Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-03-31 / 13. szám

[Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók Legnagyobb választékban női és férfi fehérnemük, harisnyák, keztyük, er­RAIDLFERENCNÉL Pápán, Kossuth-utca 6. Telefon: 174. nyők, botok, sapkák, kalapok nyak­kendők, ridikülök és bőröndök stb. a jövőben is e Rendet búzgó és Istennek tetsző éietet éiő munkások­kal, akik ezu'án is odaadással tud­janak dolgozni az egész emberisé­gért, de főleg a mi drága magyar népünkért." A ref. nőnevelő intézet nevében dr. Kőrös Endre főigazgató küldött üdvözlő sorokat. „Nem képzelhető magyar ember, aki ne érezné át an nak jelentőségét, hogy a Czuczor Gergelyek, Jedlik Ányosok és Vaszary Kolosok minő szolgálatokat tettek a magyar irodalom, a magyar tudo­mány és a magyar haza szent ügyé­nek. A példaképpen idézettekhez száz és száz hozzájuk méltó társ sorako • zik és sorakozni fog a jövőben is. Hogy ezeknek munkáját kísérje a magyarok Istenének bőséges áldása és a magyar nemzet hálája, ezt tiszta szívből kívánjuk a jubiláris szép ünnepekre !* Az irgalmasrend nevében Szíropkó Flórián perjel táviratilag üdvözölte a Rendet. A Pápai Hitelbank R.-T. nevében dr. Kende Ádám írt meleghangú leve­let, amelyben legmélyebb és soha el nem muló háláját és soha el nem homályosulható tiszteielét fejezi ki a Rend iránt. „Az isteni gondviselés­nek különös kegyét látom abban, hogy négy éven át a legszentebb életű bencés szerzetesek kultúrális vezetése alatt állottam, akik feleke­zeti különbséget soha nem ismerő szeretettel plántálták az ifjú lelkekbe a legszentebb erényeket." A Pápai Takarékpénztár üdvözlő irataiban egyebek közt a következő­ket írja: „Az 1400 éves időciklust csak a kereszténység, az egyptomi piramisok, az ázsiai sárga birodalom haladják túl a világ kultúralkotásai körül, azért ezen világtörténelmi idő­mérföldnél bensőséges tisztelet, cso­dálat tölt el bennünket a hálán és szereteten kívül, melyekkel a főtisz­telendő Rend iránt viseltetünk." Meleghangú levelet írt még Blau Henrik polg. iskolai igazgató, Fischer Gyula, dr. Vathy Gábor ügyvéd, dr. Molnár Imre ügyvéd, a Franklin Társulat és Frey Gyula egyház­művészeti és iparművészeti vállal­kozó. ASINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEOJOBBAK !» Mindenütt kapható! Orsz. Termeli $ fejszövetkeze£i Központ Badapaat, I. f Horthy Miklós-at 119.121. A katolikus kultúrház. Maga a gondolat nem új, csak a merészség, mellyel hirtelen a fórumra lépett, hatott váratlanul és meglepően. Már sokszor és sokan érezték, so­kan ki is mondták, hogy a pápai katolikus társadalomnak hajlékra van szüksége, mely méltó otthona legyen egy fejlődni kivánó város legnagyobb társadalmi és vallási közösségének. Korábban azonban mindig volt valami sürgősebb feladat és ez, mely a maga vonatkozásában talán nagyobb jelentőségű amazoknál, a háttérbe szorult. Azután pedig olyan idők kö­vetkeztek, melyek a maguk lefelé tendáló, értékemésztő gazdasági irá­nyával nem voltak alkalmasak hosz­szú idők hangyaszorgalmával testet öltő elgondolások valóraváltására. Egy ilyen gondolat csak hosszas Volga... Volga... gyűjtéssel, takarékos egymásra raká­sával szent garasoknak tud a való­ságok sorában magának utat törni. Akkor, amikor gúny volt a takaré­kosság, mert nem lehetett olyan gyorsan pazarolni, mint ahogy a megtakarított tőke értéke olvadt le­felé, akkor ilyen munkába fogni egyértelmű lett volna a sikertelenség kierőszakolásával. Majd az elszegényedés korszaka következett és leszegényedett társa­dalomtól megint csak nehéz áldoza­tos munkát várni. Ez az állapot ma is tart. A kenyér­gond ma is épp olyan elkergethetet­lenül rátelepszik az emberek párná­jára, mint néhány év óta állandóan és éppen ezért merész a gondolat, mely a katolikus kultúrház megvaló­sítását az aktualitások sorába elő­hívta. Hogy mégis kidobtuk a nagy­közönség elé a gondolatot: annak a jele, hogy minden akadályon és nehézségen túl, bízunk annak meg­valósulásában. Tulajdonképen mit akarunk ? Aka­runk egy külsejében, méreteiben is impozáns, kivitelében a város leg­szebb épületeivel egy sorba állítható katolikus társadalmi otthont, amely­ben minden már meglévő egyesület a maga független egzisztenciáját to­vábbra is megtartva, egy helyen, de mégis teljesen elkülönítve, a maga helyiségeit berendezve, olyan mére­tekben és olyan beosztással, amely annak az egyesületnek a szükség­leteit legjobban kielégíti. Kell azonfelül egy közös nagy­terem, mely előadások, összejövete­lek, vigasságok tartására alkalmas legyen, s amelyet testvéri egyetér­téssel és beosztással mindig az az egyesület használhasson, melynek arra éppen szüksége van. Hogy a közös otthon gondolata hasznos és szükséges a katolikus társadalmi egység megvalósításához, arról nem kell sokat írni. Igaz ugyan, hogy a gondolat és eszme közössé­gét a hideg kövek sohasem pótol­ják és a legszebb építészeti elgon­dolás is csak keret, melybe a ielket a szeretet melegének kell megadnia: de viszont, ha a lélek megvan, ha az egységre törekvés él, akkor ennek a törekvésnek hatalmas ösztönzője, ennek a koncepciónak látható meg­testesülése lesz a közös otthon. A szervezettség korszakát éljük, amely közösség szervezete nem állja ki a próbát, az a közösség elvesz­tette a talajt lábai alól. A katolikus vallás a maga krisztusi egységével a leghatalmasabb összetartó erő a világon, viszont a katolikus társa­dalom világi vonatkozású élete már nem mindig mutatja a szervezett­ségnek és összetartásnak ezeket a jeleit. Hisszük, hogy egy ilyen külső dokumentum ezt az egységet, éppen, mert érzékelhetőbbé teszi mindenek előtt, hatványozott erővel fogja ki­domborítani és megerősíteni. A megvalósítás nehéz gondjaiban számítunk katolikus társadalmunk sokszor kipróbált áldozatkészségére, számítunk a város támogatására és egyházi és világi vezetőink segítsé­gére, de nem utolsó sorban az állam erejére is, meíy éppen városunkban is elismerésre méltó tanújelét adta, hogy tudja is, akarja is támogatni a vallásos vonatkozású kultúrális törek­véseket, ha azok a törekvések otthon létesítésére irányulnak. Krisztus, midőn a maga nagy mű vét, a magvetés isteni munkájának szent misszióját befejezte, mikor az emberi természethez alkalmazkodó formában akarta a megváltás isteni gondolatát a világnak hátrahagyni, körülnézett ás egy sziklafokot kere­sett, melyre egyházát építhesse. S akkor megakadt tekintete egy halász lelkének szilárdságán és azt mon­dotta erre a lélekre: super hanc pet­ram aedificabo ecciesiam meam. A mi nagy gondolatunknak sem találhatunk az emberi lélek elhatáro­zásánál jobb alapot, legyen a mi el­határozásunk is olyan, hogy erre a sziklára építhessük fel a mi társa­dalmunk büszke palotáját. Dr. Sulypk Dc»6. DE NEHÉZ, DE NEHÉZ... De nehéz, de nehéz Istenesnek lenni, S harangizenetkor szentséges por­[tára Vendégségbe menni. De nehéz, de nehéz Levetni a gőgöt, S betakarni testünk, ahol a kivésett Kövekbe ütődött. De nehéz, de nehéz Rejteni a foltot, Ismerősök közt is idegen már annak„ Aki régen volt ott. De nehéz, de nehéz, Nehezebb, mint máskor, Örök tagadással élni, hinni Orgonabúgáskor. De nehéz, de nehéz * Amikor bent égnek Tiszta fehér gyertyák, lakomára [menni Hívatlan vendégnek. De nehéz, de nehéz Zaj után a béke, S pogánynak maradni, ha belesi­[multunk Az Isten kezébe. PÖDÖR ISTVÁN. A hét eseményei. Idehaza. Batthyányi Ilona grófnő halála. Az első magyar miniszterelnöknek, a vértanú Batthyányi Lajosnak leánya a mult héten örök álomra húnyta le szemét. Kilenc éves korában érte családjának, nemzetének szomorú tragédiája, minek szörnyű emléke egész életét végigkísérte és erősítette dacos magyar érzését. Különc egyé­niségében emberszerető lélek lako­zott. Vagyonát nagyrészben ember­baráti intézményekre, árvaházakra, iskolákra stb. hagyta. lm es Huni Külföldön. Foch marsall, a francia hadsereg fővezére, aki annak idején a győzel­mesen előrehaladó német sereget megállította, meghalt. Az egész fran­cia nemzet imponáló részvéte mel­lett temették el. Rothermere lord újabb cikket irt lapjában, amelyben kifejti, hogy az új világháborút a trianoni béke re­víziója nélkül nem lehet elkerülni. A Gráf Zeppelin újabb utat tett Európa és a Földközi tenger felett s ez útjában Budapest felett is elrepült. Zágrábban ismeretlen tettesek agyonlőtték Schlegl főszerkesztőt, aki lapjában a diktatúrát védelmezte. Primo de Rivera egészségi álla­pota miatt vissza akar vonulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom