Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-04-06 / 14. szám

Külföldön. A lengyel kormányválság véget ért. Moscycki köztársasági elnök Slavik Sándort bizta meg a kormányalakítással, aki kabinetijét már meg is alakította. Az új miniszterelnök Pilsudszki tábornagy legbizalmasabb embere. Középeurópai agrárblokkot akar létesíteni Románia Magyarország nélkül. A tárgyalások már meg is kezdődtek, megegyezni azonban még nem tudtak. A tanácskozásokon Románia, Lengyelország, Csehország, Lettország, Finnország és Görögország képviselteti magát. Kuijepov tábornok eltűnési rejtélye megoldódott. A tábornokot a szovjet megbízottai rabolták el és egy orosz hajón Kronstadba, illetve Moszkvába hurcolták. Cosgrave ir miniszterelnök és kormánya lemondott. Lemondásának oka a parlament bizalmatlansági szavazata. A német kormány lemondott s a birodalmi eluök Brüning dr.-1, a centrumpárt vezérét bizta meg a kormányalakítással. Brüning dr. polgári kormányt alakított. A francia kamara ratifikálta a Young-tervezetet. A flottakonferencián újra meghiúsult a megegyezés, mert az olasz és francia megbízottak nem mondanak le kitűzött tervükről. Az indiai fejedelmek törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben dominiumi alkotmányt kérnek az angol kormánytól. Hajlékot Thalianak. E lap mult heti számának vezető helyén Sulyok Dezső dr. parentálta el szép és okos cikkben a hajléktalan Thalia-t. Én most e cikk hatása alatt arról szeretnék néhány igénytelen mondatot fölsorakoztatni, hol lehetne a hajléktalanná vált Thalianak érdeméhez és hivatásához méltó, díszes hajlékot emelni. Nem foglalkoztam ugyan sem or szágos, sem városi politikával, de mint e kedves városnak immár több mint két évtizede munkás lakója, ki nemcsak obulusaimmal, hanem szellemi kincseimmel is íegtöbbet a művészetek oltárán áldoztam, ha jogosan nem is, de kötelességszerűen bátorságot veszek magamnak, hogy a színház kérdéséhez hozzászóljak. A ref. templomépítéssel kapcsolatban önkéntelen tör fel mindenki lelkéből az a kérdés, hogy hová jön az új színház? Ennek a kérdésnek a megformulázásánál igen sokan nem annyira a színházra, mint ilyenre gondolnak, hanem a mozira. Mert a mi speciális helyzetünknél fogva ez a két kérdés szorosan összetartozik. Természetesen csak külsőleg, amenynyiben itt a színháznak és mozinak közős épülete van. Hogy jó-e így, vagy nem jó, annak eldöntése, meg' vitatása nem tartozik most ide. Szerintem egyenesen rossz 1 Színház is kell, mozgó is kell 1 Külön lokalitással! Speciális berendezéssel 1 De most egyszerre megépíteni két artisztikus épületet jelen gazdasági adottságunkban szinte lehetetlen, szerény véleményem szerint ismét a színházat kell előbb megépíteni, mely ideig óráig helyet adjon továbbra is — bár korlátolt keretek között — a mozinak. Tehát építsünk hajlékot a kultúrának, mely a civilizációnak is szívesen ajánlja fel vendégbarátságát. A színházépítéssel három főszempontot kell különösen tekintetbe venni : szépészt tit, egészségügyit és biztonságit E három szempont már körülbelül megadta a feleletet arra is, hogy hol ne építsünk. Olyan helyet kell kiválasztani az építendő Thalia templom részére, ahol az érvényesül. Kiemelkedik díszes formájával a többi épület közül s a város díszére válik. Ez a megállapítás már előre perhorreszkálja azokat a kombinációkat, amelyek a színház helyéül nem egy teret, hanem egy utcát szemelnek ki. Még egy széles utca sem igen alkalmas ilyenszerű épület elhelyezésére. Pápán pedig egy utca sem mondható szélesnek. A legtöbb levegőtlen, szűk. Az általam ismert és másoktól emlegetett hat hely közül tehát elesnék a Kossuíh utcai, a Jókai utcai és az Anna-térre nyitandó utcai terv; maradnának a terek. Ezek gazdaságilag is legtöbb anyagi megtakarítást jeleníenek a városnak, mert saját telkei, melyekért nem kellene horri bilis kisajátítási díjat fizetni. A Városmajor telkét azonban nem ajánlanám (az inkább kultúrházzal kapcsolatos mozihelyiségnek volna jó), mert a város nem fog arra fejlődni sohasem. Ha ott épüine fel a színház, úgy járhatnánk ve'e, mint a tanítóképzővel, melynek épületét száz évig hangoztatott sóhajok sem fog ják közelebb hozni sem a központhoz, sem a város fejlődő részéhez. A „Tízes malom" helye gyönyörű lenne színházépítésre, azonban azt hiszem kissé szűk, mert a színház épülete és mellékhelyiségei elfogulnának rajta minden talpalattnyi helyetet. Pedig a színháznak hely kell; tágas, fásított, csendes és mégis feltűnő hely, hogy szépészeti szempontból érvényesülhessen, egészségi szempontból levegős legyen, biztonsági (tűzbiztonságra gondolok) szempontból megfelelően építhető legyen. Ennek a hármas főszempontnak egyedül a Tókertnek e célra fenntartott „színháztere" lenne alkalmas. Gyönyörű látvány volna a Főutcáról is, gyönyörű látvány volna a körüle létesítendő tágas parkból Is. Nagyvárosok ép úgy, mint a ki sebb városok a legszebb téren helyezték el színházukat. A kolozsvári, szegedi, kecskeméti, szolnoki, debreceni, győri, régi pápai színházak mind-mind egy diszes téren vagy annak közepén helyezkedtek el s tették a teret díszesebbé, vonzóbbá és értékesebbé. A mi legnagyobb terünk a tókerti „színház tér

ö, tegyük azt úgy a városiaknak, mint az idegeneknek is a legszebbé, legvonzóbb! és legdíszesebbé. Olyanná, amilyennel eldicsekedhetünk bárkinek, bármikor. Építsük oda a jövő színházát! Ez a terv, melyet illetékes köröknek és a város ideális fejlesztését szívükön viselő tényezőknek bátor voltam felemlíteni, még az építés pozitív lehetőségét is megkönnyítené, mert a saját telkén építene. Ez maga nemcsak pénzmegtakarítás, hanem időmegtakarítás is lenne a városnak. Mert ha valahol, úgy köz épületek emelésénél a priori ki kell zárni a magánérdekeket s egyedül és csupán a város és kuitura hasznát kell s<em előtt tartani 1 Ha pedig rövidebb, vagy hosszabb idő alatt megvalósul e mindnyájunk által hőn óhajtott terv, ha valamikor hajlékot (ud adni a város a hajléktalan Thalianak, akkor e város vezezetősége tegye meg a preventív intézkedéseket, hogy Thalia szentélyébe be ne tehessék a lábukat a tömegek ízlését romboló dekadencia hamis apostolai. Ki onnan az álművészet szagú kúfáraival! E város művészetekért rajongó és áldozni kész polgármestere s néhány vezető faktora garancia arra nézve, hogy ezek a tiszta művészetek dekamm tmmitM um uccáfl, otthon, kertien, spor&os honion Un is cipéí Kapható szürke, fehér és fekete színkn, vörös gumitalppal, gtüaikéreggel 22—27 nagyság P3

1 •cípő kitűnő és tartós anyagokból késről, rendkívül olcsó és mindenki hordja, mert kényelmes és egészséges. Csak (Qoteú védjeggyel a talpán valódi! HORTOBÁGYI JIÍHTÜRÖ Mindenütt kapható Orsz Termeli az Magy. 200 Tejsiövelkexetl Központ Budapest, I., Horthy Miklós tit 119/131. denciájál, az ideálok destrukcióját előmozdító erők nálunk mindig megfognak semmisülni. Videant consules! Sándor Pál. HÍREK. ••• Dr. tőrössi Miklós Géza 1879-1930. Halála megdöbbenést, őszinte részvétet keltett városszerte. 31-én d. u. önkezével vetett véget életének. Szinte hihetetlennek hangzott, hiszen órákkal, napokkal előbb még közöttünk járt városunk derűs kedélyű, jól ismert alakja. 1879 aug. 1 én született Nagykanizsán, hol atyja a törvényszék elnöke volt, 37 éves korában — atyja halálakor — került Pápára, családja ősi fészkébe. Középiskoláit a ref. kollégiumban végezte, s már akkor kitűnt mint technikus zseni. De jogász atyja örökségeképen a jogi pályát választotta. A nagytehetségű fiatal ember itt is megállta helyé*, bár atyja igazságszeretetével erőskezüsége helyett anyja gyengeségét örökölte. A budapesti egyetem diplomájával joggyakornok lett, de nem tudott elszakadni az ősi talajtói, s visszajött Pápára, Ügyvédjelölt volt, a világháborúban katonáskodott, a helybeli lakáshivatat főnöke, majd városi aljegyző lett, 1921-ben vette feleségül Kiss Máriát, régi pápai család sarját. Felesége igazi élettárssá szegődött, ki a a bibiiai asszonyok hitével, hűségével és példaadásával harcolt vele, mert a nagy szellemű ember sokat küzdött, kereste önmagát, kereste életét; harcolt önmagával, harcolt életével. De amit célul tűzött ki, igazában sohasem érte el, mert bár nagy volt tehetsége, nem volt elég kitartása. Végül az ügyvédi diploma sem hozta meg élete megújúlását, s midőn rózsás reményei sem a megáimodottak lettek, élete tragikumba fulladt. A derű, a jókedv alaptermészete volt, s jókedve szenvedélyesen tnulatozóvá tette. D; ha szenvedélye néha elragadta is, meg nem vádolhatjuk, mert benne megvolt fajának minden erénye és minden gyengesége. S e hibák mellett igazi magyar volt, légivágású, nemességére büszke talpig magyar űr. Amint faját, városát is kimondhatatlanul szerette. Benne sokan tettek jóbarátra szert, kik meleg S2ivét, megértő barátságát, gavallériáját, örök humorát sohasem fogják elfelejteni; az eszes jogász mindig emlékezetünkben fog élni. Fájó szívvel mondunk „Isten hozzád«-ot.