradalmi szakképzett erdészeti altiszteknek a mari caltői Gróf Esterházy uradalom illetve a pannonhalmi főapátság szolgálatában hosszú időn át becsülettel és hűséggel teljesített szolgálatukért elismerő oklevelet adományozott Az