Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-04-21 / 16. szám

XXVI. évfolyam, 16. szám. F Politikai hetilap. — föleg jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H ird eiések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FABlÁlí. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. / a fenti célpk egyikének vagy másiká­nak elérését írta fel zászlajára, de amelyeknek működéséről — bizo­nyára a szervezeti hibából kifolyó­lag — semmit sem hallunk, nehogy én is egy ilyen halva született egye­sülés létrejötténél bábáskodjam, azért előre felkérem szülőmegyémnek n. é. közönségét, adná tudtomra, hogy a Veszprémvármegyei Történeti, Ré­gészeti és Néprajzi Társulat meg­alakításában támogat e? Röviden adom a társulás célját: A társulás három tagozatbői állana. A történetinek célja volna össze­gyűjteni Magyarország megszállt és meg nem szállt terűidén levő levél­tárakból a megyére vonatkozó írás­beli emlékeket. A régészetinek mű­ködése kiterjedne a megye régészeti szempontból való megszervezésére és meglevő műemlékeink hatályo­sabb védelmére. A harmadik tago­zat volna a néprajzi, mely össze­gyűjtené az egyes falvak szokásait, régi énekeit, babonáit stb, vagyis mindazt, emi a megye népének lel­kületével szoros összefüggésben áll. A cél elérésére szolgáló eszközö­ket a szervezéssel kapcsolatban fo­gom közölni, és pedig akkor, ha meg­felelő számban lesznek jelentkezők, akik gondolataim megvalósítását he­lyeslik, s azok keresztülvitelében résztvesznek. A mostani jelentkezés csak erkölcsi tlköielezéssei jár. Meg keli még említenem, hogy a Társulat célja a fentieken kívül a Veszprémvármegyei Múzeumnak a lehetőség szerint való erkölcsi és anyagi támogatása, azonkívül a lehe­tőség megadása azok részére, akik a megye monographiájának meg­Eyáayszertár-átlielgezÉs. A Győri úti vám mellett levő Szent flnna gyógyszertárat a Flórián szobor mellett levő Győri-út 10. számú házba helyeztem áf. Kérem az igen tisztelt gyógyszer­vásárló közönség további szíves pártfogását. Tisztelettel : MICHNA MIHÁLY 209 gyógyszerész. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda ­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). írására vállalkoztak, mert mindnyá­junk közös érdeke, hogy a megye eseményekben gazdag múltjához méltó tudományos és ne népszerű történetet adjanak. Mindazokat tehát, skik a Veszprém • vármegyei Történeti, Régészeti és Néprajzi Társulat megalakítását he­lyeslik és annak alapításában részt­venni akarnak, legyenek azok magán vagy jogi személyek, mint községek, olvasókörök, könyvtárak stb,, fel­kérem, hogy szándékukat velem pár sorban közöljék (Címem: Budapest, I. ker., Szent Gellért tér 3, III. e.) Nehéz gazdasági viszonyok nemes célok keresztülvitelét sohasem aka­dályozták és én bizom megyém mű­velt közönségében. Dr. Lukcsfcs Pál, a B. Eötvös József kollégium tanára. A hét eseményei. Idehaza. Breyer István prelátus-kanonokot a pápa a hercegprímás segédpüspö­kévé nevezte ki. Hász István dr.-t, az új tábori püspököt e hó 28 án szenteli püs­pökké a győri székesegyházban dr. Serédy Jusztinián bíboros herceg­prímás. Rothermere lord Ígéretet tett, hogy rövidesen Budapestre jön. Elhatáro­zása nagy ijedelmet okozott a kis­ántánt berkeiben. Kongreganista zarándoklás Ró­mába. Öszentségének öiven éves papi jubileuma s a római kérdés megoldásának alkalmából a magyar Mária-kongregációk zarándoklatot ren­deznek az örök városba. A zarán­doklat P. Bangha Béla és dr. Czapik Gyula vezetésével június 25-én, ked­den este félhétkor indul Budapestről a délivasuti pályaudvarról s július 8 án este 9 órakor ér ugyanoda vissza, tehát két hetet vesz igénybe A részvételi díj oda és vissza, bele­értve a,teljes ellátást: 325 P, a ná­polyi kirándulással együtt 365 P. Az ellátás Velencében kezdődik s vissza­felé ugyanott szűnik meg. A Veszprém— Győr vármegyei Aga­rász- és Lovasegyesület szokásos évs lovasmérkőzését a vármegyei gazda­sági egyesülettel karöltve ez évben is Veszprémben, a Move sportpályán május hó 7., 8. és 9-én rendezi meg' Veszprém vármegye földje és népe. Ki ne szeretné a földe', melyen ősei éltek, vagy ő maga született ? Ki ne ragaszkodna a röghöz, mely­hez legközelebb áll, melyen jár, s mely neki táplálékot ed ? Ki ne ragaszkodna a távol idegenben is ahhoz a földhöz, melyen kedvesei élnek ? Az embeit érdekli minden, ami vele összeköttetésben áll. Igyekszünk megismerni a földnek, melyen élünk, eredetét, a benne végbement folya­matok következményeit, a föld mai belsejét és alakulatát, nemkülönben a rajta, azaz körülöttünk éllő álla­tokat és növényeket. Veszprém vármegye földjét, flórá­ját, faunáját nagyobbrészt ismerjük. Kétségkívül a fentieknél jobban ér dekelnek bennünket a föld felszínén történt változások, Nem gondolok itt egyes belső eltolódásokra, melyek évezredeket igényelnek, hanem a főid felszínének történetére. Vájjon nem érdekel-e bennünket, hogy a magyarok előtt kik íakiák e megye földjét? Hol volt akkor a kultúra ? Mit jelentenek a földben talált régiségek, törött edények, pén­zek, kardok, sarkantyúk stb., régi ismeretlen kultúrák maradványai ? Érdekes volna összeállítva látni me­gyénk honfoglaláskori térképet, amely­ből meggyőződhetnénk: hol volt akkor erdőség, hol lakott és lakat­ian, művelt és műveletlen rész ? Hová telepedtek le magyarjaink, miként rendezkedtek be, milyen la kosságra találtak, hol leltek falut vagy várost stb ? Nem hinném, hogy akadna ember a megyéből, kit nem érdekelne a helynek története, ahol lakik? Miért fekszik azon a helyen a falu vagy város, ahol most találjuk ? Miért olyan a lakossága, amely benne ta­lálható ? Miért hevernek romokban hegyen épült erősségek, várak? Bizonyára izgatják a nép fantáziáját. Nem tételezném fel azt sem, hogy akár a kis-, akár a nagybirtokost ne érdekelné, hogy kié volt a föld, me lyen most ő szánt, vet és arat? Milyen volt a birtok történet, a hatal­mas királyi uradalmakból miként fej lődik ki a világi és egyházi nagy­birtok a XIII. század végére és mi­ként kezdődött meg ezeknek fel­aprózódása kisbirtokká ? Érdekes lesz vizsgálat tárgyává tenni az egyes egyházi és világi in­tézmények megalakulását és fejlődé­sét is. A veszprémi püspökség és káptalan, s a megyében levő és sok már csak névről ismert kolostor tör­ténete nemcsak egyházi, de birtok­és kultúrtörténet szempontjából is fontos. Nem iesz eredménytelen fog­lalkozás megállapítani a protesián­sok megyebeli térfoglalását és a köz • éleire gyakorolt hatását. Természe­tesen a más felekezetűek szerepe sem muíhatotí el nyom nélkül a megye társadalmi életét illetőleg. A birtoktörténet kapcsán azután rendelkezésünkre állnának azok az adatok, melyekből az egyes nemesi családok családfái összeállíthatók lennének. Arról is meg vagyok győ­ződve, hogy a nemze.i kultúra igazi letéteményeseit: a papokat és taní­tókat érdekelni fogja, hogy mikor volt falujokban először parochia, vagy eklezsia és iskola? Az egyes jegy­zők és egyéb közigazgatási tiszt­viselők is örvendenének bizonyára, ha ludnák és ismernék pontosan a megye multbani adminisztrációját és igazságtörténetét. Végül fel sem me­rem említeni, hogy a régente is a városi intelligencia zömét képviselő iparosság ne volna kíváncsi a me­gye iparának és kereskedelmi viszo­nyainak történetére? Mindnyájunk véleményét fejezem ki bizonyára akkor, midőn azt állí­tom, hogy a megyei történet bármely kérdésének ismerete örömmel töl­tené el lelkünket, büszkébbé len­nénk megyénkre és arra igyekez­nénk, hogy elődeinknél kiválóbbak legyünk a megyei kuliúra, a föld és népe műveltségének előmozdítá sában. A fenti célok megvalósítására, megyénk történetének összehordá­sára és földolgozására nem elég egy vagy két ember munkája, hanem az összességnek politikai és vallásfele­kezeli különbség nélkül való össze­fogására van szükség. Itt nem jelen és jövő érdekről van szó, hanem a múltban megtörtént eseményeknek egyetlen egy szempontból, és pedig az igazság szempontjából való meg­vizsgálásáról. Mivel pedig ismeretes, hogy vármegyénkben már több olyan társulás, egyesülés történt, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom