Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)
1929-07-28 / 30. szám
viz) fűtésnél a fűtőtestek állandóan szabadon tartandók s közelükben egy méteres körzetben gyúlékony anyag nem tehető. A központi fűtések csővezetékei minden szerkezetei fa és más gyúlékony anyagtól, mely 10 cm-nél közelebb esik, izoláló réteggel szigetelendők. Ezen szabályrendelet életbeléptetése után létesülő színházakban, mulatókban, oly helyiségekben, hol nagyobb embertömeg fordul meg, csak központi fűtőberendezés alkalmazható, azonban a tüzoltóparancsnokság javaslata alapján az I. fokú tüzrendészeti hatósag ez alól indokolt esetben kivételt engedélyezhet. 29. §. Elektromos fűtésre szolgáló kályhák és egyéb elektromos tütőés melegítő testek használat után kikapcsolandók. 30. §. Szárítókemencék, szárítóhelyiségek és kamrák csak téglából, betonból vagy vasból építhetők, s az ajtók tűzálló anyagból készítendők. Fából készült szárítóhelyiségek felállítása, valamint robbanó anyagoknak bármilyen helyiségben való szárítása az előírt tűztávlatok mellett is csak abban az esetben engedhető meg, ha a szárításra központi lég-, gőz- vagy melegvízfűtés használtatik. 31. §. Füstölő kamarák csak tágIából vagy egyenértékű tűzálló anyagból építhetők, tűzbiztos vasajtókkal látandók el, padlózatuk éghető anyagból nem készülhet, padláson azonban még így sem helyezhetők el. Fakamrákban, sertésólakban, éléskamarákban, általában oly helyiségekben, amelyekben könnyen gyúló anyagok is vannak, húst füstölni tilos. 32. §. Tűzveszélyes építkezésű és hiányos kéményeket a kéményseprő a tüzoltóparancsnokságnak bejelenteni tartozik. Minden újonan épült házat tűzbiztosan épült kéménnyel kell ellátni s minden oldalról vakoltnak kell lennie. A kéményeknek tisztítása céljából való teljesen biztos megközelítése módjáról a háztulajdonosok tartoznak gondoskodni. 33. §. A padláson a kályhacső (füstcső) sehol sem torkolhat a kéménybe, sem pedig a padlásürön át a tetőn kivezetni nem szabad. Hézag nélkül záró, azaz teljesen egymásba illő legyen minden kályhacső, melyet csak tűzálló anyaggal szabad alátámasztani vagy felfüggeszteni. Rossz kályhákban, vagy átégett lyukas csövek használata mellett tüzelni tilos. Minden füstcső hézagmentesen torkoljon be a kéménybe. Sem a kályhacsövekben, sem a tüzelési gázok elvezetésére szolgáló csatornákban elzáró csappantyúkat alkalmazni nem szabad, ilyesmi csak a légfűtések nyilásainál van megengedve. Kályhacsövet árúkhoz közeli álványokra, gerendákra fektetni vagy deszkafalon izoláló agyagcső, pléhlemez vagy körültapasztás nélkül átvezetni s a tető eresze alatt végződtetni sehol sem szabad. 34. §. A sütőkemencék tűzálló anyagból akkép építendők, hogy tetejük a mennyezet alatt 1 méterrel alacsonyabb legyen és minden faalkatrésztő! 60 cm-re álljon, a szomszéd fal feié 16 cm űr hagyásával, külön legalább 15 cm erős zárófal által legyen elválasztva, általában pedig csak pince és földszinti helyiségekben létesíthető minden lakástól elkülönítve, a szabadból közvetlenül megközelíthető bejárattal, a hamu számára tűzálló edény vagy gödör álljon rendelkezésre. 35. §. Gőzgép vagy kazán csak falazattal, könyű szerkezetű, de tűzbiztos fedelű, elkülönített épületben állítható fel. 36. §. Robbanó gőzöket, gázokat fejlesztő anyagok és folyadékok előállításával, feldolgozásával és raktározásával foglalkozó üzemek, illetve ily célra szolgáló helyiségek fűtése csak gőzzel, léggel, melegvízzel vagy külső tüzelésű hézagmentes cserépkályhával eszközölhető. 37. § Ugyancsak tilos a nyilt tüzelés könnyen gyúló anyagok feldolgozására, raktározására szolgáló helyiségekben, ily helyiségek tüzelőtere csak kívülről fűthető lehet s ahol ez nem lehetséges, ott a tüzelőtér zárható előtérrel kell hogy bírjon. Amennyiben ilyen helyiségekben a nyilt tüz vagy parázs használata kikerülhetetlen, úgy ez csak minden faanyagtól elkülönített, parázs vagy hamu kihullása, valamint elterjedése ellen biztonságot nyújtó és gyúlékony anyagoktól és hulladékoktól megfelelő távolságra alkalmazott tartányban, illetve készülékben történhetik. Épületekben nyilt tüzet gyújtani csak tűzbiztos mennyezet alatt, épületeken kívül pedig csak kivételeden és feltétlen szükséges esetekben, minden gyúlékony anyagtól és tárgytól megfelelő, erdőtől pedig legalább 100 m távolságra szabad az I. fokú tüzrendészeti hatóság engedélye alapján és csakis szélcsendes időben. Az engedély a tüzoltóparancsnokságnál 24 órával előzőleg bemutatandó. Sertésperzselések csak az I. fokú tüzrendészeti hatóság által kijelölt helyen eszközölketők. (Folyt, köv.) Zflz egÁsxj élelbjen hl b/irái SINGÉ VARRÓGÉP. Jée&vy&zjo fisz&té&z' felt&teleJc y^ZajCisxrruj hxxvi. KÓs-rZeÁeicSlNGER VARRÓGÉP PESZV TÁRS. Pápa, Kossuth-utca 30. sz. ÉRTESÍTÉS. Tudomására hozom a nagyérdemű közönségnek, hogy özv. " Takács Lajosné Széchenyi-tér 15. sz. alatt levő borbély és fodrászüzletét átvettem és azt a jövőben a saját nevem alatt fogom vezetni. — Akkor, amidőn kérem a a nagyérdemű közönség szíves támogatását, mindenkinek tudomására adom, hogy a jövőben épp úgy, mint a múltban, csak egy érdek vezet, a közönség legteljesebb kielégítése. Ismételten kérve a n. é. közönség szives támogatását, marad,am mcgk ü' önb8z,e,ett ,iS2tele,t e' : LSLUil FEHEHG borbély És fodrász. A Pápai Testvériség Sportés Kultúregyesület hivatalos közleményei. Esterházy Tamás gróf értesítette az elnökséget, hogy az egyesület díszelnökségét elfogadja. Városi kerékpáros verseny júl. 28 án d. u. 4 órai kezdettel a celliuti vámtól Nyárádig és vissza lesz megtartva. Táv. 20 km. Rés/t vehet minden pápai lakos, aki szö vetségi versenyen még nem indult. Nevezési dij 1 P. Nevezési zárlat jún. 28 án déli 12 órakor az egyesületben. Dijazás minden megkezdett 7 induló esetén 3 drb. érem, öt nevezésen alul a versenyt nem Jártjuk meg. Nevezés a startnál kétszeres dij mellett. Egyesületi kerékpáros verseny júl. 28 án d. u. 4 órakor 50 km távon a celliuti vámtól. Ezen a a versenyen csak olyan egyesületi tagok indulhatnak, kik szövetségi versenyen már részt veitek. Nevezési feltételek ugyanazok, mint a városi versenynél. SPORT. ••• ETO—Kinizsi 3:2 (1:1). Barátságos. Biró: Koch. Egyenrangú ellenfelek változatos küzdelme, melyből a tartalékos ETO a szintén tartalékos Kinizsivel szemben bár egy vitatható 1 l-essel, de megérdemelten került ki győztesen. A rekkenő hőség mind két csapatot nagyon befolyásolta. Az ETO megérdemelt győzelmét nagyobb technikai és taktikai tudásának köszönheti. Az ETO-ból a halfsor, valamint a két szélső, a Kinizsiből Mika, Király és Mester tünt ki. A többiek mélyen formájuk alatt szerepeltek. Koch a mérkőzést mindvégig kitűnően vezette. Kinizsi II—Testvériség 5:1 (2:1). Barátságos. Biró: Mikóczy. Egyenrangú ellenfelek küzdelme, mely a lőiszonyban szenvedő Testvériség játékosai miatt végződött ilyen meg nem érdemelten hatalmas vereséggel. A reális eredmény egy vagy két golos győzelem lett volna. A Testvériségből a védelem és a halfsor, a Kinizsiből a reaktivált Csapó, Pörnyeczy, Limperger III., Unger és Limperger IV. tünt ki. Utóbbi egyébként igazi futbalista tehetség, akiről és bátyjáról Limperger III ról még sok szép dolgot fogunk hallani. Limperger I. oly rossz, hogy még oldboj csapatba sem való. Mikóczy nagyszerűen bíráskodott. > Kisorsolták a „Jókai serleget*. Mint már megemlékeztünk róla, a Komáromi FC vezetősége Jókai Mór emlékére serlegmérkőzést írt ki, mely serlegmérkőzésre kerületünk legjobbjai adták le nevezésüket. A nevezé sek megtörténte után az intéző bizottság azonnal meg is ejtette sorsolását, amely szerint folyó hó 28 án bonyolulnak le a selejtező mérkőzések. A selejtezőben a II. kerületnek a DAC, a KFCnek a DVE, az ETOnak pedig a Kinizsi lesz az ellenfele. Ha a Kinizsi vasárnap Győrben győz, úgy aug. 4-én Pápán fog játszani az elődöntőben az erőveszíő CESEvei. A döntőmérkőzés aug. 11 én íesz az elődöntők után bennmaradó* csapatok között. A Kinizsi nyáriprogrammja. Addig, amig másik két egyesületünk szinte karbatett kézzé! néz a két hónapi/ nyári szünet elé, a Kinzsi már megalkotta a maga nyári programmját. Benevezett a Komáromi FC által kiirt serlegmérkőzésbe, melyen kerületünk I. és II. osztályú elite csapatait mind ott találjuk. De a komáromi serlegmérkőzésen kívül szó van még számos attrakcióról ig,. így például a c-lli válogatottal való találkozásáról és a helybeli Turul Szövetség álta! rendezendő Szent István heti serlegmérkőzésről. Helyeseljük az agilis Kinizsi vezetőségének ezen előrelátását, de mikor e véleményünknek kifejezést adunk, fel • hívjuk az arra illetékesnek figyelmét,, hogy vigyázzanak, nehogy a sok mérkőzés folytán az őszre, mikor éppen a legjobban kellene, fáradt legyen a csapat. Legjobb lenne, ha dús programmjukból, egy-két számot a másik két pápai együttes nek adnának át. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a Kinizsi játéko sok dr. Tömör Béla vezetése mellett kondíciójuk feljavítása végett a nyár folyamán vízipólózni fognak a levente uszodában. Állami anyakönyvi kivonat. (A bejegyzések idejének sorrendjében.) 1929. július 19-től 26-ig. SzOletfiak: Júl. 19. Selinkó Zsigmond kávés és nejePfeifer Jolán, fia: Dénes, izr. Júl. 20. Hegyi Károly kocsis és neje Kiss Zsófia, fia: Gyula, rk Júl. 21. Horváth János napszámos és neje Marton Mária, leánya; Erzsébet, Ilona, rk. Júl. 22. Nagy Izidor rézműves és neje Nemes Terézia, fia: Tibor, rk. Júl. 23 Molnár Károly vasúti vonatkísérő altiszt és neje Mészáros Juliánná, leánya: Jolán, Anna, rk. — Csillák István mészárossegéd és neje Czirfusz Juliánná, fia: László, rk. Júl. 24. Kapocsi Kálmán szövősegéd és . neje Szabó Rozália, fia: István, rk. júl. 25. Bakacs Mihály népzenész és neje Füredi Terézia, leánya: Éva, Anna, rk. Meghaltak a Júl. 19. Czágás Zoltán, rk., 5 hónapos,,, tüdővész. Júl. 20. Schürtz Miklósné Marton Terézia, rk., 59 éves, szívbaj. Júl. 21. Schossberger Berta (elvált), izr.^ 49 éves, szívbaj. Júl. 22. Fazekas Gyula, rk., 3 éves, általános gümőkór. Júl. 23 Fábián István kir. járásbíróság! írnok, rk., 20 éves, tüdővész. Júl. 24. Makkai Gábor, rk., 2 éves, agyhártyalob. Júl. 25. Kolláth Józsefné Danasy Terézia földmivelő neje, rk, 60 éves, májrák. Házasságot nem kötöttek. Lapzárta csütörtök este 8 órakor Laptulajdonos és kladö in pápai Katii. Kir. Keresztény Nemzeti Nyomda R.-t. Pápa. Művészies fénykép-levelezölapok „Karczaghy" miiteremből. Ar ok-utca 4. sz.