Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-02-23 / 8. szám

Nyugat-Európában a német-római császárság óta soha ilyen szervez­kedés nem volt, mert a reformáció háborús szövetségeit, melyeknek egyik oldalán a hit tisztaságának megőrzése, a másik oldalán az új hit terjesztése volt az irányító gon­dolat, ide sorozni nem lehet. Ha pedig ezeket ilyennek fogjuk fel, akkor egyik oldalon állolt a katoli­kus, másikon a protestáns interna­cionálé. Ma Németországra hivatkozik va­laki, mint a katolikus internacionálé tényleges bizonyítékára. Nézzük, mi van Németországban ? Tényleg van ott a többi mellett két nagy párt, a katolikus centrum és a szociáldemokrata párt, az utóbbi számos árnyalattal. Azonban ez a kettő úgy viszonylik egymáshoz, hogy ahol katolikus a lakosság, ott nem tud megerősödni a szociál­demokrata párt, mert ott a nép a maga katolikus meggyőződése alap­ján ellentál neki és a centrumot tá­mogatja. Ahol azonban a lakosság jiem katolikus, ott minden teret el­foglal a szociáldemokrácia és kom­munizmus, mert nincs olyan eleven erő és belső meggyőződés, mely terjeszkedésének gátatvessen. Ez a matematika pontosságával áll, mert hiszen annyi katolikus nincs is Né­metországban, hogy a centrumra és szociálistákra egyaránt jusson, tehát az utóbbit a protestánsokból kell származtatnunk, mert máskép léte­zése megfejthetetlen volna. A katolikus centrum akkor ala­kult, amikor Bismarck meg akarta alázni az egyházat. Az addig türel­mes katolikus nép akkor ébredt fel, nem tűrte hitének megalázását és itt is bekövetkezett, amit a történe­lem annyiszor megismétel. Valaki irányítani akarta a sors kerekét, mire egy láthatatlan kéz belenyúlt a küllők közé és éppen ellenkezőre fordította a kerék forgását, mint ahogy a gazda nélküli számvető előre kitervezte. így lett a Los von Rom­ból Drang nach Rom. Ekkor vált a katolicizmus ellenfeleinek ajkán leg­utolsó és leghasználtabb frázissá az ultramontán szó. Azóta, azt hiszem, ott kiment a divatból. Alacsonyabb kultúrákba exportálódott. Ha ma Németországban katolikus internacionálé volna, mit kellene ott tapasztalnunk ? Németország a háború óta szem­benállott különösképpen Franciaor­szággal, Angliával és Amerikával, továbbá Olaszországgal és Lengyel­országgal. Franciaország vezető poli­tikusai még ma is szabadkőmívesek (a most megbukott Tardieu nem az), Anglia protestáns, Amerika talán leg­inkább felekezetnélküli hatalom. Ha volna katolikus internacionálé, akkor Németországnak régen tökéletesen meg kellett volna egyeznie Olasz­országgal és Lengyelországgal és ellenségeskedésben kellene állania a másik három hatalommal. S ezzel szemben mi történt: a poseni kér­dés és Danzig miatt Németország és Lengyelország gyűlöli egymást és Németország nem hajlandó bele­menni a keleti statusquo biztosítá­sába, Olaszországgal pedig áll a titkos harc a Brenner kérdés és az HORTOBÁGYI JÜHTÜRÓ Mindenütt kapható Orsz. Termeli az Magy. 72 Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Miklós út II. 9/131. Anschluss miatt. Ellenben Francia­országgal létrejött Locarno és Német­ország Stresemann politikája folytán lemondott Allsáce-Lorrainról, a két angolszász hatalommal pedig Német­ország több mint barátságos viszony­ban van. Ezt fényesen bizonyította Snowden angol kincstári kancellár ismételt szereplése Németország érde­kében. Hol itt a katolikus politikai inter­nacionálé s hol van annak német­országi uralma ? Tegyük ehhez még hozzá, hogy Németország háború utáni külpoli­tikáját, tehát egész állami életének irányát is annyira Stresemann irá­nyította, hogy halála után nem is találtak más embert, aki ezt a poli­tikát úgy tudná tovább vezetni, anogy azt Stresemann megkezdte és foly­tatta. Stresemann pedignem katolikus, de nem is szociálista, tehát az állí­tólagos katolikus, vagy a tényleges szociálista internacionálénak nxyu tagja, hanem evangélikus és német néppárti politikus volt. Ha valaki megfojtotta a háború után a német nacionalizmust, akkor Stresemann folytotta meg! Azonban, sietek hozzátenni, hogy nem fojtotta meg ő sem, csak go­romba frázisok helyett ésszel töltötte meg. Ez pedig így sokkal értékesebb, mint akár a Hohenzoliernek fennhé­jázó és kihivó nacionalizmusa, akár Lundendorffék fajvédő nacionaliz­musa. * Dr. Szabó László, a Pesti Napló csillagos cikkeinek írója, akinek va­laki véleménnyilvánítás végett a vita anyagát beküldte, azt írja egyébként a dolog lényegét mesterien kerülgető válaszában, hogy minden olyan fel­fogás, amely egy politikai katolikus internacionálé létezését vitatja, agy­rém. Az én szótáramban nincsenek ilyen s ehhez hasonló erős szavak, csak idézetként iktatom ide ezt a megállapítást. * íme, ime ide jutunk, ha a „fővá­gányon" utazunk. Nem, valóban itt nem volt más út, mint visszavonulni és egy puritánnak látszó végszóval betenni az ajtót és felégetni a hidat is maga mögött annak, aki ezt a kérdést az ifúság előtt, ahova egyéb­ként sem való, vádoló hangnemben SÜTŐPORBÓL KÉSZÍTI SÜTEMÉNYÉT. Kérje minden füszerkereskedésben a most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETHER-féie recepthönyuet. Ara s 30 fillér. felvetette. Hogy ilyen visszavonulás­kor azután, talán kissé rendszertele­nül, minden esetre idegesen, le kell adni jobbra-balra egy-egy vágást, az már abból is következik, hogy egy iskola szeme előtt, melyben ekszisz­tenciát akarunk magunknak terem­teni,, mégis csak kell valamit demons­trálni. Az asztán megint természetes, hogy mindenki a maga fegyverével hadakozik, amit Isten bírnia enge­dett. Ha nincs finom élű kardja, akkor lőcsöt ragad, vagy egy mult századból itt felejtett seprűnyelet. Aztán olyan lesz a vívása is. De, errare humánum est, ez még nem hiba és nem baj, a baj akkor kezdődnék, ha fulánk maradna hátra és megbolygatná azt az egységet, ami nekünk mindennél drágább és aminek nevében szeretettel és az ellen­félnek kijáró megbecsüléssel abban a pillanatban el is felejtettük a vitát, amikor lezártuk. Dr. Sulyok Dezső. A hét eseményei. Idehaza. A kormányzó érdemeinek meg­örökítéséről szóló törvényjavaslatot hozzászólás nélkül, változatlanul fo­gadták el az összes pártok. Cesare Orsenigot, volt budapesti pápai nunciust az apostoli Szentszék berlini apostoli nunciussá nevezte ki. Utódja Angelo Rotto sztambuli pá­pai nuncius lett. Cesare Orsenigo március 8 a körül hagyja el a ma­gyar fővárost. Bethlen István gróf vasárnap éj szaka Párisba utazott, hogy részt­vegyen a hágai egyezmény hátralevő kérdéseinek a letárgyalásán. A m. kir. pénzügyminiszter január­tól kezdődöleg leszállította a föld adót. A leszállítás lényeges, mert 100 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem után az eddigi 29 P he Iyett 23 20 pengőt vetnek ki. A pénzügyminiszter az általános kereseti, valamint a jövedelem és vagyonadó alapjának új megállapí­tása iránti kérelmek beadásának ha­táridejét február végéig meghosszab­bította. Minden olyan adózó tehát, akinek az 1929, évi általános kere­seti, továbbá a jövödelmi adóalapja a 10.000 P-t, vagyonadóalapja pedig 200.000 P-t meg nem haladja és adóalapja az 1930 évre változatlanul volna fenntartandó, szabályszerű adó­bevallás csatolása mellett február 28 ig kérheti adóalapjának új meg­állapítását, ha a mult évi adóalapját viszonyaihoz képest soknak tartja. A földmivelési minisztérium a kor­mány felhatalmazása alapján 50 000 métermázsa buza és rozs kenyér­magvat vásárolt meg, hogy e réven lehetővé tegye a fagykár következ­tében kenyérmag nélkül maradt gaz­dasági munkásoknak és 10 kataszt­rális holdon aluli kisgazdáknak a kora tavaszi hónapokban méltányos áron való kenyérmaghoz juttatását. A bu7a kedvezményes kiosztási ára az átvétel helyén 19 pengő, a rozs kedvezményes ára pedig 10 pengő. A magvak hitelezés mellett is kap­hatók. Az igényeket a községházán kell előterjeszteni, A keresztényszociálista szakszer­vezetek a munkanélküliség kérdésé­nek megoldása tárgyában küldöttség útján keresték fel a miniszterelnököt és a népjóléti minisztert. Tobler János, a küldöttség vezetője adta elő kérelmüket, aki a szükséges tenni­valók közül kiemelte a 8 órai munka­idő bevezetését, az állami munka­közvetítők reformját, a termelés két tényezőjének megértő együttműködé­sének céljából a munkaközösség lé­tesítését. Dá szükségesnek tartja a bérminimumok megállapítását is. Ké relmük mindkét helyen helyeslésre talált és a miniszterelnök kijelentette, hogy minden tőle telhetőt el fog követni. Vass népjóléti miniszter pe­dig tudomására hozta a küldöttség­nek, hogy a 8 órai munkaidő tár­gyában már készül a törvényterve­zet. A tiszazugi arzénperben pénteken újabb tárgyalás volt Szolnokon. Cseri Lajosné tiszakürti asszony került a birái elé, aki apját és anyját meg­mérgezte. A bíróság Cserinét elkö­vetett bűntetteiért kötél általi halálra ítélte. Külföldön. Kutjepov orosz tábornoknak, akit az orosz szovjet Páriából elrabolt, még ma sem akadlak nyomára. A francia közvélemény az emberrablás miatt a párisi szovjetkövetség eltávo­lítását sürgeti. Az orosz-román kémkedéssel kap ­csolatban tömeges letartóztatások történtek Romániában. Számtalan közéleti egyén került a tömlöcbe, akik szovjeipénzen forradalmat akar­tak előkészíteni Romániában. A le­tartóztatottak vezére Pibacu rendőr­tisztviselő volt. A francia floitamemorandum súlyos válságot idézett elő. Az általános vé­lemény az, hogy a francia memo­randum minden további tanácskozást lehetetlenné tesz. De fennáll e veszély az olasz francia flottaparitásra irá­nyuló olasz követeléseit tekintetében is, mely a technikai kérdések meg­vitatását holtpontra juttatta. Kinát ismét polgárháború fenye­geti. Feng tábornok hadserege újra megkezdte elönyomulását Hangkau felé és egyesült Szi csa tábornokkal, aki szintén a lázadókhoz csatlako­zott. Cseng Kai-Csek a kormány­csapatokkal leverésükre indult. A francia kormány hétfőn meg­bukott. Bukásának oka egy pénzügyi vita során felvetett bizalmi kérdésre adott elutasító válasz volt. A köz­társaság elnöke a Tardieu kormány lemondását ugyan elfogadta, de a jelek szerint ismét Tardieut fogja megbizni kormányalakítással. Az Achmedabadban larlott pán­indiai kongresszuson a nemzeti párt teljes hatalommal ruházta fel Ghan­dit az angol uralom elleni harc meg­kezdésére. Városi közgyűlés. A bizottságok megalakítása* - Mult hétfőn, febr. 17-én délután választotta meg az újonan alakult képviselőtestület a maga szakbizott­ságait, melyek hivatva vannak a tár­gyalás alá kerülő anyag törvényszerű előkészítésére. A polgármester a képviselőtestület vezető embereit elő­zetes értekezletre hívta meg, amely értekezlet előtt már ismertette azo­kat a fontosabb szempontokat, ame­lyeket ö a bizottságok megalakításá­nál maga elé tűzött. Ezen szempon­tok egyike, hogy a bizottságok tag létszámát a képviselőtestület csökkent létszámához leszállítani kívánja, a másika pedig az, hogy minden olyan képviselőt, aki a korábbi testületnek tagja volt és a mostaniba vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom