Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-09-30 / 40. szám

szép remény egy fiatal tudós kopor­sójával hamar siibaszállt. Nyelvén egy kis seb keletkezett, melynek gyógyítására a győri közkórházba ment. Azonban bajára már nem volt orvosság. Szept. 25-én d. u. 7$3 óra­kor meghalt. Szept. 27-én d. u. 4 órakor temették a győri új temető­ben barátainak, ismerőseinek, tanít­ványainak és rendtárseinak nagy részvéte mellett. Egy szem sem maradt szárazon, midőn a koporsó mellett a megiört édesanyát és édes­apát látta. Halála nagy gyásza a Pápa és Vidékének is, melyet mindig szeretett, mely iránt mindig érdeklődött. A mult évben egy pápai vonatkozású hosszabb cikkét is hoztuk s ugyan­akkor megígérte, hogy majd ír még sok cikket lapunk számára. D2 több cikket mái nem ír. iíthagyött ben­nünket. A jóságos Jézus adjon neki örök békességet, örök nyugodalmat. Az első pekingi érsek halálozásának 600-ik évfordulója. Assisi sz. Ferenc rendszabályának 12. fejezetében a pogányok meg­térítéséről szól. Sz. Ferenc élettör­ténetéből ismeretes, hogy mennyire áhítozott a vértanúság koronája után, miért is elmegy Palesztinába, a szaracénok közé az evangéliumot hirdetni. A szulíán elfogatja, meg­tiltván neki, hogy prédikáljon, azon­ban bántatlanul szabadon bocsátja. Habár sz. Ferenc nem nyerte el a vértanúság hervadhatatlan koronáját, mivel Istennek más terei voltak vele, mégis megvigasztalta őt azzal, hogy még életében fiai közül többen szen­vedtek az evangélium hirdetése miatt vértanúságot, említvén többek közt csak sz. Berardot s társait, kik Marakkóban haltak meg hilükért. Amióta a franciskánus rend csak fennáll, azóta minden időben a po­gányok megtérítésén fáradoztak sz. Ferenc fiai. A rend fennállása után, nem egészen 100 év múlva már a „mennyei birodalomban" — Kíná­ban — is megfordulnak ferences hittérítők. Ezek közül legtöbbet fá­radozott az Úr szőllőjében Monte­Coivinói János atya, ki 43 évig mű­ködölt Kínában. A hittérítést abban az időben (1285-1328) nagyon megnehezítette a nestoriánusok eretneksége, mindazon­által János apostoli fáradozása nem volt meddő, mert rövid időn belül ezreket kérésziéit meg s nyert meg ezáltal a kínaiak közül az Isten or­szágának. Amikor az apostoli szent­szék értesüli János áldásos működé­séről : 1307-ben pekingi érseknek ne­vezte ki. Röviddel később négy franciskánus püspököt rendelt János mellé a szentszék. Hogy fogalmunk legyen Corvinói János működéséről, gondoljuk meg csak azt, hogy ő építette meg Pe­kingben az első katholikus székes­egyházat. Ugyancsak likingben több más templomot építtetett és három ferences zárdát alapított. Jang-tcen ban templomot és zárdát építtetett. Teen-tung-ban egy kolostort és há­rom templomot emeltetett E néhány adat is azt bizonyítja, hogy Corvinói Jánosnak aikotásai elévülhetetlenek. A sok munka azonban megtörte az apostoli férfiút is és 1428-ban 81 éves korában jobblétre szende­Királyok Királya. rült. Holttestét Pekingben helyezték őrök nyugalomra az általa épííeít székesegyház kriptájában. Mint egy szemtanú emlékirataiban megjegyzi, ezrekre menő tömeg ki­sérte utolsó útjára a szeretett fő­papot. Nemcsak keresztények, de pogányok ezrei is megilletődve vei­tek részt a temetésén. A jelenleg dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa Őszentsége 1928. máj. 10-én keltezett leiratában, melyet Marrani P. Bonaventura e. i. feren­ces általános rendfőnökhez intézett, elrendeli, hogy b, e. Monté-Corvinói János első pekingi érsek halálának 600-ik évfordulója alkalmával az összes ferences templomokban emlék­ünnep tartassék. A helybeli ferences templomban Corvinói János emlékét a következő program szerint fogjuk megünnepelni: Okt. 2., 3,, 4-én d. e. 8 órakor ünnepélyes szentmise, este fél 7 óra­kor szentbeszéd. Okt. 4 én, azaz sz. Ferenc Atyánk emlékünnepén a d. e. 8 órai szent­mise ulán szentbeszéd. A szentbe­szédet dr. Magyarász Ferenc ciszt. r. bakonykoppányi plébános fogja mondani. w. r. H veszprémmegyei nagy kivándorlási per tárgyalása. Hamis útlevéllel lelketlen hiénák sok szerencsétlen embeii kiszállítot­tak Amerikába azon ígérettel, hogy ott bőséges munkaalkalom és meg­gazdagodás várja őket. A kiszállí­tottak munkaalkalmat nem kapván, a magyar követség segítségével jöt­tek vissza az országba. Az araerikai • magyar követség jelentésére a belügy­miniszter utasította a rendőrséget, hogy a legszélesebb körű nyomozást folytassa le. A nyomozás során kiderült, hogy egy jól megszervezett banda foglalkozik kivándorlásra való csábítással. A banda vezetői Bruck­ner József kereskedő és Kleva Gizella pápai lakos, akik csaknem az egész Dunántúlt behálózták. Biuckner és Kleva irodájában a kivándorlóknak 50—80 dollár előleget kellett lefi­zetni, amely összeg a hamis útlevél megszerzéséhez volt szükséges. Valamilyen rejtett úton-módon öt­hatos csoportokban átvitték az ál­dozatokat az osztrák határon, ahol a bécsi ügynökségen kellett jelent­kezniük, hogy Hamburgba irányít­sák őket. Hamburgban azonban rá­jöttek arra, hogy hamisított útleve­lekkel utaznak és ezeket az embere­ket nem engedték fel a hajóra. Az otírekedt emberek is borzasztó nyo­morba jutottak. Koldulásból tenget­ték életüket és a hamburgi magyar konzulátus segítségével szállították őket vissza Magyarországba. A rend­őrség kinyomozta, hogy Bruckner ügyvédnek, sőt bírónak adta ki magát az egyszerű kivándorlók előtt, s azzal dicsekedett, hogy hercegi apósa van. Az ügyészség vizsgálatá­nak befejezése után a 21 vádlottat 46 rendbeli csalás és kivándorlásra való csábítás cimén helyezték vád alá. Az ügy iratait Zakariás István dr. kúriai biró tanácsának osztották ki, aki tekinlettel arra, hogy a vád­lottak nagy része veszprémmegyei és közel 200 veszprémi tanúnak Budapestre való idézése rengeteg költségbe kerülne, úgy határozott, hogy a tárgyalást kötségkimélés szempontjából Veszprémben tartja meg. A Zakariás tanács hétfőn kezdte meg a tárgyalását a monstre bűn­pernek. A Zakariás-tanács tagjai az elnökön kívül Szabó István tábla­bíró, Neuwirth Ernő tanácselnök; a vádat Villányi Ferenc dr. budapesti királyi ügyész képviseli. A vádlottak közül először Máhig János szabómestert hallgatták ki, aki a vád szerint „felhajtója volt Bruck­nernek". Máhig vallomásában azt mondta, hogy ő nem tudta, hogy a kivándorlók csalásnak estek áldoza­tul. Kaufmann János földmives vád­lott elismerte, hogy 10 dollárt ka­pott egy-egy ember után, ha Máhig­hoz vezette őket. Kleva Gizella azt vallotta, hogy az útlevél megszerzé­sére Gál László veszprémi főszolga­bíró vállalkozott, később pedig egy Királyok Királya. Drevenka nevü detektív, aki azonban sem az útleveleket nem szerezte meg, sem a pénzt nem adta vissza. Pol­gár Kálmánné, Kleva Gizella nővére elmondja, hogy férje rosszul bánt vele, s ezért nővére segítségével ki akart menni Amerikába. Szabó Gyula, Kleva Gizella volt vőlegénye vallo­mása szerint azért vállalkozott az útlevelek megszerzésére, hogy me­nyasszonyának ne legyenek az ügy­ből kellemetlenségei. Ifj. Emesz Gyögy detektfvhez és Neumann dr. rendőr­orvoshoz fordult, akik vállalkoztak Ne dobja el az üres cipőkrém dobozokat, mert ingyen kap 1 tele doboz eredeti angol recept alapján készült 99 „VESTA cipőkrémet 6 üres „Vesta" dobozért ott, ahol azokat vásárolta. Kapható ffttszerkereskedésekben : Riab és Pártos Hülber Károly Wohlrab Gyula Schossberger Aladár Wiesel Izidor Krausz Samu vitéz Szalay István Özv. Goldberger Samuné Stemer Ferenc Kel'ner Samu Kőim Adolf Grünbaum Samu Fischer L. Pál Borbély Kálmán Özv. Bangha ErnŐné Fillinger Géza S'einer Árpád bőrkereskedő Engel József festékkereskedő. Saját érdekében kérje mindenütt I Képviselve: Sommer Pál ügynök által. 413 is az útlevelek megszerzésére. Utólag tudta meg, hogy Neumann az út­leveleket meghamisította. Gál László nyug. főszolgabiró azt vallotta, hogy eljárt ugyan az útlevelek ügyébe! az alispáni hivatalban, azonban nem tudta, hogy csalásról van szó. Kedden elsőnek Krausz Sámuelt hallgatták ki. Azt vallja, hogy ő is a csalás áldozata, mert hét homok­bödögai és ugodi földmíves iratait és mindegyik után 50—60 dollárt átadott egy Kuliszéki nevü rendőr­tisztviselőnek, aki sem útlevelet nem szerzett, sem a pénzt nem adta vissza. Kuliszékinek Rosenfeld József pápai banktisztviselő mutatta be. Leskovits József bébi földmives szomorú ál­dozata az útlevélcsalásnak. Három hónapig nyomorgott Hamburgban és onnét a magyar konzulátus pénzén jött haza lenyomorodva, megszegé­nyedve. Az útlevelet Máhig szereité meg neki. Szerdán elsőnek ifj. Emesz György v. detektívet hallgatták ki. A vád az volt ellene, hogy 1924. tavaszán 24 bakonyjákói földmivest kivándor­lásra csábított és fejenként 50 dollár ellenében útlevelek megszerzésére vállalkozott, az útleveleket azonban nem szerezte meg, de a pénzt el­költötte. Emes tagadta bűnösségét. Ezután a tanuk kihallgatása követ Neokratin a legbiztosabb szer fejfájás, fogfájás, migrain, idegblntalmak, izületi fájás és mindennemű fájdalom ellen. Minden gyógyszertárban kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom