Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-01-19 / 3. szám

r n L, TARCA B ,J1 OKTÓBER VÉGÉN. /Y/'öfta nezeA: e^re, földre. Vigasztalásra nem találok. Reményim szárnya összetörve. Didergek, mint deres virágok. A zömmögö nyaraknak vége, s csűrömbe semmit nem takartam, tündöklő távolok szinébe merengve mélán, elhagyottan. Magam bolyongtam mindig árván, de volt remény egy kikeletben! S most vándordarvak távozásán az ég is elborult felettem. ^ Tóth Géza. Szekeres bácsi meg az ügyvéd. Irta: L5rincze Géza. •{A Pápa és Vidéke irodalmi pályázatán dicséretet nyert pályamű.) Szekeres István bi?csi b5csületes embernek valija magát. Ezen nem is -csodálkozhatunk, mert Szekeres Ist­ván bácsi magyar ember. No de nem afféle bugyogós, kávét oz-.onnázó nap­lopó, ahogyan ő hivja a városi tanult embereket, hanem látásiul-vakulásig dolgozó „pógár ember". Tehát úgy köztünk legyen mondva, Szekeres bácsi paraszt. Csak valahogy a fülébe ne jusson ez az elnevezés, mert Sze­keres bácsi szörnyen megsprehen­dálna érte. Mert ő nem paraszt, hanem böcsüleíes p5gár, aki kapá­val, kaszával dolgozik, igaz, hogy — no de ez megint csak köztünk legyen mondva — ritkán veszi kezébe eme nemes szerszámokat, inkább a korcsmába a poharakat emelgeti, de hát fő ez, hogy ő tudja legerélye sebben szidni az urakat, akik soha nem dolgoznak, hanem csak a pógár embert nyúzzák. Ez a Szekeres bácsi sok minden­ről híres. Nemcsak becsületességéről, hanem akaratos tempójáról is. Igaz, hogy kálomista hitű és így nem cso­dálkozhatunk az ő nyakasságán, — mert tudni kell, hogy a kálomisták mind vastagnyakuak. Ami nem azt jelenti, hogy a nyakuk valami hiba folytán Iúinő a rendes határokon, hanem azt, hogy elveikiől nem tágí­tanak, szavuktól nem álinak el és akár igaz, akár nem, — de mindig nekik van igazuk. Szekeres bácsi pógár embernek nevezte magát, de mégis csak paraszt volt. Szekeres bácsi mindig munkáról beszélt, de azért ö keveset dolgozott. Szekeres bácsi mindig igazat mon­dott ... és mégis sokszor hazudott. Szekeres bácsi meghallgatta mások tanácsát, de meg nem fogadta soha sem. S5t nemc3ak meghallgatta, ha­nem kért is tanácsot, de cssk azért, hogy az ö véleménye amazét legyőzze. Szekeres bácsi mindig fontosat mon­dott, ezért nagyon lassan beszélt. Sőt a szavakat meg is ismételte, hogy hallgatóit minél jobban meg­győzze. Miután ennyi jellemző sajátságát felsoroltam, elmondok egy esetet, ami Szekeres bocsival kapcsolatban történt meg velem. Csak még annyit jegy­zek meg, hogy Szekeres bácsit én már kisgyermekkoromtól fogva isme rem. Nemcsak ugyanabban a vá­rosban laktam, ahol Szekeres bácsi, hanem közvetlen tőszomszédságában. Amolyan kis vidéki város volt ez. Legnagyobb részt polgárok lakták. Iskolái azonban híresek voltak. Tehát még diákkoromban ismertem Szeke­res bácsi?, akinek; virtusos fiaival sokat verekedlem. Fiaival verekedtem, Szekeres bácsival pedig sokat vitat­koztam. Akartam rávenni, hogy fiait taníttassa, de Szekeres bácsit arra rábeszélni nem lehetett. — Hogyisne, hogy aztán az én fiam is engem nyúzzon, inkább agyon­ütöm valamennyit. Má idesfiam én nem járatok iskolába egyet se. Miér? Hogy huncutságra tanítsák őket, má olyan bolond nem vagyok, hogy még füzessek is a tanároknak, hogy megtanítsák mindenféle bolondságra. Ha rám lenne bizva, én minden isko­lát ágyúval lünék széjjel, mer míg iskola van, addig ur is van. Má pedig idesfim, az ur csak veszedelem a szegényemberre. Szekeres bácsival azután ritkábban találkoztam. Bementünk lakni a pa­rasztnegyedből a belvárosba. Egyik délután az alsóvárosban volt dolgom. Elintéztem és hazafelé menet betértem egyik vendéglőbe. A pógá­rok már kipirulva vitatkoztak egy­mással egy asztal körül. Borközi álla­potban voltak — tehát a kormányt szidták. Én félre húzódtam egy sa­rokasztalhoz és onnan figyeitem a hangos neki-busulást. Szekeres bácsi mihelyst észrevett, mindjárt odajött hozzám. Üdvözölt hangos köszön­téssel. — Adjon Isten jónapot ifiur. Ré­gen láttam már. — Bizony Szekeres bácsi nem igen érek rá mostanában erre maguk felé járni. El vagyok foglalva. — Ugyan má ne nevettessen. Mi dolga vóna magának? Talán sokat kő sétányi, vagy talán a hivatalba kő sokat dolgozni ? — Hát bizony leköt a hivatal is. Nagyon sok dolog van odabent. — Mi dolog van ott? Irkálás-fir­kálás. Nem dolog az, csak időlopás. A fene megette az olyan munkát. Hanem ippen errevonatkozólag sze retnék kérdezni az ifiurtól. Maga már jártas az effajta huncutságokban. Ölég sok iskolát kijárt, — Tessék csak Szekeres bácsi, szívesen segítek, ha csak módom­ban van. — Az öreg sokat mondóan sunyo­ritott bal szemével és puruszlikja belső zsebéből kivett egy darab pa­pirost. — Errüí az irásrul vóna szó e. Óvassa csak el az ifijur. (Folyt, köv) HlK7fín Kálmán szltaáPű,tíratliepíféséságybetBtliészíf& IIU 0 £ ll I IIUIIIIUII PAPA, áROH-UTCil 8. Drótkerítések készítését legolcsóbban elvállalom. Négyzetméterenként már 50 fillértől. Díszes kerítéseket hul­lámozott drótból, melyről költ­ségvetéssel díjmentesen szol­gálok. Készítem továbbá a leg­jobb ruganyos sodrony ágybe­téteket, melyeknek javítását is jutányos áron elfogadom. Kérem a n. é közönség szíves pártfogását. 40 ASINGER \5U*RÓGÉFEK Méors A LEGJO BBAK 1 5 Pipa megyei város polgármesterétől. 358/1930 iktsz. Árajánlati felhívás. Pápa megyei város által fenntar­tott ápolda és szegényház ré­szére szállítandó cikkek stb. szállítására pályázatot hirdetek az alábbiakban. i Szállítandó lesz: Havi átlagban: tej 1200 1, zsír 45 kg, kenyér 900, főzőiiszt 250, hús 180, burgonya 800, bab 50, lencse 28, borsó 28, hagyma 60, zöldség 30, paprika 15, szemes­kávé 1, cukor 15, köles 50, gersli 10, dara 14, rizs 20, kömény 0 5, bors 0 2, ecet 10 1, mák 8, mosó­szappan 8 kg. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy árajánlataikat jelen hirdetmény megjelenésélől számított nyolc napon belül, azaz 1930. évi január hó 25-ének déli 12 órájáig zárt bori éfrban .Aján­lat szegényházi éle'micikkek szállí­tására" felirattal a városi iktató hiva­talnál nyújtsák be. Később érkező ajánlaíokat figyelembe venni nem fogok. Az ajánlat 160 P okmány és 80 filléres váiosi bélyeggel láttandó el. Forgalmi adó s a nyugtabélyeg illeték a szállítót terheli, azonban az átajánlatnál már azegys gárnál figye­lembe veendő. Pápa, 1930 január 15 én. Dr. Uzonyi s. k., 37 h. polgármester. Az uradalmi elárusító üzletben pénztárnoknői állás van üresedésben. A pályázók felhivatnak, hogy sze­mélyi adataikkal feltüntetett és bizonyítványmásolatíal felszerelt kérvényüket fizetési igényük meg jelölésével január hó 20-ig be zárólag az uradalmi számvevőség­nél nyújtsák be. 34 Eladó házhely. Pápán, a Bezerédi-utcában 325 Q-öl HÁZHELY a elköltözés miatt eladó. Érdeklődni lehet Szobor Lajosnénál Tőrök Bálint utca 15. szám alatt. Értesítés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönsége*, hogy vendéglőmet Hunyadi János utca és Kis­faludy utca sarkán megnyi­tottam. Kérem a n. é. közönség szíves támogatását, vagyok tisztelettel: WANDLICH ISTVÁN vendéglős. 30 Pápán, Bercsényi utca 11. számú HÁZ, mely áll 2 uícai szoba, konyha, éléskamra, előszoba, kamra, 5 drb. állatra istálló és pajta, 196 • ölön szabadkézből eladó. Érdeklődni lehet ugyanott a fu^aj • donosnál. 31 Építési éf terve­zési munkákban forduljon ajánlattételre építési irodámhoz. — ízlés, csinosság, szépség és praktikus olcsó meg­oldással a környék legszebb épüle­tét fogja kapni. „Építtetők tanács­adója" című könyvemet 5 P után­vétel mellett bárkinek megküldöm. Építési kölcsöneket szerzek. Ertl flifetor Építészmérnök Budapest, Erzsébet-korút 2., II. 16. Katolikus akcióhoz urakat és hölgyeket — lehetőleg nyugdíjasokat — felveszek. Jelentkezni lehet hétfőn délelőtt 10 tői délután 2-ig óráig SŐTH vedéglőben. 41 Kiadó lakás. Csatonautca 8. sz. alatt az emeleten egy 3 szobái utcai lakás fürdőszobával és mellékhelyiség­gel azonnal kiadó. Esetleg iro dának is használható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom