Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-05-25 / 21. szám

1930 május 25 7 Pápa és Vidéke €38 tan ék 911 "n. BS yha vasL*ágoortja, -lehánt [idenés EF -a tea ! álTűz Nagygannán. E hó 15 én reggel fél 6 órakor Nagyganna községben Halbróhr Pál szatócsüzlete belülről kigyulladt és 166 P értékben különböző árúcikk elégett. Biztosítva volt 6000 pengőre. A tűz gondatlanság folytán keletkezett. Tüzérségi harcszerű éles főgyakorlatok. A siombaihelyi honvédtüzérosztály a Tevelhegyi lőgyakorlótéren június hó 10—15 között, harcszerű éles lövőgyakorlatot tart. A lőgyakorlat által veszélyeztetett terület a Tapobafő község délkeleti kijáratától a Jári-C3árdáig, onnét a 332 magaslati ponton, a Rókahegyen, a 405 és 327 magaslati pontokon a Durrogós tetőn át Ugod és Homokbödöge községek déli kijáratánál, valamint Nagytevel község déli kijáratánál a 235 magaslati ponton (Tevelhegy) át. A veszélyeztetett te rületre a lőgyakorlat tartama alatt naponként reggel 6 órától délután 2 óráig belépni tilos. Ezen terület katonai őrökkel lesz lezárva, kiknek felszólítására a lakosság engedelmeskedni tartozik, ellen eseiben a kincstár a balesetekért felelőséget nem vállal. Fel nem robbant tüzérségi lövedékek és lövedékrészekhez hozzányúlni tilos és életveszélyes, aki ilyen felrobbant lövedéket talál azt érintetlenül hagyni, a helyet ágakkal, vagy kövekkel megjelölni és azt a legközelebbi katonai parancsnokságnak, vagy csendőrőrsnek bejelen teni tartozik. A bejelentők minden egyes fel nem robbant lövedékért 1*50 P jutalomban fognak részesülni. A lőtéren elhelyezett katonai tárgyak rongálása, vagy elmozdítása büntetés terhe mellett tilos. Elégett 500 kereszt szalma. E hó 10 én délután fél 6 óra tájban a város tulajdonát képező ugynevezeit Pokolmaiorban kigyulladt egy kazalszalma, Tűzoltóink azonnal a helyszínére siettek és hatalmas önfeláldozásuk folytán sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. A tüzet mint a nyomozás megállapította gondatlanságból okozott gyújtogatás okozta. A kár 500 P, mely biztosítás révén megtérül. Munkásmozgalom. Rovatvezetője; Szalay Lajos. A Dohánygyári Alkalmazottak Orsz. Szövetségének tíz éves jubileuma. A Ker. szoc. Dohánygyári Alkalmazottak Orsz. Szövetsége e hó 25-én tölti be fennállásának 10-ik eszten dejét. A történelemben 10 esztendő nem nagy idő. Egy munkásszervezet életében sem mondható nagynak 10 év rendes körülmények között, de annak elbírálása mégis attól függ, hogy milyenek voltak azok a körülmények, melyek mellett leteli a 10 esztendő. Sohasem lehet mondani kritikát anélkül, hogy az ember ne helyezné magát azokba a viszonyokba, melyek között le kellett morzsolnia azt az időt, melyről szó van. Ha pedig azt nézzük, milyen volt az WBER PORSZÁRflZ LAKÁSOKAT, HELYISÉGEKET TEREMI FEHÉR SZAGTALAN MIIÖSÉGBEI IS GYÁRTJUK, EZ „BlflER-F" Viszonteladóinknál misdesMt kapható .Blb®r"-mftv«k, kátrányipari rt, Bpest Jókai-tár 8 elmúlt 10 év, melyben a Ker. szoc. Dohánygyári Alkalmazottak Orsz. Szövetsége működött, meg kell állapítani, hogy azok nagyon súlyos idők voltak. A történelem majd ha a maga távlatából nézi ezt az időt, szintén megfogja állapítani, hogy a nemzet életében is 'nagyon kritikus idők voltak ezek és nem a mi elfogultsá gunk minősíti azt csak azzá. Újjá kellett építeni az országot. Uj szellemet kellett belevinni a köztudatba, különören a munkások gondolatvilágába az elmúlt 50—60 esztendőnek liberális, szociáldemokrata felfogásával szemben. Ki kellett mondani bátran és keményen a keresztény erkölcsi alapon álló nemzeti élet szükségességét és keresztül kellett vinni a megujhódásnak ebben a szellemben való megindítását. Igaz, hogy az első időben, különösen a kommunizmus után nagy volt a lelkesedés. Mindenki, aki átélte a megelőző egy két évet, tudatára ébredt annak, hogy pontosan az ellenkezőjét kell csinálni annak, mint azok csinálták, akik az utolsó esztendőkben uralkodtak. A dohánygyári munkások szövetsége a nemzeti gondolat előretörése után csakhamar fejlődésnek és vi rágzásnak indult. A dohánygyári munkásasszonyok, leányok és férfiak elsők voltak akik belátták, hogy amikor nagy munkát kell végezni, amikor az alapoktól kezdve újjá kell építeni a hazát, minden becsületes munkásnak és dolgozó nőnek össze kell fogni. Az összefogásnak pedig egyes rétegeknél és osztályoknál kell kezdődni, hogy azután felfelé menve a társadalmi és gazdasági tagozódás legfelsőbb csúcsán találkozzék és egy erőben olvadjon össze. A keresztény és nemzeti megújhodás felé lörtető nagy munkából különösen kivették részüket a pápai dohánygyár munkásai, akik már a gyászos emlékű Károlyi Mihály-féle köztársasági kormány idején a Ker.szoc. szakszervezet kötelékébe léptek és a félvörös és egész vörös kormányzati rendszer minden terrorjával szemben derekasan megállták helyüket és hűek maradtak nemzeti és keresztényszociálista meggyőződésükhöz. Ezért tisztelet és elismerés illeti meg őket. Hogy mit dolgozott és milyen eredményeket ért el a Dohánygyári Alkalmazottak Országos Szövetsége, e rövid ujságcikK keretében sok volna felsorolni. A munkástestvéreink tudják, hogy sokat dolgoztunk az ö érdekükben és bátran megállapíthatjuk, hogy küzdelmünk nem volt hiábavaló. Megmondhatjuk azt is, hogy mi ker.-szoc. munkások nem dicsekedhetünk tulsok jóbaráttal. A szegényeknek, a dolgozóknak vagyunk igazi jóbarátja és ez nem talál mindenütt megértésre. Szent Pált és Szent Vincét a mi kosunk valószínűleg nem fogadná hozsannával. A mai kor embere jobban szereti, ha tanaikat olvashatják, mert így nem oly veszélyesek. Még messze vagyunk a kitűzött célunktól, de hisszük, hogy Isten segítségével, munkástestvéreink kitartásával és vezetőink bölcs irányítása mellett elfogjuk érni kitűzött céljainkat. A jubileumi közgyűlés alkalmával a pápai ker. szoc. dohánygyári alkalmazottak nevében meleg szeretettel köszöntjük a dohánygyári és a ker.szoc. munkásmozgalomnak egyik legkimagaslóbb egyéniségét, Székely János nyug. államtitkárt, aki egyszerű munkás léiére magas méltóságba küzdötte fel magát, de sohasem szűnt meg fáradni és dolgozni az ő leghűségesebb követőiért, a dolgozó munkásnőkért. A mi megbecsülésünk és szeretetünk legyen az ő igaztalan meghurcoltatásáért a legszebb elégtétel. Serkentsék őt további munkára azok a hálavirágok, melyek a dolgozó munkásnők lelkéből fonódnak az Ó homlokára. A 10 éves határkőnél rendületlenül hisszük, hogy az újabb 10 esztendő éppen olyan lendülettel fog kezdődni, mint ahogyan kezdődött az 1920-as esztendő és az évforduló elégtételt fog szolgáltatni azoknak, akik becsületes törekvéssel és erős hittel állnak a ker-szoc. mozgalom és a munkásság szolgálatában. Adja Isten, hogy úgy legyen! Töröljék el a kisiparosok forgalmi adóját. A mult szombaton Budapesten országos iparos nagygyűlést tartottak a régi képviselőházban. A nagygyűlés elé többek közt a turkevei ipartestedet érdekes indítványt terjesztett elő. Elmondják ebben, hogy az országos érdekképviseleti szervek mindent megtesznek a kézműipar sorsá nak jobbrafordulásáért, de eredmény nem mutatkozik. Ez nem az érdekképviseletek munkásságán múlik, hanem azon, hogy az illetékes kormánytényezők, kik állandóan az iparosítással és iparpártolással lömjénezik a mai romlott közgazdaságot, nem értik meg vagy nem akarják megérteni a kézműipar jajkiáltását. A tapasztalatok alapján egyáltalán nem veszik komolyan az iparosság megmozdulásit. Rámutat az előterjesztés arra is, hogy a mult év szép temberében igérte meg Vargha államtitkár egy nála megjelent küldöttségnek, hogy a segéd nélküli kisiparosok forgalmi adóját eltörlik. Ugyanakkor tettek Ígéretet a kisipari hitelt illetően is. Egész (élen hozták a lapok, hogy 10 millió pengőt folyósít a kormány a kézműipar részére; már folynak is a tárgyalások. És folynak nyolc hónap óta szakadatlan, közben pedig mennek tönkre az iparosok. A régi jól megalapozott iparosok egymásután szűnnek meg adóalanyok lenni és a legrettenetesebb nélkülözésnek vannak kitéve. Ami pedig a forgalmi adót illeti, megállapították, hogy sok a kinnlevőség és a behajthatatlan tétel, mi egymagában bizonyftja a kézműipar szomorú helyzetét. Éppen ezért időszerű a fázisrendszerre való áttérés, mert ez már eleve kizárja, hogy valaki hátralékban legyen, mert az anyag árával, amit feldolgoz, megfizeti a forgalmi adót is. A fázisrendszerre áttérés mentesítené a közteherviselést attól a horribilis összegtől, amibe a kincstárnak a kézműiparosok forgalmi adójának ellenőrzése és behajtása kerül. Negyvenezer aratőt akar szerződtetni Franciaország. Franciaország tudvalevően már esztendők óta nagy munkáshiányban szenved. A vidék mindjobban elnéptelenedik s vannak területek, amelyeket már meg se munkálnak mert nincs munkáskéz. Még nagyobb zavart okoz az aratási idő. Évről-évre kevesebb a munkás, akit az aratási munkák elvégzéséhez alkalmazni lehet. A francia kormány ennek következtében elhatározta, hogy az idén meg bízottakat küld ki különböző országokba és ezek a megbizottak arató munkásokat fognak toborozni. Öt országot jelöltek ki a megbizottak toborzási céljaira. Ez az 5 ország a következő: Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Lengyelország, Csehszlovákia. Spanyolországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában főképpen bányászott és iparimunkásokat keresnek, aratómunkások tekintetében pedig Ausztriára, de legfőképen Magyarországra számítanak. Magyarországot, mint földmíves országot, Franciaországban kitűnően ismerik és tudják, hogy a magyar főldmíves munkája elsőrangú. A megbizottak már el is utaztak s a következő eszközökkel próbálnak sikert elérni: 1. Magas béreket ígérnek. 2. Szabad vasúti jegyet kapnak egész hazáig, ha elvégezték a munkát. A francia kormány azt reméli, hogy ezek a kedvező feltételek legalább 40.000 munkást fognak a francia aratáshoz csábítani. A kisipar és a kormány. Bud miniszter bejelentette, hogyan akarja megoldani a kisipar problémáit. Nem tudna olyan iparpolitikát képviselni, amelynek tengelyében nem a kisipar érdeke állana. Országos hitelszervezetet létesít a kisiparnak és pár év múlva egészen más kisiparral állunk szemben. Az ipartestületi székháza* kat amoztizációs kölcsönnel akarja megszabadítani az uzsorakölcsönöktől. A közszállításokból a kisiparnak nagyobb részt ad, mert a vám előnyeit a vámipar élvezi. Ujabb igéretett tett az ipartestületi reform, a központi szerv, a tanonc- és a kontárkérdés megoldása és a hatósági 0ze« mek törvényes leépítése.