Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-08 / 36. szám

bevonulásunkat a templomba, hol e sorok -irója beköszöntő szentbeszéd­del fogadta zarándoktársait. Másnap reggel az összes zarán­dokok elvégezték a szent gyónásu­kat. Délelőtt Szabó István sopron­szili segédlelkész, este pedig e so­rok irója prédikált; a nagymisét papi segédlettel a kegyeiemoltárnál a za­rándoklat vezetője, Wágner Mihály csornai plébános celebrálta. A közbe­eső időben a zarándokok megtekin­tették a templomot, a kincstárt, az emlékképeket és tárgyakat, a kálvá­riát, a Zsigmond-kápolnát stb. Szerdán reggel a nagymisét Sten­ger Gyula pápateszéri esperes, a szentbeszédet Perneczky Kálmán barbacsi plébános, az esti szent­beszédet pedig Hannig János tb. pápai káplán, kenyeri plébános mon­dott. A zarándokok egy része az Erlauí-tóhoz, egy kisebb csoport pe­dig Lilienfeldre, s onnan visszajövet síz annabergi búcsújáróhelyre rándult. Lilienfeld nincs híjján a magyar vonatkozásoknak. Sőt, aki keres, még pápai vonatkozást is találhat. A török hódoltság ulán ugyanis, pontosan 1654 ben Kohlweiss Máté Jilienfeldi apát lelkében fogamzott meg az a nevezetes elhatározás, hogy a zirci apátságot, melyet teljesen rombadöntöttek a török idők viszon­tagságai, új életre kelti. I. Lipót csá­szár egy lilienfeldi magyar szerze­test, dr. Ujfalussy Mártont nevezte ki zirci apáttá, akinek első stációja Pápa városa és első lakása a jelen­legi Márton István utcában levő, máig is fennálló, sőt lakosztályain3k elrendezésével egykori szerzetes-ház mivoltát máig is mutató Fischer A. féle ház volt. Megemlílendőnek vélem azt is, hogy a lilienfeldi templom Ausztriá­nak a bécsi Szent István templom után a legnagyobb temploma. Struk­túrája átmeneti, díszítése barokk. Máriacellben elszakított magyar testvéreinkkel, egy pozsonymegyei zarándoklattal is találkoztunk. Ma­gyar ének, magyar prédikáció, ma­gyar együttérzés azon a helyen, me lyet a magyar királyok és főpapok csak úgy, mint a magyar hivek, szá­zadok óta a mai napig annyira sze­rettek. Csütörtökön reggel indultunk visz­sza, telve sok szép emlékkel és az­zal az elhatározással, hogy a jö­vendő esztendőben Pápa városából és a Bakonyból külön zarándoklatot vezetünk a Boldogságos Szűznek ez Istenáldotta kegyhelyére. Hiveink ma­guk igazán épületes megegyezéssel követelik ezt és fogadták, hogy ők lesznek ennek a szép tervnek búzgó szószólói az oühonmaradottak köré­ben. BwUpttt, U, HmUít MikMa-at lit/Ut. Mi viszont nemcsak annak aka­runk krónikásai lenni, ami szép volt és elmúlt, hanem annak is, ami ez­után lesz és ha a jó Isten is akarja, még szebb lesz ! Dr. Magyarász Ferenc, O. ciszt. KépkiáfiBítás. Két pápai festőművész, Hénel Gusz­táv és leánya, Hénel Margit igen szép, mintegy hetven képből álló művészi termésüket Ízléses elrende­zésben mutatják be a pápai közön­ségnek a városháza közgyűlési ter­mében megnyílt kiállításon. Hénel Gusztáv neve finom tájképei révén nemcsak országos, hanem kül­földi viszonylatban is igen jól cseng. A pápai közönség is előnyösen is­meri. A kiállított képekből kibonta­kozik a művész életének egész sereg diadalmas állomása : München, Bécs, a svájci városok, Hága és a magyar vidék kultúrcentrumai. Művészetének legfrisebb terméseiből a magyar ké peslapok is több reprodukciót kö­közöltek. Tájképfestő művészetének különö­sen erős oldala a viz, a tó, a tenger hangulatos megörökítése. Az ezer­arcú Balaton vad, haragos színei, a a vizre hulló pásztás holdfény, a nyári nap színdús sziporkázása friss, eleven erővel, bámulatos harmóniá­ban kerülnek elő ecsetje alól. Tátrai fenyvesének sötét vonalai, csillogó hótakarója megkapóan adják vissza a táj zord szépségét. Téli tájait, ködös homályba vesző hangulatképeit a szinek finom melegsége, rajzának könnyed vonalai jellemzik. Kitűnően rajzol, a gyönyörködő s?em mégis csak a színezés, a rajz, az éles meg látás művészi harmóniáját veszi észre képein. Tud pompás, ragyogó színe­ket dobni a vászonra, mint cigalei tengerrészleteiben, de tudja egyszerű színekkel, néhány vonással megörö­kíteni a régi pápai utcák szinte fa­lusias hangulatát. Igaza volt a „Kép művészet" kritikusának, aki a nívón maradt kevés művész között említi meg Hénel Gusztáv nevét. Hénel Margit esztendők óta Iványi­Grünvald és Aba Nóvák iskoláját járja. Csendéletei közül néhány si­kerrel szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatain. Van két képe, amelyeken japán porcellánokból állította össze témáját. A finom átlátszó edények minden könnyedsége, lehelletszerű­sége megmutatkozik képén, mig a nehéz ezüst cukortartó érzékelhető súllyal, valószerű, ezüstös tükrözés­sel nehezedik rá a ragyogó művé­szettel megfestett terítőre. Meleg szi neinek és rajzolókészségének kitűnő terület a virágcsendélet. Közülük bársonyos finomságával az illatos rózsaszínű peoniáscsokorról készült képe emelkedik ki. A fehér peónia cimü képén a virágok vilá­gos színeinek lágy egymásbaolvadása mellett a gyöngysor ragyogása nyújt művészi élményt. Csendéleteit mű­vészi szemmel állítja össze. Mezei virágainak tarka szépségét stilusosan fokozza a magyaros terítő. Őszirózsák cimű képén a selyemből készült hát­tér nehéz problémáját ragyogóan oldotta meg. Meg kell említeni a sö­tét háttérből előpirosló eperrel meg­töltött tálját, melyből vöröslő tükrö­zéssel hullanak a gyümölcsök az ébenfa asztalkára. A kiállítást egyébként a közönség számára szeptember 8 án, vasárnap nyitják meg. Egész héten, még szept. 15-én is, a kiállítás naponta d. e. 10—1 óra, d. u. 3—Va8 óra között megtekinthető. Hogy a művészetked­velő közönség minél nagyobb szám­ban kereshesse fel a kiállítást, belépő­díj nincs, a vásárlóknak pedig rész­letfizetési kedvezményt is adnak a kiállító művészek. s. b. HÍREK ••• Kelemen Krizosztom győri bencés igazgatót nevezte ki a római pápa s pannonhalmi fő­apát rendkívüli helyettesévé. Dr. Bárdos Rémig pannonhalmi fő­apát a mult év vége felé súlyos szívbajt kapott s betegségére a ba­latonfüredi szénsavas fürdőben ke­resett gyógyulást. A tavasz folyamán állapota jobbra fordult s újra átvette a Rend ügyeinek vezetését. Azonban gyógyulása nem volt teljes. Mult hó 27 én újra Balatonfüredre ment a főapát, utána hosszabb pihenőre a Rerd tihanyi apátságába vonul. Hogy a főapát teljes felgyógyulásáig a randi ügyeket zavartalanul lehessen intézni, a római pápa a főapát mellé teljes felgyógyulásáig teljes jogkörrel rend­kívüli helyettest nevezett ki Kelemen Krizosztom győri bencés igazgató személyében. A kinevezési okmányt Rómában aug. 24 én írták alá és Kelemen Krizosztom aug. 31-én vette kézhez. Szept. 1-én bemutatta ki­nevezési okmányát a főapátnak és ezzel át is vette ideiglenesen a Rend vezetését. E hó 3-án Orsenigo Cesare pápai nuncius kezébe letette a rend­kívüli helyettes a hűségesküt. Kele­men Krizosztom 1884-ben született Hahóton. Középiskolai tanulmányait fehérnemű é^ari SnyQ slo ppo\ás. varrás ^him^ jadóó&ágha/i, ízben éd cicóóságban "-OETMERP* VANIlUmMRVIŐlÉRHffiTM Kérje minden fííszBitoes&edBsben a most megjelent, 148 receptet tartal­mazó, színes képekkel illusztrált DR. OETRER-féle HECEPTKÖNVffET Ára: 30 fillér. 224 Pápa, Kossuth-utca 30. sz. Ha a fűszerésnél nincs, forduljon köz­vetlen hozzánk : Dr. Oetker A. gyár­hoz Budapest, VIII, Conti utca 25. Keszthelyen végezte, majd 1903. aug. 6 án belépett a bencés Rendbe, hol 1910. júl. 1-én szentelték áldozó­pappá. Nyomban utána a pápai ben­cés gimnáziumhoz nevezte ki a ben­cés Rend főapátja tanárnak. Kelemen Krizosztom hét esztendőt töltött vá­rosunkban. Ezen hét év alatt tanít­ványainak rajongásig szeretett tanára volt. De a társadalomban is élénk szerepet játszott, egyesületeket veze­tett, előadásokat tartott s már itt fel­tűnt kiváló szónoki képessége, amely nevét később országos hírűvé tette. Ezenkívül kiváló munkatársa volt lapunknak, a Pápa és Vidékének is. Városunkból Nyalkára került plébá­nosnak, amely állásában tiz évig működött. Igen jelentős szociális te­vékenységet fejtett ki és a pasztorá­ció terén is rendkívüli buzgalommal dolgozott. Három évvel ezelőtt a Rend budapesti gimnáziumához ke­rült tanárnak, egy évvel ezelőtt pe­dig a győri gimnázium élére állította főapátjának bizalma. Ez állásában érte most a Szentszék kinevezése a pannonhalm főapát rendkívüli helyet­tesévé. Halálozás. Noszlopi Körmendy Béla nyug. m. kir. rendőrfőtanácsos, a pápai ref. egyházmegye világi fő­jegyzője és tanácsbirája, a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa mult hó 28-án Győrött életének 66-ik évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. 31-én temették el nagy részvét mellett Pápán, az alsó­városi temetőben. A temetésen meg­jelent a szombathelyi ker. rendőrfő­kapitány is, a helybeli rendőrségtől pedig Hamuth János rendőtanácsos vezetése mellett több rendőrtisztvi­selő és egy szakasz rendőrlegény­ség, s miután Körmendy Béla koráb­ban hosszú időt töltött közigazga­tási szolgálatban és pedig a pápai járásban mint tb. főszolgabíró, Enyin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom