Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-09-02 / 36. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, 3 [ész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér ird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések Hízott 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIAH. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). H párisi békepaktum. Aug. 28-án nagyjelentőségű ok­mányt írt alá a franciák fővárosában tíz és egynéhány ország képviselője. A párisi békepaktumot. Szerződést, amelyben kötelezik magukat, hogy a háborúnak hadat üzennek, hogy a nemzetkőzi bonyodalmak megszün­tetésének eszközei közül a háborút kiküszöbölik. Aki végigélte a világháborút, aki rágondol annak mérhetetlen vér és értékveszteségére, a lövészárkok és hadifogságok borzalmaira, a hadi­özvegyek és hadiárvák szomorú sor­sára, az önkéntelenül örül a párisi békepaktumnak. Ha azonban végignézünk az alá­író nagyhatalmakon, örömünk kissé letompul. Amerika, Anglia, Olasz­ország és a kis vazallus, a béka módra megnövekedett Csehország kötötték ezt a paktumot egy csomó apró állam bevonásával. S talán ide­alizmusból ? Talán krisztusi vagy általános emberszeretetböl ? Sajnos, úgylátszik nem azért. Hanem azért, mert úgy látták, hogy a trianoni és egyéb békék már nem védik eléggé a koncot. Tehát egy új, egy világ­szerződést akarnak kötni, amellyel a világ összes nemzeteivel akarják garantáltatni, hogy háborús zsákmá­nyuk élvezésében senki sem hábor­gatja őket. Meglepő, hogy az aláíró nagyha­talmak közt szerepel Németország is. Hisszük, hogy Streseman idealista; azonban nem valószínű, hogy a német nép is oly tomboló lelkese­déssel fogadta aláírását, mint a fran­ciák ünnepelték; mert a német nép aligha óhajtja, hogy a győztes hatal­mak ilyen könnyűszerrel biztosítsák zsákmányukat. A békeokmány aláírására felszólít­ják az összes országokat. Valószínűen a legtöbb alá is írja. Mert mit tegyen mást ? A volt semleges hatalmaknak nem jelent veszteséget. A legyőzöttek pedig azért írják alá, mert a győz­tes hatalmak az aláírás megtagadása esetén olyan gazdasági háborút zúdí- , tanának a nyakukba, hogy előbb­atóbb kénytelenek lennének úgyfe aláírni. Ezért valószínűen aláírja a magyar kormány is. Annál is inkább, mert jelen helyzetünkben úgysem gondol­hatunk arra, hogy fegyverrel szerez­zük vissza az elszakított területeket. Azonban az aláírásnál a magyar köz­vélemény nem ül örömünnepet; mert úgy érzi, hogy általa csak szorosabb lesz körülöttünk az a gyűrű, amely eddig is épp eleget szorongatott bennünket. De a mi speciális magyar helyze­tünktől eltekintve sincsen okunk túl­ságosan bízni a békepaktum sikeré­ben; mert ugyanazok a hatalmak, kik ott Párisban szinészies pózzal aláírták a szerződést, odahaza állig fegyverkeznek. A hadihajók, hadire­pülőgépek gyártása nagy apparátus­sal folyik minden felé. Az egyes nemzetek közti gyűlölet napról-napra erősbödik. Nekünk magyaroknak még most nem sok szavunk van a világpoli­tika intézésében. Tehát az ilyen színpadi jelenetekért, mint amilyen Párisban lefolyt, felelősség sem ter­hel bennünket. Nyugodtan nézhetjük tehát a fejleményeket, nem szomor­kodva, de nem is örülve; csak úgy, mint a busuló juhász nézi a déli­bábot. bf < A bét eseményei. Idehaza. Bérmálás a királyi családban. Őfelsége boldogult IV. Károly király gyermekei közül e hó 1-én, szomba­ton Rezső kir. herceg, Erzsébet és Sarolta királyi hercegnők részesültek a bérmálás szentségében. Elhunyt bencés tanár. Augusztus 31 én temették Celldömölkön Luncz Alajos nyugalmazott bencés tanárt nagy részvét mellett. A megboldo­gult a soproni bencés gimnáziumnak volt hosszú ideig tanára. Gazdasági minisztérium felállítá­sát tervezi a kormány. Hír szerint Bud János kerül az új minisztérium élére, utóda pedig Wekerle Sándor lesz a pénzügyminiszteri székben. Salgótarjánban a Sasok (Ébredő Magyarok munkáscsoportja) és a szociáldemokraták egy vendéglőben összeverekedtek. A verekedés közben egy szociáldemokrata munkás meg­halt, egy pedig sú'yosan megsebesült. Az elszakított területeken. A Népszövetség augusztus 30 án újra összeült. A magyar kormány, kit ezúttal is Apponyi Albert gróf képvisel, kérni fogja az erdélyi op­tánsper újra felvételét. Emlékezetes, hogy a magyar kormány ebben az ügyben pár hete jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyben a két kormány közti közvetlen tárgya­lásokat indítványozta. A román kor­mány elutasította a magyar javaslatot. Külföldön. A berlini interparlamentáris kon­ferencián a románok dúrva támadást intéztek ellenünk. A magyar kikül­döttek Ber?eviczy Alberttá' az élükön vissza akarták utasítani a támadá­sokat, azonban nem kaptak enge­délyt szólásra. Párisban augusztus hó 28-án 17 hatalom aláírta a békepaktumot, ame­lyet Kellogg amerikai külügyi állam­titkár kezdeményezett. A szerződést csatlakozás végett megküldölték az összes országoknak. Lapunk mai vezércikke e szerződéssel foglalkozik. Ahmed Zogu, akit az albán nem­zetgyűlés Albánia királyává választ, régi albán nemesi családoól szárma­zik, komoly és higgadt politikus, úgyhogy megválasztását egész Al­bánia, sőt az európai hatalmak jó­része is szívesen fogadja és biztosí­tékát látja megválasztásával annak, hogy Albánia végre békét fog élvezni. New• Yorkban a földalatti vasutban súlyos vasúti katasztrófa történt 20 halottal és 100 sebesülttel. A katasz­trófát a kommunisták okozták, hogy Vanzeíti és Sacco kivégzési évfor­dulóját méltóképpen megünnepeljék. DINNYE­termelést vállalnék 15-29 holdig felesben, Pápa közelében, homok talajban. — Bővebbet: Rlmanóczky János, hevesi dinnye-kertéiz, Bán­hida. 434 Búcsú. Személyek élettörténete, törekvé­seik, intézményeik fejlődése szoros kapcsolatban vannak egymással. Ami maradandó érték az egyedben, azt tetteik matatják. Aki a köznek szol­gál, közvetlenül ritkán részesül meg­felelő elismerésben, csak amikor tá­vozik, felmerül a kérdés: mit vesz­tettünk a távozóban? Lóber Imre Dezső e hó végével távozik Pápáról. 1921. febr. 7-én került az Irgalmasrend pápai szék­házának élére, mint vikárius perjel, 1925. május havában megválaszta­tott perjellé és kormánytanácsossá a káptalanon. Hét és félévi eredményes nagy munka után távozik körűnkből, hogy kívánsága szerint mint .közlegény* kipihentease fáradt idegrendszerét. Egy, röpke visszapillantás a veze­tése alatt állott intézmény fejlődésére, elénkbe állítja a munka emberét, a szervezőt, folyton tervezőt, nagy env berismeretfel, praktikus életérzékkel megáldott, szerencsés kezű vezetőt, aki a pápai igen leszegényedett kór­házból és rendházból feljtsen modern felszerelésű, ragyogó tisztaságú in­tézményt fejlesztett. Mint jószivű em­ber, szíves készséggel állott minden­kinek rendelkezésére, aki hozzáfor­dult. Kedves uri modorával sok bará­tot szerzett magának, rendjének hű­séges sáfárja, önzetlen szolgája, méltó képviselője volt. A rendház alapítása (1750.) óta nem volt oly rohamos iram en­nek fejlődésében, mint az utóbbi hét esztendő folyamán. A világhábor* és az azt követő szomorú időkben az egész intézményt a pusztulás vég­veszélye fenyegette. Minden tartalék elfogyott, az alapok elértéktelened­tek, fekvőségek eladására kerMlt a sor. Szegények ápoidája lett a kórház, de ennek a célnak sem tudott iga­zán megfelelni. Néhai gróf Esterházy Pál nagylelkű adománya: 10.000 négyszögölnyi földterület és a megindított gyfijlések szép eredménye szolgáltatták az anyagi alapot, segítséget a pápss rendház és kórház nagy ájjászületé­séhez. Személyekben is nagy változó Ha fáj a feje, vegyen be egy szem mindennemű fájdalmat azonnal megszüntet. Minden gyógyszertárban kapható. 1 Neokrati i i • 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom