Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-01 / 35. szám

kész volna erre a nemes áldozatra, hiszen a város első virilistájának anyagi hátrányt ez nem okozna, s bőven kárpótolná érte a város örök hálája. A hitbizományi biróság pedig — tekintve, hogy ilyen jótékony célról lévén szó — bizonyára semmi akadályt sem gördítene az ajándé­kozás elé. Ha azután a ház a város tulajdonába került, ürítsék ki a házat és hozzáértők tervével és vezetésével renováltassák. A tetőt újra fazsin­dellyel burkolják, hogy azonban tűzrendészeti szempontból kifogás ne legyen, a házban vizfecskendőt helyezhetnek e', s a szomszédos házakat vegyék fokozott védelembe. Ezután a város nyilvánítsa műem­lékké, esetleg emléktáblát helyezzen el, így azután büszkén mutathatjuk meg minden idegennek. A ház egye­lőre üresen állva várná további sor­sát, majd később megalapítandó mú­zeumnak magjává lehetne. Máshol ez nem lenne promléma, Hazánkban Budapesten és vidéken is, de meg külföldön is féltve őrzik a mult emlékeit. Hogy mit tesz e téren egy kultúrállam, arról fölös­leges itt beszélnem. Itáliában, Német­országban, Ausztriában, hogy többet ne említsek, a legkisebb, legsze­gényebb város is elsőrendű köteles­ségének tartja e téren mindent meg­tenni. Példát felhozni szégyelíek, hiszen egy 500 lakosú osztrák fa­lucska is többet áldoz, mint a 22.000 lakosú Pápa. Akármilyen szegény is a város, erre még talán kerülne pénz. Hiszen nem valami esztelen kultúrpolitikát ajánlok, amely min­den régi, rozoga viskót műemlékké nyilvánítson, korántsem, itt azonban valóban műemlékről van szó. És erős a meggyőződésem, hogy az itt felmerülendő költégek nem billen­tenék föl a város budgetjét, de semmiképen sem lennének kerék­kötői szociális és egyéb nagyszük­ségű programmpont megvalósításá­nak. Különben is engedtünk meg magunknak már nagyobb luxust is. Nézhetjük-e továbbra is ölbetett kezekkel a veszedelmes és bűnös nemtörődömséget, szűklátókörűsé­get? Kétségbeesetten fújom meg az aranytrombitát, abban a reményben, hogy végre tán sikerül az illetéke­sek figyelmét erre a kérdésre terelni. Horváth Elek. A Földmivesiskola évzáró vizsgája. A pápai m. kir. földmivesiskola e hó 25 én tartotta a múltból már meg­szokott fénnyel évzáró vizsgáját. A vizsgálaton a földmivelésügyi minisz­tert Tar Qyula főigazgató képviselte. Megjelent a vizsgálaton sokorópátkai Szabó István fiával együtt, továbbá ott láttuk Darány Ágostont, Tom­schits Rezsőt, Bascza Dezsői, Ko­vács Kálmánt, vitéz Draskóczy Istvánt, Pápai Lajost, Hamuth Jánost, Varga Jánost, dr. Niszler Teodózt, Koncskó Zoltánt, Dobó Jenőt, Koperniczky Ferencet, Nikodém Mihályt, Handl Józsefet, Tenzlinger Józsefet, Kiss Dénest, Ruip Jenőt és még kívülük nagyon sokat Pápa város és a vidék ! kisgazdái közül. A vizsgálat az intézet árnyékos udvarán folyt le. 8 órakor az intézet 11. éves tanulói elénekelték a Magyar Hiszekegy-eí. Utána Né­meth Jenő igazgató Üdvözölte a föld­mivelésügyi miniszter képviseletében megjelent Tar Gyula főigazgatót. Tar Gyula az üdvözlésre rövid beszéd ben válaszolt és megnyitotta a vizs gálatot. Az egész vizsgálat gyönyörűen folyt le. A tanulók meglepően szép felkészültséget tanúsítottak, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak az intézet 200 katasztrális hold földjét művel­ték a mult évben mintaszerűen, ha­nem az intézet igazgatójának ás ta­nári karának vezetésével elméletileg is nagyszerű kiképzést nyertek. Először Végh Gyula tanár kérde­zett a növénytermelési szakcsoport­ból, utána Németh Jenő igazgató a gazdasági üzem- és berendezéstani szakcsoportból. Szünet alatt Varga István növen­dék vezetésével levente és tűzoltó gyakorlatokat tartottak a növendékek. Az első gyakorlat a kaszagyakorlat volt: hogyan használják a kaszát békében és hogyan háborúban. A tüzoitógyakorlatokat meglepő gyorsa­sággal végezték. Szünet után Buland Tivadar tanár kérdezett az állattenyésztési szak­csoportból. A feleletek illusztrálására elővezettek egy lovat, egy tehenet és bikát. Ez utóbbi speciálitása az in­tézetnek : „lovagolható" és kocsiba fogható. A kertészeti szakcsoportból Kránitz József kérdezett. A vizsgálatok befejezése után a a földmivesiskola önképző gazdaköre mutatott be egy minta gazdaköri gyűlést. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Tóth István olvasta fel a gazda­kör egy évi működéséről szóló be­számolóját. Majd ugyancsak ő Kozma Andornak a Táltos álma c. költemé nyét szavalta el nagy hatással. A Fiuk fel a fejjel c. magyar dal eléneklése után Kovács István tartott szabad­előadást„Mezőgazdasági verseny" ci­men, amelyben mesteri kézzel hason­lította össze hazánknak és a tenge­rentúli országoknak gazdasági viszo­nyait. Horthy Miklós megizente c. irredenta dal eléneklése után Gelen­csér János szavalta el Sajó Sándor­nak .Magyar ének" c. költeményét rnély érzéssel. A Himnusz eiéneklé sével ért véget a szépen sikerült minta gazdaköri gyűlés. Utána Tar Gyula főigazgató hosszú és gyönyörű beszédben köszönte meg az igazgatónak és a tanári karnak fáradozásait s dicsérte meg a tanu­lókat szorgalmukért. Sokorópátkai Szabó István szintén nagy beszédet mondott, amelyben a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara üdvözletét tolmácsolta s a többtermeíés szük­ségességét hangsúlyozta. A tanári kar nevében Németh Jenő igazgató kö­szönte meg az üdvözléseket s ki­osztotta minden tanulónak a föld­mivelésügyi miniszter ajándékát: egy-egy könyvet. Meghaló része volt a vizsgálatnak a tanulók búcsúja az intézettől és a tanári kartól, amelyet Varga István, az intézet legkiválóbb tanulója tol­mácsolt társai nevében. A tanári kar nevében Németh Jenő igazgató bú­csúzott a növendékektől s lelkükre kötötte, hogy az intézetben látottak­ról és hallottakról ne feledkezzenek meg az életben. Befejezésül a levizsgázottak gyö­nyörű díszmenetben vonultak el az intézet zászlaja előtt s a közönség­gel együtt elénekelték a Himnuszt. 12 órakor a kiállítást tekintette meg a közönség. Ez a kiállítás bi­zonysága volt egyrészt a tanulók kézügyességének, másrészt elméleti képzettségének, de mindenek feleit annak, hogy az intézet mintagazda­ságán gyönyörű terményeket állíta­nak elő : a konyhakertészetnek, gyü­mölcsféléknek, gabonaneműeknek kü­lönböző fajtáit láthattuk egymás mel­lett. Fél 1 órakor 120 terítékes ebéd volt az intézet udvarán a meghívott vendégek számára. Ebéd alatt az első felköszöntőt Tar Gyula mon­dotta a földmivelésügyi miniszterre. Kivüle beszéltek még Sokorópátkai Szabó István, Tenzlinger József pol­gármester. Ruip Jenő, A. G. A. Iden­burg svéd tanár, Kiss Dénes és Rajki Tóth István. Felsőruhavarró tanfolyam a Kat. Nővédő vezetése alatt megnyí­lik szept. 9-én, hé főn d. u. 3 óra­kor a bencés reálgimn. helyiségében. Érdeklődni és beiratkozni lehet Or­bán Károlyné úrasszonynál (Szent­lászlö-u!ci 37. sz.). Elnökség. Szülők felhívom, hogy a beiratásra a következő árúkat mélyen leszállított árban árusítom Diáksapka, sötétkék szövetből 2-50 P „ polgári iskolai jelvénnyel . . . 5-50 „ „ tanítóképzősök részére .... 5'— „ Patentharisnya, 1 l-es nagyság, minden színben —'95 „ „ „ „ I a macco fonálból 1"90 ,, Patentharisnya, l l-es nagyság, I a selyem flór 2*60 „ Diák sportharisnya, kockás és csikós . . „ sportingek, 2 gallérral, I a anyagból . Tornacipők, gummi talpú, 32—34 számig 41 » n n oo „ 41 45 » » » ^ 1 » Valódi bécsi dupla keménygallér . . . 1-80 P 4-50 „ 3-10 „ 3-50 „ 3 90 „ -'85 „ Diák kötött mellényekben, pulloverokhan és sportsapkákban legnagyobb választék. Iskolás lányok részére s Hálló- és nappali ingek, combinegok, reformnadrágok, clott kötények, kalapok, keztyük, zsebkendők, esőernyők, iskolatáskák és bőröndökből dúsan felszerelt raktárt tartok. RAIDL FERENC Pápa, Kossuth-utca 6. Telefon: 174. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom