Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-08-04 / 31. szám

Politikai hetilap. leník m i nd e n vasárna Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIAS. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda ­vállalat (Tőrök Bálint u. 1. Telefon : 157.). Tiz éve ... Dr. Magyarász Ferenc 0. ciszt. Reggars, mounted, run their horse to death. Shakespeare: King Henry VI. Ha koldusok lóra Ginek, holtra nyargalják paripájukat.. . A nagy angol költőnek eme sza­vai jutnak önkéntelenül eszünkbe most, a kommün bukásának tizedik évfordulóján. Koldusok kaptak akkor nyeregbe és csodák-csodája, hogy szánandó paripájuknak még volt annyi ereje, hogy idejekorán le tudta őket vetni. A koldus szót nem anyagi érte­lemben vesszük. Az igazi koldussal szemben, aki önhibáján kivül bajba jutott és öreg napjaiban küszöbről­küszöbre járva kénytelen megkeresni keserves betevő falat kenyerét: szá­nalmat érzünk és tőlünk telhetőleg igyekszünk is segíteni rajta. De akik tiz évvel ezelőtt a magyar táltos hátára kapaszkodtak, nem anyagi, hanem szellemi és erkölcsi értelemben voltak koldusok, erkölcsi értelemben még inkább, mint szel­lemiben. Koldusok voltak, hisz elenyésző kevés kivétellel hiányzott belőlük az a szellemi fölkészültség, mely még a béke csendes medrében folyó idő­ben is szü^éges ahhoz, hogy egy állam külső és belső ügyeit el le­hessen intézni. Elvégre az iskolás gyermekkel is meg tudjuk értetni, hogy „ki minek nem mestere, hó­héra az annak" és elbocsátott segéd­jegyzők, újságírók, szakszervezeti titkárok, vasmunkások és egyéb ere­detileg igen gyér műveltségű egyé­nek, akik, annakelőtte még azt az egyébként tisztes állást sem tudták becsülettel betölteni, mely nekik va­laha kenyeret adott: hogyan lehet­tek volna alkalmasak arra, hogy a háború után, az összeomlás rém­napjaiban, a kisántánt ragadozó or­dasaitól körülvéve, ezt a szerencsét­len, védtelen, megcsonkított, letiport és kirabolt országot szerencsésen el tudják vezetni a jobb jövő révpart­jára ? Az állam bonyolult gépezetének legfinomabb rugóit durva kezek mar­kolták meg, s ahogy néha még most is történik faluhelyen nagy tüzvesze­delem: mindenki csak kapkodott, mindenki csak kiabált, mindenki csak parancsolt, de tenni, alkotni, vagy legalább menteni, védeni nem tudott és nem akart senki. Csak egyet tudtak, de azt alapo­san : rombolni. Mert az erkölcsi koldusoknak más hoz, mint a pusztításhoz sem ked­vük, sem érzékük nem is lehetett és örökké hálásaknak kell lennünk a gondviselés iránt, hogy több időt nem engedélyezett nekik e pokoli aknamunkához. Pusztítani mindent, ami eddig szent volt, ami a nemzet faji és tör­ténelmi érzéke megbecsült, amire egész erkölcsi világrendünket építet tük, amit lelkünkben meggyőződéssé érlelődött, amihez szívósan ragasz­kodtunk, amit a népek és országok közfölfogása mint kultúrértéket szár­maztatott át nemzedékről nemze­dékre : ez volt az erkölcs koldusai nak politikája, mikor hatalomra ver­gődtek. Gonoszul kiagyalt és még gonoszabbul végrehajtott tervek, rab­lás, terror, bitófa: ezek között haj­szolták halálra a háborúban amúgy is holtra fáradt nemes paripát, mely­nek szügyét ellepte a tehetetlen két­ségbeesésnek tajtékzó habja, olda­lából pedig serkent, egyre serkent vigyorgó lovasai sarkanytyűinak nyomán a vér. . . Tíz éve immár, hogy mindez el­múlt. Tiz éve, hogy a nemzec sza­badon tud lélegzeni, hogy akik meg­menekültünk a tulajdon vérünk Vörös Tengeréből, megkönnyebbült lélekkel vágtathatunk neki a jövendő nagy pusztaságnak, szegényen, de legalább szabadon; Tiz éve ... Most, amikor ezek az iszonytató emlékek fölelevenednek a lélekben, most, amikor elvonul előt­tünk annak a letűnt időnek véres képe, adjunk hálát a nemzetek sor­sát intéző gondviselő Istennek, hogy a nagy csapást levetle rólunk és megengedte, hogy annyira-amennyire ki is tudjuk azt heverni. De fogad­juk is meg, hogy éppen amiben megrontóink koldusok voltak: az erkölcsi és szellemi műveltségben meg akarunk maradni, sőt minden igyekezetünkkel napról-napra gyara­podni óhajtunk, mert Isten után csak magunkban és magunknak is nem anyagi és nem fizikai, hanem csakis ezen erkölcsi javaiban biz­hatunk. Ez sz elmuit tiz esztendőnek egyet­len, de egész életünkre elegendő tanulsága. A hét eseményei. Idehaza. Hidasnémetinél pénteken délelőtt megindult a vasúti forgalom, s ez­zel a csehek kudarcával elintéztetett a folyó év egyik legérdekesebb dip lomáciai kérdése. A Bécsben élő magyar emigrán­sok. » Világosság u nevű egyesülete szombaton este ülést tartott, az ülé­sen Böhm Vilmos exhadügyi nép­biztos éles támadást intézett a ma­gyarországi szociáldemokrata párt ellen a trianoni békeszerződés reví­ziója kérdésében foglalt álláspontja miatt. Állásfoglalása nem talált helyes­lésre, mert a bécsi magyar munkás­ság nem revizióellenes és támadásá­val csak azt érte el, hogy pártjának egy tekintélyes része faképnél hagyta. 850 magyar cserkész indult el szombaton az Angliában megrende­zendő világ-jamboreera. Cserkészein­ket, akiket katonás magatartásukról és katonai fegyelmükről már régen ismer Anglia, nagy szeretettel és elismeréssel fogadták. A Berlin—Budapest atlétikai mér­kőzést, jóllehet Balogh távolugrásban 740 cm, Darány pedig súlylökésben 1493 cm új magyar országos rekor­dot állított fel, a berlini atléták nyer­ték meg 49 : 48 arányban. Felhívás a világ összes magyar­jaihoz. Perényi Zsigmond báró, a Nemzeti Szövetség elnöke július hó 29 én este rádió útján hivta meg a külföldön élő magyarokat az augusz­tus hó 22-én megtartandó magyar világkongresszusra. Külföldön. XI. Pius, a pápák csaknem 60 év óta tartó önkéntes elzárkózódottságát július hó 5-én ünnepélyes körmenet keretében szakította meg. A körmene­ten több százezer ember vett részt és könyörgött, hogy az olasz- és az egyházi állam között a jelenlegi jó­viszony örökké fennmaradjon. Kína és Szovjetoroszország között megindult a közvetlen tárgyalás, melynek végső célja a mandzsúriai kérdés békés elintézése. Bulgáriában a parlamenti pártok között oly súlyos ellentétek merül­tek fel, hogy a válságos helyzetet a kormány diktatúrával akarja meg­szüntetni. Diktátornak Wolkov tábor­nokot szemelték ki. Poincare francia miniszterelnök lemondott. Utódjául Briand-t, volt külügyminiszterét nevezte ki Doumer­gue köztársasági elnök. A kormány ­ban egyéb változás nem történt. A szovjet agitátorai leleplezésük dacára is folytatják izgatásaikat. Fő terrénumuk Francia- és Németország, de polip karjai behálózzák az egész világot. Izgatásaik nyomán több he­lyen összetűzésre került a sor a kommunisták és a hatóságok között. A jóvátételi kormánykonferencia ülés helyében végre megtudott egyezni Francia- és Angolország. Az egyez­ség értelmében a kormánykonferen­ciát augusztus hó 5-én Hágában tartják meg. Kpiróknánt Budapestről elsőkéz­nerEnpai'l bői vegyen reklámáron, csak augusztus végéig ! Uj. elsőrangú német, Torpedo kontrafékes, erős strapakerékpár gumikkal, lámpa, pumpa, csengővel, teljesen felszerelve, kész­pénzért 140 P, Cimre-ügyelni! frofr KRAUSZ 30 éve fennálló Budapest, IV., Veres Pálné u. 30. nagy raktára. Nagy választék s Férfi és női fehérnemüek- ! ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak- • kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap- i ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések • és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid- » NEUBAUERFERENC iiri és női divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. :-: Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-; :-: szolgálás. :-: :-: :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom