Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-01-13 / 2. szám

Pápa? 1929 január 13, vasárnap. Ara 20 fillér. XXVI. évfolyam, 2. szám. Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H ird etések mili méteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések főzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: |DB. BERZSENYI FABIAN. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Mi történt Szerbiában? Ez a kérdés foglalkoztatja ma még azokat is, akik egyébként a politi­kával nem igen szoktak foglalkozni. Hogy a helyzetet tisztán lássuk, menjünk vissza a mai Nagyszerbia alapjaihoz. A világháború után 1920. június havában Péter szerb király hatalma­san megnövekedett birodalmának, amely a szerbeken kívül magában foglalta az összes horvátokat, szlo­véneket, sok magyart és több apró nemzetiséget, kihirdette véglegesnek szánt alkotmányát. Ezen alkotmány szerint a hatalmas birodalom külön­böző népei egységes birodalmat al­kotnak, amely 313 képviselőt küld az egykamarás belgrádi parlamentbe. A szépen kigondolt egység a gya­korlatban nem vált be. A belgrádi parlament, a skupstina életképtelen­nek bizonyult. A szerbek, horvátok és szlovének nem tudtak egységes nemzetté összeforrni. Különösen áll ez a horvátokra, akik ezer évig meg­szokták azt, hogy a magyar királyság kebelében önálló nemzeti életet él­hettek, tudományukat, művészetüket szabadon fejleszthették. S most a szerbek úgy bántak velük, mint Ie­igázottakkal. Midőn ezért a belgrádi skupstinában képviselőik útján pa­naszkodni mertek, egyik szerb kép­viselő lelőtte Radics Istvánt, a hor­vát nép bálványát három társával együtt. Ezen gyilkosság óta a horvátok nem mentek el a skupstinába és megkezdték a nyilt harcot a szerbek ellen. Sándor király, akit bölcs uralko­dónak mondanak, megértette, hogy recseg, ropog hatalmas birodalma. Magához rendelte a szerb politiku sokat is, a horvátokat is és meg­győződött róla, hogy ezek többé közösen dolgozni nem tudnak. Azt is látta, hogy birodalma bomlását szívesen látnák összes szomszédai, az olaszok, a magyarok, a bulgárok, a görögök, az albánok egyaránt. Ilyen körülmények kőzött tehát elment tanácsért a franciákhoz. És azokat a bizonyos szerb katonai köröket is megkérdezte, amelyek a múltban dicsőségesen szerepeltek kiráiygyilkosságaikkal. S ennek a két tényezőnek befolyására január t) án reggel plakátokon bejelentette összes népeinek, hogy birodalma alkotmányát megszünteti, parlament­jét feloszlatja. Uj kormányt nevezett ki, amelynek az elnöke egy tábornok és amely felelősséggel egyedül neki, a királynak tartozik. Az országot a király rendeletekkel fogja kormányozni Ez történt a héten Szerbiában. Vagyis Sándor király trónjának meg­mentése érdekében katonai diktatú­rát léptetett életbe birodalmában. Hogy mily hosszú ideig szándéko­zik a diktatúrát fenntartani, azt nem árulta el. Azonban mivel állítólag okos ember, tudja azt, hogy a fegy­verekkel sok mindent lehet csinálni, csak rájuk ülni nem. Vagyis kato­nai diktatúrával egy bomladozó bi­rodalmat ideig óráig fenn lehet tar­tani, de megmenteni, a békés fejlő­dést biztosítani nem lehet. Tehát egész biztosan Sándor király csak átmeneti állapotnak tekinti a dikta­túrát, addig az ideig, míg új alkot­mányt szerkeszt bomladozó birodal­mának. A jövő fejlődés azután attól függ, hogy milyen lesz ez az alkotmány. Azután meg attól is, hogy a dikta­túra vezetői hajlandók lesznek- e an­nak idején hatalmukat átadni annak a szervnek, amelyet az új alkotmány kijelöl. Mert a hatalom megkótyago­sílja az arra nem való elemeket. Innét a távolból kíváncsian várjuk a fejleményeket. Különösen azt, hogy mit hoz ez az új alakulás magyar testvéreinknek és a velünk ezer évig közös állami kötelékben élő horvá­toknak. bf, A hét eseményei. Idehaza. Magyarország és Törökország sem­legességi és döntőbírósági szerző­dést kötött egymással. Magunkra­hagyottságunkban jól esik ez a hir, mert szaporítja kevés külföldi bará­taink számát. Külföldön. György angol király a gyógyúlás útján van. Felgyógyulása után a Riviérára megy utókúrára. Nikolaj Nikolajevics nagyherceg, az orosz hadsereg volt vezérkari fő­nöke Párizs melletti villájában meg­halt. Terjessze a „Pápa és Vidéfeé'M! In memóriám. zása, érzelmi világa volt előkelő. S ezt az előkelőséget valami csodála­tos melegség, közvetlenség, derű szőtte át. A 92 év — az Úr bőkezű­sége ennyit osztott ki számára — a meleg, derűs szépség jegyében suhant el.. . Talán ezt akarta jutal­mazni az isteni Igazságosság már itt a földi életben is, amikor őt gondozó húgaiban annyi szeretetet sugároz­tatott a hosszú élet-őszre, amennyi kevés, igen kevés életnek jut ki. Szerette a havas téli tájat, idén is nehezen várta, hogy fehérbe öltöz­zék minden. Amikor azután leesett a hó, s fehérbe öltözött a lovász­patonai temető is, ő szépen, halkan, melegen felkészült a hosszú útra s nemes, derűs, alamizsnás, előkelő lelke elsuhant a szép tél, havas táj fölött. Haza .. . Biztos, hogy haza talált Eljegyzés. Telegdi Máriát elje­gyezte dr. )Villmann Ottó gyógysze­rész Bajáról. Ez a néhány halkszavú sor egy hosszú, csodálatosan harmonikus, szép élet emlékének szól. A múlt vasárnap kopogtatott a lovászpatonai kripta nehéz tölgyfa-ajtaján Schulz­Leitershofenné szül. Wallis ]aliette grófnő, ahol azok várták, akiket éle­tében puha, meleg, nagy szeretettel szeretett. Évek hosszú során át itt lakott közöttünk a legteljesebb visszavonult­ságban. Csendes házát csak akkor hagyta el, ha sétálni, vagy templomba ment. De Hozzá sokan jártak. A szegények. Mert szeretett adni, finom, a szó nemes értelmében előkelő lel­kével szerette a szegényt. Mindig azért adott a sok sok nála kopog­tatónak, mert a szegényt szeretetből szánta. Előkelőségének legkisebb bizonyí­tékát szolgáltatta a Qótai Almanach — lelkülete, egyénisége, gondolko­MAAAAAAWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWVVW Pápai Hitelbank Részvénytársaság Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : Táviratcím : Hitelbank Igazgató i 83. — Üzlethelyiség 29. HIRDETMÉNY. 9 Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1929. évi január hó 1-én megalakítja IV. ÉVTARSULATI önsegélyző-egyletét öt évi időtartammal, részletenkint és hetenként 1 pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bár­mikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolásí kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig ezidő3zerint nettó 10% kamatot számít„ Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást 634 a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom