Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-01 / 35. szám

kész volna erre a nemes áldozatra, hiszen a város első virilistájának anyagi hátrányt ez nem okozna, s bőven kárpótolná érte a város örök hálája. A hitbizományi biróság pedig — tekintve, hogy ilyen jótékony célról lévén szó — bizonyára semmi akadályt sem gördítene az ajándékozás elé. Ha azután a ház a város tulajdonába került, ürítsék ki a házat és hozzáértők tervével és vezetésével renováltassák. A tetőt újra fazsindellyel burkolják, hogy azonban tűzrendészeti szempontból kifogás ne legyen, a házban vizfecskendőt helyezhetnek e', s a szomszédos házakat vegyék fokozott védelembe. Ezután a város nyilvánítsa műemlékké, esetleg emléktáblát helyezzen el, így azután büszkén mutathatjuk meg minden idegennek. A ház egyelőre üresen állva várná további sorsát, majd később megalapítandó múzeumnak magjává lehetne. Máshol ez nem lenne promléma, Hazánkban Budapesten és vidéken is, de meg külföldön is féltve őrzik a mult emlékeit. Hogy mit tesz e téren egy kultúrállam, arról fölösleges itt beszélnem. Itáliában, Németországban, Ausztriában, hogy többet ne említsek, a legkisebb, legszegényebb város is elsőrendű kötelességének tartja e téren mindent megtenni. Példát felhozni szégyelíek, hiszen egy 500 lakosú osztrák falucska is többet áldoz, mint a 22.000 lakosú Pápa. Akármilyen szegény is a város, erre még talán kerülne pénz. Hiszen nem valami esztelen kultúrpolitikát ajánlok, amely minden régi, rozoga viskót műemlékké nyilvánítson, korántsem, itt azonban valóban műemlékről van szó. És erős a meggyőződésem, hogy az itt felmerülendő költégek nem billentenék föl a város budgetjét, de semmiképen sem lennének kerékkötői szociális és egyéb nagyszükségű programmpont megvalósításának. Különben is engedtünk meg magunknak már nagyobb luxust is. Nézhetjük-e továbbra is ölbetett kezekkel a veszedelmes és bűnös nemtörődömséget, szűklátókörűséget? Kétségbeesetten fújom meg az aranytrombitát, abban a reményben, hogy végre tán sikerül az illetékesek figyelmét erre a kérdésre terelni. Horváth Elek. A Földmivesiskola évzáró vizsgája. A pápai m. kir. földmivesiskola e hó 25 én tartotta a múltból már megszokott fénnyel évzáró vizsgáját. A vizsgálaton a földmivelésügyi minisztert Tar Qyula főigazgató képviselte. Megjelent a vizsgálaton sokorópátkai Szabó István fiával együtt, továbbá ott láttuk Darány Ágostont, Tomschits Rezsőt, Bascza Dezsői, Kovács Kálmánt, vitéz Draskóczy Istvánt, Pápai Lajost, Hamuth Jánost, Varga Jánost, dr. Niszler Teodózt, Koncskó Zoltánt, Dobó Jenőt, Koperniczky Ferencet, Nikodém Mihályt, Handl Józsefet, Tenzlinger Józsefet, Kiss Dénest, Ruip Jenőt és még kívülük nagyon sokat Pápa város és a vidék ! kisgazdái közül. A vizsgálat az intézet árnyékos udvarán folyt le. 8 órakor az intézet 11. éves tanulói elénekelték a Magyar Hiszekegy-eí. Utána Németh Jenő igazgató Üdvözölte a földmivelésügyi miniszter képviseletében megjelent Tar Gyula főigazgatót. Tar Gyula az üdvözlésre rövid beszéd ben válaszolt és megnyitotta a vizs gálatot. Az egész vizsgálat gyönyörűen folyt le. A tanulók meglepően szép felkészültséget tanúsítottak, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak az intézet 200 katasztrális hold földjét művelték a mult évben mintaszerűen, hanem az intézet igazgatójának ás tanári karának vezetésével elméletileg is nagyszerű kiképzést nyertek. Először Végh Gyula tanár kérdezett a növénytermelési szakcsoportból, utána Németh Jenő igazgató a gazdasági üzem- és berendezéstani szakcsoportból. Szünet alatt Varga István növendék vezetésével levente és tűzoltó gyakorlatokat tartottak a növendékek. Az első gyakorlat a kaszagyakorlat volt: hogyan használják a kaszát békében és hogyan háborúban. A tüzoitógyakorlatokat meglepő gyorsasággal végezték. Szünet után Buland Tivadar tanár kérdezett az állattenyésztési szakcsoportból. A feleletek illusztrálására elővezettek egy lovat, egy tehenet és bikát. Ez utóbbi speciálitása az intézetnek : „lovagolható" és kocsiba fogható. A kertészeti szakcsoportból Kránitz József kérdezett. A vizsgálatok befejezése után a a földmivesiskola önképző gazdaköre mutatott be egy minta gazdaköri gyűlést. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Tóth István olvasta fel a gazdakör egy évi működéséről szóló beszámolóját. Majd ugyancsak ő Kozma Andornak a Táltos álma c. költemé nyét szavalta el nagy hatással. A Fiuk fel a fejjel c. magyar dal eléneklése után Kovács István tartott szabadelőadást„Mezőgazdasági verseny" cimen, amelyben mesteri kézzel hasonlította össze hazánknak és a tengerentúli országoknak gazdasági viszonyait. Horthy Miklós megizente c. irredenta dal eléneklése után Gelencsér János szavalta el Sajó Sándornak .Magyar ének" c. költeményét rnély érzéssel. A Himnusz eiéneklé sével ért véget a szépen sikerült minta gazdaköri gyűlés. Utána Tar Gyula főigazgató hosszú és gyönyörű beszédben köszönte meg az igazgatónak és a tanári karnak fáradozásait s dicsérte meg a tanulókat szorgalmukért. Sokorópátkai Szabó István szintén nagy beszédet mondott, amelyben a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara üdvözletét tolmácsolta s a többtermeíés szükségességét hangsúlyozta. A tanári kar nevében Németh Jenő igazgató köszönte meg az üdvözléseket s kiosztotta minden tanulónak a földmivelésügyi miniszter ajándékát: egy-egy könyvet. Meghaló része volt a vizsgálatnak a tanulók búcsúja az intézettől és a tanári kartól, amelyet Varga István, az intézet legkiválóbb tanulója tolmácsolt társai nevében. A tanári kar nevében Németh Jenő igazgató búcsúzott a növendékektől s lelkükre kötötte, hogy az intézetben látottakról és hallottakról ne feledkezzenek meg az életben. Befejezésül a levizsgázottak gyönyörű díszmenetben vonultak el az intézet zászlaja előtt s a közönséggel együtt elénekelték a Himnuszt. 12 órakor a kiállítást tekintette meg a közönség. Ez a kiállítás bizonysága volt egyrészt a tanulók kézügyességének, másrészt elméleti képzettségének, de mindenek feleit annak, hogy az intézet mintagazdaságán gyönyörű terményeket állítanak elő : a konyhakertészetnek, gyümölcsféléknek, gabonaneműeknek különböző fajtáit láthattuk egymás mellett. Fél 1 órakor 120 terítékes ebéd volt az intézet udvarán a meghívott vendégek számára. Ebéd alatt az első felköszöntőt Tar Gyula mondotta a földmivelésügyi miniszterre. Kivüle beszéltek még Sokorópátkai Szabó István, Tenzlinger József polgármester. Ruip Jenő, A. G. A. Idenburg svéd tanár, Kiss Dénes és Rajki Tóth István. Felsőruhavarró tanfolyam a Kat. Nővédő vezetése alatt megnyílik szept. 9-én, hé főn d. u. 3 órakor a bencés reálgimn. helyiségében. Érdeklődni és beiratkozni lehet Orbán Károlyné úrasszonynál (Szentlászlö-u!ci 37. sz.). Elnökség. Szülők felhívom, hogy a beiratásra a következő árúkat mélyen leszállított árban árusítom Diáksapka, sötétkék szövetből 2-50 P „ polgári iskolai jelvénnyel . . . 5-50 „ „ tanítóképzősök részére .... 5'— „ Patentharisnya, 1 l-es nagyság, minden színben —'95 „ „ „ „ I

a macco fonálból 1"90 ,, Patentharisnya, l l-es nagyság, I

a selyem flór 2*60 „ Diák sportharisnya, kockás és csikós . . „ sportingek, 2 gallérral, I

a anyagból . Tornacipők, gummi talpú, 32—34 számig 41 » n n oo „ 41 45 » » » ^

1 » Valódi bécsi dupla keménygallér . . . 1-80 P 4-50 „ 3-10 „ 3-50 „ 3 90 „ -'85 „ Diák kötött mellényekben, pulloverokhan és sportsapkákban legnagyobb választék. Iskolás lányok részére s Hálló- és nappali ingek, combinegok, reformnadrágok, clott kötények, kalapok, keztyük, zsebkendők, esőernyők, iskolatáskák és bőröndökből dúsan felszerelt raktárt tartok. RAIDL FERENC Pápa, Kossuth-utca 6. Telefon: 174. sz.