Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-07-21 / 29. szám

íyha vasaságogyortartja, ökéle. Fayaránt indenrt és t. ISEF i-ntca >1 álh L. )ldal. k: zsebákaí, isztö szereszakjutáídensmeazért c. Balesetek. Folvő hó 5-én Ugod községhez tartozó Ujmajorban Öibei József gazdasági cseiéd egy biborheréveí megrakott szekérről le akart ugorni, miközben a lába valahol megakadt és a szekér aíá került. Lábán, valamint fején és mellén oly súlyos sérülést szenvedett, hogy a pápai Irgasmasrend kórházába kellett szállítani. Gondatlanság nem terhel senkit. — Czum Mihály vasuii pályamunkás munka közben a jobb kéz középső újján 14 napig gyógyuló testi sérülést szenvedett. Aki friss és egészséges akar lenni, és nem akarja, hogy kemény legyen a széke, vég bélgyulladás veszélyének legyen kitéve, folyton fájjon a feje és bőre tele legyen mindenféle pattanással, az igyék hetenként egyszer-kétszer reggelizés előít l pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet. Kökórházakban végzett orvosi megfigyeléseSí szerint a Ferenc József vizet különösen a gyomor-, bél és májbetegek hasz naljók szívesen, mert ez minden kellemetlenség nélkül biztosan hat. Kspha ó gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. 307' Munkásmozgalom. Rovatvezetője; Szalay Lajos. A dohánygyári munkások szokásos nyári táncmulatsága, mely f. hó 14 én volt megtartva, fényesen sikerült. A hatalmas tömeg, meiy a Ker. Munkásegyesület kerthelyiségét színültig megtöltötte, kifogyhatatlan jókedvvel ropta a magyar csárdás^ világos virradatig. A mulatságon megjelent Varga Rezső igazgató tisztikarával együtt, akit a deré« munkásnők és munkások valamint a vendégsereg meleg ünneplésben részesített. A súcer fő erdeme Grézíó Lajos dohánygyári tisztet és a rendezőséget illeti, akik fáradhatatlanul dolgoztak és ezáltal erkölcsi és anyagi sikert biztosítottak a ker.-szcc. dohány gyári szervezetnek. A vas és fémmunkások, akik békeidőben az összes ipari szakmunkások között a legjobban voltak fizetve, ma nyomorúságos bérezés mellett tengetik életüket. El sem hinnénk, ha a tények egész sora nem bizonyítaná, hogy egyes üzemekben foglalkoztatom szakmunkások heti <88—90 órai megfeszííett munkaidő mellett 24—30 pengőt keresnek. Szomorú tények ezek, melyek a tőke egyoldalúságát s önző szívtelenségét tárják fel. Ha a munkás gyámoltalan és erőtlen arra, hogy érdekeit a nálánál erősebb féllel szemben megvédje, a szociális törvényhozásnak volna kötelessége gondoskodni arról, hogy paritásos béregyeztető bizottságok létesüljenek, .amelyek a tőke egyoldalú bárpolitikájával szemben védelembevennék a kiuzsorázott munkásságot. A ker -szoc. vas- és fémmunkások szakegyesülete szombaton este tartott ülésén ezen kéreések&el foglalkoztak és elhatározták, hogy a béregveztető bizotiságok feiáíiitása érdekében mozgalmat indítanak és . felkérik a ker. szoc. munkásság parlamenti képviselőit ezen kérdések a gyors elintézésére. Táncmulatság. A Pápai Ker.11* szoc. Gazdasági Párt aug. 2-án, vaJ sárnap este fél 9 órai kezdettel saját helyiségében (Szentilonai utcy 12.) - tekeversenyeí egybekötött táncmulat)

r ságot rendez. Belépődij 1 P. 8 Munkaközvetítés. Elhelyezést H nyerhetnek szövőmunkások és egyéb !5 alkalmazottak. Cím : a ker.-szoc. szervezetek titkársága, Szentilonai-utca 12. Telefon 121. I kat I l gj§ a íü m Pápa megyei város fűzrendészeti szabályrendelete. I. Általános rendelkezések. 1. §. Ez a szabályrendelet magában foglalja mindazokat az intézkedéseket és szabályokat, melyeknek célja: a tűz kitörésének megakadályozása, s ha az kitört, annak mielőbbi eloltása. Ehhez képest tárgyalja : I. Altalános rendelkezések-et. II. Megelőző tűzrendészet-et. III. Tűzoltó szerek-et. IV. Tűzjelzés-t. V. Vízszerzés-1. VI. Tűzoltóságo-t. VII. Tűzoltás-t. VIII. Büntető rendelkezések-et. A megelőző tűzrendészethez tartozó építési szabályokról és a kéményseprésről külön szabályrendeletek intézkednek. 2. §. Az 1886. XXII. t.-c. értelmében a tűzrendészet a rendezett tanácsú városok önkormányzata körébe tartozván, azt Pápa megyei város területén, mint elsőfokú tűzrendészed hatóság, a polgármester kezeli, melynek határozatai az: 1901. évi XX. t.-c. korlátain belül Veszprém vármegye alispánjához, mint másodfokú, s a m. kir. belügyminiszterhez, mint harmadfokú hatósághoz fellebbezhetők. A közérdekű tűzrendészeti véghatározatokra vonatkozólag a fellebbezési jog a tűzoltóparancsnokot is megilleti. II. Megelőző tűzrendészet. 3. §. A polgármester, mint elsőfokú tűzrendészeti hatóság a tűzoltóparancsnok előterjesztése alapján intézkedik, hogy a lakosság mindent elkerüljön és meggátoljon, ami a tűzvész keletkezésének és elterjedésének oka lehetne. Amennyiben pedig oly cselekmények, vagy mulasztások jutnának tudomására, melyek következtében a szükséges intézkedések hatáskörét meghaladják, azokat az illetékes hatóságnak jelenti be. 4. §. A polgármester, mint elsőfokú tűzrendészeti hatóság, minden év május havának első felében köteles a lakosságot a szokásos módon vagy hirdetés útján figyelmeztetni tűzkár elleni biztosítás üdvös intézményére, vaiamint egyúttal arra is, hogy az értéken felül való biztosítástól óvakodjanak, mert ha e tekintetben a rosszhiszeműség bebizonyítható, az egész biztosítás érvénytelen, a társaságok pedig különben is csak a valóságos kárt térítik meg. 5. §. A városi vagyonokat, tárgyakat és oly magánépületeket, melyekben városi vagyonok, tárgyak huzamosabban őriztetnek, tűzkár ellen mindenkor biztosítani kell. A biztosítási díj a városi pénztárt terheli, s fedezetről a város költségvetésileg köteles gondoskodni. 6. §. A tüzoltóparancsnokság köteles félévenként tűzrendészeti szempontból megvizsgálni a város területén levő összes a) középületeket és szállodákat; b) telepengedélyezés alá eső gyárakat, ipartelepeket, üzemeket, raktárakat ; c) a telepengedélyezés alá nem eső, de tűzveszélyes, gyúlékony és robbanó, lobbanó anyagokat feldolgozó, árusító, raktározó gyárakat, ipartelepeket, üzemeket, raktárakat, kereskedéseket ; d) nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségeket; e) ha a tüzoltóparancsnokság szükségesnek látja, jogában áll a magánházakat is szemle alá venni, a tűzveszélyes állapotok elbírálásáról gondoskodni, a tartani köteles oltószerek és vízkészlet meglétéről meggyőződést szerezni, a kémények és tüzelőhelyek jókarban létét, valamint tisztántartását ellenőrizni, szóval minden, a tűzvész kitörhetése vagy nagyobbodása elleni óvintézkedés megtétele iránt javaslatot, s az e tekintetben észlelt mulasztások törvényszerű megtorlása végett jelentést tenni; f) ezen tüzrendőri szemlét a cséplési időben is, továbbá beérkezett panasz folytán, s a m. kir. államrendőrség kívánságára, vagy egyes esetekben különösen is meg kell ejteni. A tüzoltóparancsnokság hivatásos és önkéntes tisztjei a parancsnokság írásbeli utasítására a fent felsorolt helyiségekben tűzrendészeti ellenőrzés céljából bármikor megjelenhetnek, a belépésben meg nem gátolhatók és kisebb szabálytalanságoknak rövid úton való megszüntetése iránt azonnal intézkedhetnek. Ellenszegülés esetén a m. kir. államrendőrség segélyét vannak jogosítva igénybe venni. 7. §. A tüzoltófőparancsnokság által megtartott minden egyes szemléről jegyzőkönyv vezetendő, amely a szükséges intézkedések megtétele végett az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak haladéktalanul beterjesztendő. A tűzrendészeti kikötéseket tartalmazó jogerős véghatározatok rendelkezéseinek végrehajtását a m. kir. államrendőrség és a tüzoltóparancsnokság ellenőrzi. A nagyobb épületek és a telepek vizsgálatáról a tüzoltóparancsnokság tűzrendészeti nyilvántartást vezet, melyben minden, a jegyzőkönybe foglalt és az illető épületre vagy telepre vonatkozó adat az épület vagy telep lapjára rávezetendő. 8. §. A telepengedélyezés alá nem eső, de tűzveszélyes, gyúlékony, robbanó és lobbanó anyagokat feldolgozó, árúsító és raktározó gyárak, ipartelepek, üzemek, raktárak és kereskedések, autó garageok, "valamint a nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségek használatba mindaddig nem vehetők, míg azok használatát az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a tüzoltóparancsnokság szakvéleménye alapján nem engedélyezi. Minden építkezési ügyből kifolyólag tartott helyszíni szemléhez az építkezési engedély kiadása előtt, a tűzrendészeti kikötések megtehetése végett, valamint az épületek és épületrészek használati engedélyének kiadása előtt tartott szemléhez a tűzoltóparancsnokság is meghívandó. Gyárak, ipartelepek, nagyobb emeletes és több ember befogadására szolgáló épületek tervei és műszaki leírásai az engedélyezési szemle előtt kívánatra a tüzoltóparancsnokságnak rövid úton kiadandók. 9. §. A kérelmezett eljárások, valamint a magánérdekből történt szemlék után (mulatók, színházak, mutatványos helyek, mozgóképszínházak, pótimaházak, magán autógarageok stb. telepenghdélyezési és félévi tűzrendészeti vizsgálatok) a tűzoltóparancsnokságot díjazás illeti meg, melyet a helyiség, telep tulajdonosa, vagy bérlője, illetőleg a kiszállást kérvényező köteles viselni a Városi Tanács által megállapított összegben. A tüzoltóparancsnokság által hivatalból s a m. kir. államrendőrség kívánságára tartott szemlék díjtalanok, ugyancsak díjtalanok a feljelentésre tartott szemlék is, ha a feljelentést a tüzoltóparancsnokság alaptalannak nem találta. Általános óvintézkedések. 10. §. Mindenki köteles a tűzzel, világítással, gyufával, tűzijátékkal, robbanó, lobbanó, gyúlékony és minden tűzveszélyes anyaggal a kellő elővigyázattal bánni. Mások felügyeletével megbízott egyének kötelesek ügyelni arra, hogy a felügyeletük alatt állók a kellő elővigyázatot kifejtsék. Gyermekekre, részegekre, ítülyékre, elmebetegekre világítást,, tüzelést, égő tárgyat, könnyen gyúló anyagot, gyufát rábízni, vagy náluk megtűrni tilos. Ilyen egyének lakásokban és könnyen gyúlő anyagok, közelében felügyelet nélkül nem hagyhatók. 11. §. Olyan helyeken, ahol gyúlékony anyagok vannak, vagy amelyekben a nyílt láng használata el van tiltva, gyufát, égő* cigarettát és szivart eldobni, vagy pipát kiverni tilos. Erdőben és mezőkön ugyan ez a tilalom áll fenn. Robbanó anyagok előállítására, raktározására és feldolgozására szolgáló üzemekben és helyiségekben a gyufa még zsebben sem tartható. 12. §. Félszerekben, istállókban, padlásokon, pajtáskertekben, szérűkön, cséplésnél, famegmunkáló telepeknél, műhelyekben, épülettető munkálatoknál, len és kender kikészítésnél, szénával, szalmával, fagyapottal, papírhulladékokkal és rongyokkal való foglalkozás mellett, továbbá minden olyan helyiségben, ahol könnyen gyúló robbanó, vagy lobbanó anyagok dolgoztatnak fel, vagy raktároztatnak, dohányzás, nyílt világítás és nyílt láng használata szigorúan tilos, nemkülönben tilos a dohányzás a szalma és takarmányneműekkel rakott szekereken., 13. §. Tűzveszélyes játékok eladása és az azokkal való játszás tilos. Ugyanígy tilos 14 éven aluli gyermekekre lőport, tűzijátékot bízni, vagy azokat nekik eladni. (Foiyt köv.)