Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-06-15 / 24. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ulca 12. Telefon 151. Elöfizetésiárak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mili­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a h i r­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : Akiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomda vállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Kiáltó ellentét Ha a gazdasági élet jelenségeit figyeljük, látni fogjuk, hogy sok baj­jal és nyomorúsággal küzdő orszá­gunkban egyre több lesz azoknak a száma, akik nem is egy, de több jól jövedelmező állást, igazgatói tag­ságot foglalnak el és hiheetlenül nagy jövödelmet vágnak zsebre. Lát­tunk olyan kimutatást, ahol a gyár­igazgatónak ugyanannyi jövedelme van, mint a gyár 60 állandó és 190 idénymunkásának. Láttunk statiszti­kát arról, hogy egyes bankok és vállalatok vezetői tizszer annyi jöve­delmet élveznek, mint az osztrák köztársaság elnöke. Láthatunk ki­mutatást arról, hogy az igazgatók számát és az egyenkint nekik jutta­tott fizetéseket felemelik ugyanakkor, amikor a dolgozó és termelő mun­kások, tisztviselők létszámát és fize­tését ugyanazon vállalatnál erősen leszállítják. Nem tartjuk helyesnek, ha a tár­sadalom különböző rétegei között meglévő egyenlőtlenséget kiélesítik és ezáltal osztályharcot, gyűlöletet szí tanak ; nem tartjuk helyesnek, ha ezt a munkásság oldaláról követik el; de még inkább el kell Ítélnünk, ha a munkaadói érdekeltség részéről észlelünk olyan törekvéseket, sőt tényeket, amelyek az osztálygyülölet táplálására alkalmat szolgáltatnak. Nem tartjuk kivihetőnek azt, hogy minden ember teljesen egyenlő le gyen, de tiltakoznunk kell, ha bár melyik oldalról az egyenlőtlenség növelésére tudatos törekvést látunk. Helytelennek tartjuk, hajvalaki a meg­lévő különbségek kiszínezésével, na­gyításával osztályharcra izgat; de ennél is sokkal nagyobb bűnt követ­nek el azok, akik tettekkel segítik elő az osztályharcra való izgatást, azáltal, hogy a munkások pgy ré­szét keresetnélkülivé teszik, másokat leszállított keresettel erősebben dol­goztatnak és mindennek tetejébe maguknak busás jövödelmet biztosí­tanak. A gazdasági válságnak olyan okai is vannak, amelyek jelenleg leküzd­hetetlenek. Hogy azonban a mi kis országunk dolgozói a csekély kere­setnek, a nyomorúságnak olyan fo kozott megpróbáltatását kénytelenek elszenvedni, abban elsősorban a magyar gazdasági élet irányitói, a vállalatok vezetői hibásak. Nálunk a vállalkozásnál, hivatalnál a szociális szempontokat nem méltatják figye lembe. Még mindig másodrangú kér­dés, hogy a munkásoknak, tisztvise­lőknek a keresete fedezze az élet­szükségletet. Nem nézik, hogy a dolgozók egyúttal fogyasztók is, hogy keresetüknek csekélysége lecsökkenti az élelmicikkek, ruházat stb. fogyasz­tását, ez fokozza a gazdasági élet válságát és végeredményben meg­károsítja azt a vállalatot is, mely alacsony munkabérből kivánt magá­nak tőkét gyűjteni. Megírtuk már, az amerikai gazdasági válság enyhí­tésére Ford első cselekedete az volt, hogy felemelte a munkabéreket. Cse­lekedetének rugója a szociális meg­értésen kivül a határozottan helyes okoskodás az volt, hogy a munkás­ság a kapott keresetét elkölti, többet vásárol és így a nagyobb munka­bérekre kiadott összeg ismét vissza­kerül hozzá és a többi vállalatokhoz. Nekünk is ki kell adnunk a jel­szót : Magasabb munkabéreket! A hét eseményei. Idehaza. Bethlen István gróf miniszterelnök mult csütörtökön a titkos választó­jogról vitázott a képviselőházban az ellenzékkel. Kijelentette, hogy a tit­kos választójog programja az egysé­ges pártnak, de azt fokozatosan akarja megvalósítani, ahogy a nem­zet érdeke kívánja. Most még idő­előttinek tartja általános bevezetését. Schober osztrák kancellár a ma­gyar kormány meghívására július elején Budapestre jön néhány napra. Az „Igazságot Magyarországnak" óceáni repülőgépek finanszírozását az amerikai Magyar Kereskedelmi Ka­mara vette kezébe s garanciájára a gépet hamarosan szállítani fogja a gyár. A magyar óceánrepülésre leg­később július közepén sor kerül. Rothermere lord 10.000 dolláros díját Kiss Emil 3000 és Horváth Ödön 1000 dollárral toldotta meg. Gróf Károlyi Mihály Londonba utazott, állítólag azért, hogy az angol szélső baloldali körökben ellenszen­vet szítson Bethlen miniszterelnök és a magyar kormáy ellen a miniszter­elnök londoni útjával kapcsolatban. A képviselőház befejezte a költség­vetés tárgyalását. Hogy milyen lehetetlen fizetési fel­tételek mellett kénytelen a magyar munkás dolgozni, mi sem bizonyítja jobban, mint az egyik veszprém­megyei nagy vállalatnak előttünk fekvő hetibér kimutatása, mely szerint a napi 9 órai nehéz testi munkát végző munkások heti keresete 9—14 pengő között váltakozik. A munkásság is lássa be a saját hibáját. A helyes célért való együt­tes küzdelem, a gazdasági célú szer­vezkedés szoros és állandó kiépítése emelheti csak fel a munkásság hely zetét. Csak erősen megszervezett munkásság képes megváltoztatni a közélet vezetőinek a gondolkodását oly irányban, hogy a dolgozók ér­dekeit mindig tekintetbe vegyék és aszerint irányítsák tetteiket. Csak erősen szervezett munkásság tudja elérni, hogy a nyomor adminisztrá­lása helyett az egész, magyar nép i jélétének emelésén dolgozzanak azok, akiktől függ a magyar nép sorsa és jövője. sz. L. Cziráki és dénesfai Cziráki Antal gróf, a Cziráki grófi család nesztora, lovasberényi kastélyában 80 éves korában elhunyt. Pünkösdi sportesemények. A ma­gyar válogatott futballcsapat 6:2 (3:0) arányban fölényes győzelmet aratott Budapesten a holland csapat felett. — Európa legjobb amatőr boxolóinak a magyarok bizonyultak. Az európai bajnokságban ugyanis elsők lettünk 3 győzelemmel Olasz­ország és Németország csapatai előtt. Külföldön. Károly román királyi herceg mult pénteken este 10 órakor repülőgépen váratlanul hazatért Bukarestbe. A kormány, katonaság és a lakosság kitörő örömmel fogadta a herceg hazatérését. Az azonnal összeült minisztertanács szótöbbséggel elren­delte, hogy mivel a trón Románia trónöröklési rendjénél fogva Károly herceget illeti meg, a kamara és sze­nátus eggyüttes ülése, mint román nemzetgyűlés elé olyan javaslatot ter­jeszt, amely lehetővé teszi, hogy Károly a trónt elfoglalhassa. A nem­zetgyűlés pünkösdvasárnap a javas­lat értelmében megsemmisítette az 1926. jan. 4-i törvényt, amely Károlyt kizárta a trónöröklés rendjéből és száműzte Románia területéről és proklamálta Károly királyságát, aki az esküt le is tette. Mihály király, II. Károly fia csak £pja halála után lép uralkodói jogaiba. Mihály, most már csak trónörökös, Gyulafehérvár vajdája lett. Maniu miniszterelnök a király hazatérése után lemondott, utóda Mironescu lett, aki Károly királlyá proklamáiása után szintén beadta lemondását. II. Károly haza­térését Maniu készítette elő mesteri rendezésben. A francia kamara szerdai pénz­ügyi bizottsági ülésén szenzációs ügy pattant ki. A pénzügyminiszter bizonyos hiányzó összeg körül tá­madt vitában, a kérdések kereszt­tűzében beismerte, hogy az elmúlt hónapokban nagy hadianyagvásár­lások voltak. Beszámolója során ki­tűnt, hogy a francia kormány milliár­dokat költ fegyverkezésre Olasz­ország ellen. A lisszaboni német követet egy elmebajos ember agyonlőtte. INTERIEURE. A napsugár beosont hozzám A félig nyitott ablakon És üdvözölte fényözönnel, A régi antik bútorom. Más lett egyszerre minden itt benn, Szférák zénéje muzsikál, S a vitrinből a táncoló pár Kíváncsian kikandikál. íróasztal Napóleonja Most nem is olyan szigorú, S a nagyapómnak festett képén Nem himbálódzik a ború. A tükör visszaveti fényét, A gyertyatartók csillogók, A régi óra tik-tak, tik-tak, Kiűzi mind e szép valót. Hét óra van a régi órán, Már nem ragyog a napsugár, A táncoló pár a vitrinben. Mintha elfáradt volna már. Napóleon is oly szomorú, Akárcsak Watterló utón, Akkor is elszállt a jó kedve, Mint ezen napnak alkonyán. A nagyapámnak festett képén A szokott ború ott van már, Fehérebb lett fehér szakálla, Mint mikor itt, a földön járt. A régi tükör nem mutat jól, A gyertyatartó fénytelen. Az élet mintha elfutott vón', Csak enyészet van idebenn. Zsilinszky Marfű,

Next

/
Oldalképek
Tartalom