Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)
1930-01-19 / 3. szám
r n L, TARCA B ,J1 OKTÓBER VÉGÉN. /Y/'öfta nezeA: e^re, földre. Vigasztalásra nem találok. Reményim szárnya összetörve. Didergek, mint deres virágok. A zömmögö nyaraknak vége, s csűrömbe semmit nem takartam, tündöklő távolok szinébe merengve mélán, elhagyottan. Magam bolyongtam mindig árván, de volt remény egy kikeletben! S most vándordarvak távozásán az ég is elborult felettem. ^ Tóth Géza. Szekeres bácsi meg az ügyvéd. Irta: L5rincze Géza. •{A Pápa és Vidéke irodalmi pályázatán dicséretet nyert pályamű.) Szekeres István bi?csi b5csületes embernek valija magát. Ezen nem is -csodálkozhatunk, mert Szekeres István bácsi magyar ember. No de nem afféle bugyogós, kávét oz-.onnázó naplopó, ahogyan ő hivja a városi tanult embereket, hanem látásiul-vakulásig dolgozó „pógár ember". Tehát úgy köztünk legyen mondva, Szekeres bácsi paraszt. Csak valahogy a fülébe ne jusson ez az elnevezés, mert Szekeres bácsi szörnyen megsprehendálna érte. Mert ő nem paraszt, hanem böcsüleíes p5gár, aki kapával, kaszával dolgozik, igaz, hogy — no de ez megint csak köztünk legyen mondva — ritkán veszi kezébe eme nemes szerszámokat, inkább a korcsmába a poharakat emelgeti, de hát fő ez, hogy ő tudja legerélye sebben szidni az urakat, akik soha nem dolgoznak, hanem csak a pógár embert nyúzzák. Ez a Szekeres bácsi sok mindenről híres. Nemcsak becsületességéről, hanem akaratos tempójáról is. Igaz, hogy kálomista hitű és így nem csodálkozhatunk az ő nyakasságán, — mert tudni kell, hogy a kálomisták mind vastagnyakuak. Ami nem azt jelenti, hogy a nyakuk valami hiba folytán Iúinő a rendes határokon, hanem azt, hogy elveikiől nem tágítanak, szavuktól nem álinak el és akár igaz, akár nem, — de mindig nekik van igazuk. Szekeres bácsi pógár embernek nevezte magát, de mégis csak paraszt volt. Szekeres bácsi mindig munkáról beszélt, de azért ö keveset dolgozott. Szekeres bácsi mindig igazat mondott ... és mégis sokszor hazudott. Szekeres bácsi meghallgatta mások tanácsát, de meg nem fogadta soha sem. S5t nemc3ak meghallgatta, hanem kért is tanácsot, de cssk azért, hogy az ö véleménye amazét legyőzze. Szekeres bácsi mindig fontosat mondott, ezért nagyon lassan beszélt. Sőt a szavakat meg is ismételte, hogy hallgatóit minél jobban meggyőzze. Miután ennyi jellemző sajátságát felsoroltam, elmondok egy esetet, ami Szekeres bocsival kapcsolatban történt meg velem. Csak még annyit jegyzek meg, hogy Szekeres bácsit én már kisgyermekkoromtól fogva isme rem. Nemcsak ugyanabban a városban laktam, ahol Szekeres bácsi, hanem közvetlen tőszomszédságában. Amolyan kis vidéki város volt ez. Legnagyobb részt polgárok lakták. Iskolái azonban híresek voltak. Tehát még diákkoromban ismertem Szekeres bácsi?, akinek; virtusos fiaival sokat verekedlem. Fiaival verekedtem, Szekeres bácsival pedig sokat vitatkoztam. Akartam rávenni, hogy fiait taníttassa, de Szekeres bácsit arra rábeszélni nem lehetett. — Hogyisne, hogy aztán az én fiam is engem nyúzzon, inkább agyonütöm valamennyit. Má idesfiam én nem járatok iskolába egyet se. Miér? Hogy huncutságra tanítsák őket, má olyan bolond nem vagyok, hogy még füzessek is a tanároknak, hogy megtanítsák mindenféle bolondságra. Ha rám lenne bizva, én minden iskolát ágyúval lünék széjjel, mer míg iskola van, addig ur is van. Má pedig idesfim, az ur csak veszedelem a szegényemberre. Szekeres bácsival azután ritkábban találkoztam. Bementünk lakni a parasztnegyedből a belvárosba. Egyik délután az alsóvárosban volt dolgom. Elintéztem és hazafelé menet betértem egyik vendéglőbe. A pógárok már kipirulva vitatkoztak egymással egy asztal körül. Borközi állapotban voltak — tehát a kormányt szidták. Én félre húzódtam egy sarokasztalhoz és onnan figyeitem a hangos neki-busulást. Szekeres bácsi mihelyst észrevett, mindjárt odajött hozzám. Üdvözölt hangos köszöntéssel. — Adjon Isten jónapot ifiur. Régen láttam már. — Bizony Szekeres bácsi nem igen érek rá mostanában erre maguk felé járni. El vagyok foglalva. — Ugyan má ne nevettessen. Mi dolga vóna magának? Talán sokat kő sétányi, vagy talán a hivatalba kő sokat dolgozni ? — Hát bizony leköt a hivatal is. Nagyon sok dolog van odabent. — Mi dolog van ott? Irkálás-firkálás. Nem dolog az, csak időlopás. A fene megette az olyan munkát. Hanem ippen errevonatkozólag sze retnék kérdezni az ifiurtól. Maga már jártas az effajta huncutságokban. Ölég sok iskolát kijárt, — Tessék csak Szekeres bácsi, szívesen segítek, ha csak módomban van. — Az öreg sokat mondóan sunyoritott bal szemével és puruszlikja belső zsebéből kivett egy darab papirost. — Errüí az irásrul vóna szó e. Óvassa csak el az ifijur. (Folyt, köv) HlK7fín Kálmán szltaáPű,tíratliepíféséságybetBtliészíf& IIU 0 £ ll I IIUIIIIUII PAPA, áROH-UTCil 8. Drótkerítések készítését legolcsóbban elvállalom. Négyzetméterenként már 50 fillértől. Díszes kerítéseket hullámozott drótból, melyről költségvetéssel díjmentesen szolgálok. Készítem továbbá a legjobb ruganyos sodrony ágybetéteket, melyeknek javítását is jutányos áron elfogadom. Kérem a n. é közönség szíves pártfogását. 40 ASINGER \5U*RÓGÉFEK Méors A LEGJO BBAK 1 5 Pipa megyei város polgármesterétől. 358/1930 iktsz. Árajánlati felhívás. Pápa megyei város által fenntartott ápolda és szegényház részére szállítandó cikkek stb. szállítására pályázatot hirdetek az alábbiakban. i Szállítandó lesz: Havi átlagban: tej 1200 1, zsír 45 kg, kenyér 900, főzőiiszt 250, hús 180, burgonya 800, bab 50, lencse 28, borsó 28, hagyma 60, zöldség 30, paprika 15, szemeskávé 1, cukor 15, köles 50, gersli 10, dara 14, rizs 20, kömény 0 5, bors 0 2, ecet 10 1, mák 8, mosószappan 8 kg. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy árajánlataikat jelen hirdetmény megjelenésélől számított nyolc napon belül, azaz 1930. évi január hó 25-ének déli 12 órájáig zárt bori éfrban .Ajánlat szegényházi éle'micikkek szállítására" felirattal a városi iktató hivatalnál nyújtsák be. Később érkező ajánlaíokat figyelembe venni nem fogok. Az ajánlat 160 P okmány és 80 filléres váiosi bélyeggel láttandó el. Forgalmi adó s a nyugtabélyeg illeték a szállítót terheli, azonban az átajánlatnál már azegys gárnál figyelembe veendő. Pápa, 1930 január 15 én. Dr. Uzonyi s. k., 37 h. polgármester. Az uradalmi elárusító üzletben pénztárnoknői állás van üresedésben. A pályázók felhivatnak, hogy személyi adataikkal feltüntetett és bizonyítványmásolatíal felszerelt kérvényüket fizetési igényük meg jelölésével január hó 20-ig be zárólag az uradalmi számvevőségnél nyújtsák be. 34 Eladó házhely. Pápán, a Bezerédi-utcában 325 Q-öl HÁZHELY a elköltözés miatt eladó. Érdeklődni lehet Szobor Lajosnénál Tőrök Bálint utca 15. szám alatt. Értesítés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönsége*, hogy vendéglőmet Hunyadi János utca és Kisfaludy utca sarkán megnyitottam. Kérem a n. é. közönség szíves támogatását, vagyok tisztelettel: WANDLICH ISTVÁN vendéglős. 30 Pápán, Bercsényi utca 11. számú HÁZ, mely áll 2 uícai szoba, konyha, éléskamra, előszoba, kamra, 5 drb. állatra istálló és pajta, 196 • ölön szabadkézből eladó. Érdeklődni lehet ugyanott a fu^aj • donosnál. 31 Építési éf tervezési munkákban forduljon ajánlattételre építési irodámhoz. — ízlés, csinosság, szépség és praktikus olcsó megoldással a környék legszebb épületét fogja kapni. „Építtetők tanácsadója" című könyvemet 5 P utánvétel mellett bárkinek megküldöm. Építési kölcsöneket szerzek. Ertl flifetor Építészmérnök Budapest, Erzsébet-korút 2., II. 16. Katolikus akcióhoz urakat és hölgyeket — lehetőleg nyugdíjasokat — felveszek. Jelentkezni lehet hétfőn délelőtt 10 tői délután 2-ig óráig SŐTH vedéglőben. 41 Kiadó lakás. Csatonautca 8. sz. alatt az emeleten egy 3 szobái utcai lakás fürdőszobával és mellékhelyiséggel azonnal kiadó. Esetleg iro dának is használható.
