Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-01 / 35. szám

Politikai hetilap. eljelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H írd etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FABIAX, Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax a könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda ­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Kapunyitás. Vége az aranjuezi szép napoknak, vége az aranyos vakációnak, újra meg­nyílnak a múzsák hajlékainak kapui, kitárulnak az alma mater anyai kar­jai, hogy befogadják a tanulók szá­zait és ezreit, kezdve az iskola felé félénken és könnyáztatta arccal ti­pegő kis betűvető vitéztől az önérzet­től dagadó főiskolai hallgatóig. Vége a vakációnak, kezdődik az iskola munkája és a szülők gondja. Őszintén szólva, az iskola mun­kájáról most nem időszerű szólni. Az iskola munkáját akkor kell nézni, akkor kell megbírálni, mikor az ja­vában folyik, vagy a végéhez köze­ledik. Az iskola munkája most még csak jóakarat, lendület és reményság, mint a szántó-vető embernek őszi munkája, a maga földjén. A szülők gondja azonban annál aktuálisabb kérdés és bízvást hozzá­tehetjük: manapság minden tekin­tetben nehezebb kérdés, mint valaha is volt. Minden tekintetben: tehát, hogy mindjárt az elején kezdjem, anyagi tekintetben is. Az életnek hallatlan és példátlan megdrágulása a gyerme­kek tanittatását is módfelett meg­nehezíti és kivált a vidéki szülő hova tovább azon a pontoH lesz, hogy képtelen lesz csak egy gyerme­két is kiadni a háztól és városhelyen iskoláztatni, annak ellenére, hogy a diákjóléti intézmények és maga a társadálom is iparkodnak — Gyulai Pállal szólva — a szülőknek ezt a „nehéz gondját, gondolatják", mely lehajtja a szülő fejét, mint gyümölcs a fát, lehetőleg megkönnyíteni. Mennyi tehetség kallódik így el, akit érdemes lett volna fölkarolni, kipallérozni és módba tenni, hogy megizmosodjék 1 És tegyük hozzá, mennyi színtiszta magyar tehetséget kárhoztat meddő ségre az anyagi nehézkedésnek e kényszerű törvénye és mennyi ide­gen anyanyelvű, mondjuk a mi vi­dékünkön, mennyi jóravaló német gyermek számára válik lehetetlenné, hogy középiskolai tanulmányai révén izig vérig megmagyarosodjék és nö­velje a tanult, képzett intelligens kö­zéposztálynak fajsúlyát. És én mégis azt mondom, nem is ez az anyagi lehetetlenség a legna­gyobb gondunk és legnehezebb gon­dolatunk ilyenkor, kapunyitás idején. Ennél is égetőbb baj és keserűbb bánat az, hogy mikor a szülők hosszú heteken keresztül számot ve­tettek anyagi teherbírásukkal és végre megállapodtak abban, hogy nagy ál­dozatok és oly önmegtagadások árán, minőkre csak a szülő képes, a gyer­mek föl sem foghatja, nemhogy meghálálhatná, mégis megpróbálják a taníttatást: akkor nincs elegendő intézet, ahol el lehetne helyezni a gyermeket, akkor négy középiskola elvégzése után derűs égből lecsapó villámként hat a hír, hogy őt-hat in­tézet kapuján hiába kopogtatnak, nincs hely, vagy csak a legjava ta­nulókat veszik föl, a többi pedig a keserves esztendők munkája, nél­külözése, áldozatai és reményei után menjen és próbáljon másutt szeren­csét. Ez régente nem így volt. Igaz, hogy ez egyik velejárója annak, hogy minden iskola emelte a maga szel­lemi nívóját és csak a természet ős törvényét viszi át a szellemi térre, mikor szigorúbban szelektál. De igaza van Herczeg Ferenc Hidjában József nádornak is, aki Széchenyi megjegy­zésére, hogy veszni indult indián megérdemelte sorsát, azt veti ellen 4 hogy — ha indián volna, mégis saj­nálná a fajtáját. Mást nem igen tehetünk mi sem, de sajnáljuk azt, aki előtt ilyenkor zárva maradnak az iskola kapui, akárhogy is zörgessen rajtuk. Sajnál­juk a szellemi élet mohikánjait, mert nagyon nehéz elhelyezkedniük az életben és félő, hogy csak a szellemi proletárok száma öregbedig velük és általuk. De hiszünk abban is, hogy a jól fölfogott kultúrpolitika mellett min­denki, aki tanulni akar, megtalálja Magyarországon a maga iskoláját. Talán nem mindig azt, amelyet ke­resett — de hiszen nincs megirva, hogy a szülők csalhatatlanok, mikor iskolát keresnek. Az élet iskolája tanítson meg ben­nünket, hol kell keresnünk gyerme­keink számára az igazi, megfelelő iskolát. Itt is áll az evangélium szava, hogy aki keres, talál is. Adja Isten, hogy meg is találja mindenki! Dr. Magyarász Feronc. A hét eseményei. Idehaza. Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter lemondott. Utódjául jelen­legi helyettesét, Bud Jánost fogják kinevezni. A külföldi magyarok vildgkongresz• szusa az elmúlt héten zajlott le. A mindvégig tartalmas és a szebb magyar jövőért harcoló kongresszus célját elérte, mert azokat a foszlás­nak indult szálakat, amelyek még a honi röghöz kötötték az idegenbe élőket, ismét felújította. A gabonaárak ellen intézett újabb spekulatív támadás arra kényszeríti a kormányt, hogy saját maga vegye kezébe a magyar gabona piaci elhe­lyezését. Az angliai világ-jamboree, vala­mint az angol városok meghívása után az elmúlt héten Rothermere lord vendégei voltak a magyar cser­készek. A nemes lord, mint az egész Anglia, szerelettel fogadta a magyar fiukat és felhívta őket az ezeréves hagyományokért folytatandó küzde­lemre. Cserkészeink a szives ven déglátás után pénteken búcsút vettek Angliától és vasárnap hazaérkeztek. Szovjetoroszország berlini nagy­követe, kormánya megbízása folytán tárgyalásokba bocsátkozott a magyar kormányai és nyersolajmonopoliumot kér a szovjet javára. Ennek ellené­ben a szovjet mezőgazdasági gépe­ket és katonalovakatvásárolnaMagyar­országtól. A református presbiterek és az ORLE az elmúlt héten Miskol­con tartotta meg református napjait. Az ülés, mint máskor, úgy most is méltó volt addig magához, míg Balt­hazár Dezső hallgatott. Ismételt kiro­hanása egyébként viszhangot keltett a magyar sajtóban, amely tudja azt, hogy mit köszönhet Magyarország a római Szentszéknek. Külföldön. Macdonald október elején Ameri­kába utazik, hogy Hoover elnökkel megtárgyalja a tengeri erők leszere­lését. Limán von Sanders, a Dardanellák volt hős védője, 74 éves korában, Mühchenben meghalt. A St. Lorenzben lezajlott esemé­nyekért mint a baloldali, mint a jobboldali pártok az osztrák kor­mányt okozzák és távozását sürgetik. Ha a kormány császárvágása nem­sikerül, úgy elkerülhetetlennek lát­szik az osztrák polgárháború. A hágai kormány-konferencián az utolsó pillanatban elsimultak az ellen­tétek. Franciaország akceptálta Ang­lia kérelmét és így szent lett a béke az angolok és a franciák között. Jeruzsálemben az elmúlt héten tovább folyt a harc az arabok és a zsidók között és csupán Anglia köz­belépésének lehet köszönni, hogy a további vérengzés megszűnt. Az eddigi harcoknak mintegy 100 halottja és 1000 sebesültje van. A kis ántánt államai szövetséges szerződésüket ismételten meghosz­szabbították. Az eddigi véd- és dac­szövetséget fenntartották, s azt titkos katonai szerződéssel egészítették ki. A szerződés szerint háború esetén a kisántánt államok hadseregei közös hadvezetőség alá kerülnek. Az angol hadügyminisztérium uta­sította a Rajnavidékét megszállva tartó katonai haderőit, hogy a Rajnavidék kiürítését készítsék elő és mielőbb térjenek vissza hazájukba. Tuka dr. bűnügyében a pozsonyi törvényszék permanensen tárgyal. A hét folyamán a védelem tanúit hall­Nagy választék s Férfi és női fehérnemüek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC nri és iiöi divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZ&M. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. :-: Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos kl­:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom