Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-10-13 / 41. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik mindem vasárnap. Sierkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H ird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések feözött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FABIM. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske ­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Tőrök Bálint u. 1. Telefon: 157.). Bögi és társai. A mult vasárnapi pápateszéri tűz­vész alkalmával, melyről lapunk hír­rovatában emlékezünk meg részlete­sen, néhány olyan mozzanat is merült fel, melyet a sajtó, mint a nyilvánosság őre nem hagyhat meg­jegyzés nélkül. A magunk meggyő­ződése és hirlapírói mivoltunk tisz­tessége és létjogosultsága ellen vétenénk, ha szemünket akkor is behunyva tartanók, mikor százak­nak és százaknak nyomorúsága, a vagyonkájának, élelmének és hajlé­kának pusztulása oly szomorú képet tár elejbénk. Ha van vigasztalás is ilyen nagy veszedelemben és esztendőkig ki nem heverhető kárban, ez csak az összetartásnak, az igazi felebarátt érzületnek az az impozáns meg­nyilatkozása volt, mely épp a ve­szedelem óráiban közelebb hozza az embereket egymáshoz.- Csak egyet: harminckét fecskendő jelent meg a veszedelem színhelyén és Pápateszér község egész lakossága igazán lélek­emelő odaadással sietett a veszede­lemben menteni, amit még lehetett. Sajnos, kivételek mindenütt akad­nak. Faluhelyen, kivált a mostanihoz hasonló nagy szárazság idején, csak kevés víz van a kutakban. Éppen azért a pápaiak kiváló teljesítményű motoros szivattyúja mihelyt a hely­színére ért, folyóvíz vagy tó után kutatott. Van is Pápateszérnek elég malomere vízduzzasztókkal, melyek egész tavakká szélesednek ki. Egy ilyen kis malomtónak a tu­lajdonosa, Bögi István, csak a har­madik felszólításra nyitotta meg a zsilipjeit; addig tehát a közelebb eső tavak vize kimerült s a pápai hatalmas motor kénytelen volt tét­lenül vesztegelni. Hajdanta az ilyen embernek igen kurta pört akasztottak volna a nya­kába. Azaz nem is pört, egyebet akasztottak volna a nyakába ... és bedobták volna a lángok közé, mert a nép így ítélt a gyújtogató fölött, az olyan ember pedig, aki meg­akadályozza az oltást, rosszabb a gyújtogatónál is. Mert a gyújtogatás véletlenül is történhetett, a gyújto­gató őrült is lehetett vagy értelmet­len kisgyerek : de aki az oltást tudva és akarva megnehezíti, az sem nem őiült, sem nem kisgyerek, hanem szív­telen ember, kinek önzése már a gonoszsággal határos és megérdemli a törvénynek szigorú, de igazságos ítéletét. A sajíó nem hóhér, de a jelen esetben nem átallja a hóhér régen elfelejtett munkáját újra a kezébe venni: a sajtó a nyilvánosság előtt rásüti a szégyenbélyeget azokra, akik ilyen nagy és közös veszedelem ide jén is csak a maguk hasznát nézik. De címül azt írtuk e sorok fölé: Bögi és társai. Hogyan, hát voltak Böginek társai is? Értsünk szót. Arról nern panasz kodott senki, hogy lett volna még, aki az oltást meg merte volna aka dályozni vagy Böginek segített volna ebben. De annyiban akadtak társai, hogy igenis voltak, akik nem ipar­kodtak a veszedelmet úgy elhárítani, ahogy emberi számítás szerint le­hetett volna, tehát kötelességük lett volna. Azt a Böginél is Bögibb is­meretlen gazembert, aki a szegény lűzkárosult szatócsnak boltjába be hatolt és a fiókokat nyitogatta, nem is számítom. Sajnos, minden nagy katasztrófánál akadnak hiénák. De Bögi észjárásuk volt azoknak a szülőknek is, akiknek semmi, de egyáltalán semmi gondjuk nincsen arra, vájjon járnak e gyermekeik templomba vagy sem. Lám, a pél­dátlan veszedelem istentisztelet ideje alatt támadt; s ha a szülők utána néztek volna, hogy a gyermekeik a templomban vannak-e vagy a paj­ták és kazalok körül: Isten a meg­mondhatója, tán nem támadt volna veszedelem. És a Bögi lelkületet veszedelme­sen súrolja annak az autós társa ságnak eljárása is, melynek ismeret­len tagjai a veszedelem másnapján a szegény leégett emberek szeme­láttára égő cigarettával járkáltak a ro­mok kőzött. Még egyáltalán nem mult el minden veszedelem, a sze­kerek százszám hordták még a füs­tös szalmát és égett takarmányt; a szerencsétlen kárvallottak egy bor­zalmas éjszakának rémületével arcu­kon Iieresgéltek a megszenesedett romok között, hátha még találnának valamit, amit használni lehetne. Ilyen helyen égő cigarettával járni nem bűi?, nem veszedelem, nem ok­talanság, nem rosszindulat, nem ta­pintatlanság, csak Tessék megkérdezni Bögi Istvánt, ő szakértő abban, hogy mit illik tenni ilyenkor. Ö már megtanulta azóta. Szerettem volna, ha tanító­mestere a cigarettázó társasággal is találkozott volna. Dr. Teveli János. A hét eseményei. Idehaza. Népies gazdaságpolitika. A gazdasági élet mai súlyos helyze­tében a kormánynak elodázhatatlan kötelessége a gazdaságpolitikai cselek­vés terére lépni. Mert a tények vilá gosan mutatják, hogy a magántevé­kenység, a társadalom gazdasági ereje nem képes elvégezni a terme­lés talpraállítását. A gazdák és ipa­rosok kétségtelenül jogos panaszaik­kal oly cselekvő gazdasági politikára kényszerítik az államot, amely nélkül a termelő munka gyümölcse hova tovább kétségessé válik. A legutóbbi minisztertanács határozatai igazolják, hogy a kormány tudatában van kötelességének és annak is, hogy a követendő gazdaságpolitika milyen legyen. Nem lehet más mint népies. Ez annyit jelent, hogy a kormánynak segítést és támogatást kell nyújtania a kisemberek, a termelők és fogyasz­tók legszélesebb rétegeinek. Ennek a népies, demokratikus gazdaság­politikának láncszemei azok az intéz­kedések, amelyek megtételét a minisz­tertanács elhatározta. Először is a vidéken elharapódzó gabonauzsora megfékezése érdekében határozta el magát a kormány erélyes cselek­vésre. Ugyanis azokon a vidéki pia­cokon, ahol a gazda a gabonájáért C3ak olyan kicsiny árat kap, amely nem felel meg a tőzsdei árjegyzés­nek, a kormány önmaga fog bevá­sárlásokat eszközöltetni, amelyek ré­vén a termelő a mindenkori árjegy­zéseknek megfelelő árat fogja meg­kapni. A jövőre nézve pedig a föld­mivelésőgyi miniszter gondoskodni fog megfelelő összegű olcsó zöld­hitelről, nehogy az üzérek a gazdák kárára kihasználhassák ezek pénz­beli megszorultságát. Igen fontos e tekintetben az is, hogy a vidéken már a közeljövőben közraktárak fog­nak létesülni, amelyekben a gazda ga­bonáját beraktározhatja és arra meg­felelő pénzbeli előleget fog igénybe­vehetni és ezzel bevárhatja majd azt az időpontot, amikor gabonáját a legkedvezőbben értékesítheti. De a felburjánzó hiteluzsora ellen is eré­lyes intézkedéseket fog tenni a kor­mány, nehogy tovább fennmarad­hasson az a szégyenteljes állapot, a közlekedés ellensége, az ön g egészségére nézve is nagy vészé* f lyeket rejt magában. — A pára* § telt levegőnek nem csak fokozott § mértékben fellépő g csuz és köszvény, § hanem gyakran rosszindulatú meghűlés f is lehet a következménye. — I Legyen ilyenkor különösen elő* f vigyázatos és vegye be idejében § a Ibevált I Tablettákat hogy fájdalmait enyhítse és ! veszélyt megelőzze. — Utasítson vissza pótszereket követeljen mindig eredeti csomagolást, a Bayer-kereszttel. Csak gyógyszertárakban kaphatók. Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUERFERENC úri és uöi divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAM. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszmüárúkban. i-t Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom