Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-08-05 / 32. szám

Pápa már csak arra való tekintettel is, hogy diákváros, tudja élvezni és értékelni a sportfilmeket is, úgy gondoljuk tehát, hogy nem járna túlságos anyagi áldozattal, ha előjátéknak néhány sporthiradót is beillesztenének a műsorba, hiszen a most folyó olimpiai játékok miatt különben is felfokozott az érdeklődés a sportok iránt. Néhány szóban így rá akartunk mutatni a pápai mozgó szerintünk elgondolt vezetési terveire s legyen meggyőződve az igazgatóság, hogy ebben bennünket tisztán csak a közönség érdeke vezetett s az általunk előadottak célszerűsége, sőt üzleti eredményessége szerintünk vitán felül áll. HÍREK. ••• Személyi változások a helybeli csendőrtisztikarban. A m. kir. belügyminiszter f. évi szeptember hó 1 vei áthelyezte: Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ignác őrnagyot, a helybeli csendőrszárny parancsnokát, osztályparancsnoki minőségben Budapestre; Freiszberger József századost, a nagyigmándi csendőrszárny parancsokát, hasonló minőségben Pápára; Marsó Lőrinc századost, a helybeli csendőrszárny parancsnokhelyettesét, hasonló minőségben Csurgóra. Eljegyzés. Ö/ömmel regisztráljuk a kedves hírt, hogy Cser András postafőtiszt a hét folyamán eljegyezte Medzachriczky Sárikát, Medzachriczky Frigyes postaellenőr és neje kedves leányát. A Ludovlka Akadémia tüzércsoportjának lovasünnepélye Ugodon. A Ludovika Akadémia tüzércsoportja tisztikarával együtt körülbelül egy hónapig tartott Ugodon a Bakonyban tüzérségi lövő7- 1 K m cipót ve-az a rvyci rra, mert nagy az érteke éó Vctcó'i az gyakorlatokat. Ez idő alatt a falu lakosságával és a környékkel egé szen megbarátkoztak az ifjú tisztjelöltek. Jól érezték itt magukat, terepjük kitűnő volt, úgyhogy az elismerés hangján nyilatkoztak többször is. Ittlétük alatt vasárnaponkint többször gyönyörködhettünk művészi egy házi énekükben és orgonajátékukban, mellyel az istenitisztelet fényét emelték. Hálás köszönet érte nekik. Végül m. hó 21-én Ugodon, a vadkertpusztai versenytéren igen jól sikerült lovasünnepélyt tartottak. Az ünne pély vezetője Vincze András ezredes, a tüzércsoport parancsnoka volt. Pápáról és a környékről, valamint Ugod községből is előkelő és nagyszámú közönség jelent meg és nagy érdeklődéssel nézte végig a lovasünnepélyt. Az ünnepély számai a következők voltak: 1. Voltigealás. 2. Kettes fogathajtás a bakról. 3. ! Tüzérhajtógyakorlat. 4 Jeu de bar, azaz szalagtépés. 5. Military, melynek jelenetei voltak: a) díjlovaglás, b) .tereplovaglás 15 akadállyal, c) díjugratás. A versenyzők közt szép és értékes díjakat osztottak ki. Az I. díjat, Pápa város és a pápai járás díját, 1 drb. ezüst cigarettatárcát Barcza Elemér, a II. Ugod község ezüst cigarettatárcáját Comenzoli Ödön, a III a tüzértisztek ezüst serlegét Visy István, a IV. Ludovika sportegylet ezüstóráját Roediger György, az V. a svéd konzul ezüst cigarettatárcáját Oyomolay József, a VI. tüzértisztek sportegyletének lovaglópálcáját Bottlik Pál, a VII. pápai járás lovaglópálcáját Rátkay Alfréd, a VIII. Albrecht főherceg ezüst cigarettatárcáját Pálfy Ferenc, a IX Antoriy mérnök lovaglópálcáját Rátkay György, a X díjat, Sárga János űr által ajándékozott lovaglópálcát Buchwald Nándor végzett akadémikusok nyerték el. A verseny kezdete délután 3 órakor volt, végével pedig a közönség bevonult az j ugodi Hangya-vendéglőbe és ott a késő reggeli órákig vidám tánccal és jókedvvel szórakozott. Igazán szépen sikerült ünnepély emlékével távoztunk, őszintén gratulálunk és kívánjuk, hogy kis hadseregünk majd naggyá növekedve elmondhassa: »Lesz még egyszer ünnep NagyMagyarországon !* Az aratás, takarulás és a cséplés áldozata. Mint minden évben, úgy a jelenben is megkívánta egyes helyeken a kegyetlen végzet, hogy a legszükségesebb élelmicikk, a kenyér, a verejtékeny kivül vérrel is átitatva legyen. így m. hó 21 én a markot szedő Bognár Józsefné lábába vágott bele kaszával véletlenül a következő arató; 23 án takaruló szekeréről Vég Sándor esett le és eltörte a lábát; 24 én Sipos Géza gépész kezét kapta el és törte össze a cséplőgép szijja; mig 25-én Stukovics Ferenc lábszárát roncsolta össze térdig a cséplőgép dobja. A szerencsétlenül járt földmiveseket az első segélynyújtás után az Irgalmasrend kórházába szállították. Baleset. Jú'ius hó 31-én d. e. 11 óra tájban a íugkő kezelésnél előirt szabályok bí nem tartása miatt majdnem végzetes szerencsétlenségnek esett áldozatául Krausz Dezső, a Kohn Mór és fia cég alkalmazottja, mert az általa vigyázatlanul kezelt lugkő a szemébe és az arcára fröcscsent, A baleset uíán a szerencsétlen alkalmazottat azonnal az Irgalmasok kórházába szállították, honnan is az első segélynyújtás után az egyik budapesti klinikára vitték. A szerencsétlenül járt alkalmazott az elővigyázati szabályok be nem tartásáért az orvosi vélemények szerint több mint valószínű a szemevilágát fogja adni. Villannyal varr ön ? R Singer motor megkíméli Önt a fáradságtól, hogy va rógépét lábbal hajtsa I Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer motor bemutatását kérni. Vételkényszer nincsen. 332 Máriacell. (Dr. Kohányl Imre utl emlékeiből.) Máriacell 1 Erdőkoszorúzta hegyóriások közt mosolygó madárfészek. Tarkaszinü karcsú házak, muskátlis ablakok. És a házaktól körülvéve az egyetlen tér közepén háromtornyú hatalmas bazilika. És kora reggeltől késő estig hullámzó embersokaság a templom lépcsőin. Idegen országban magyar oázis... Nagy Lajos óta idejár a magyar, ha valamiért könyörög. És a magyarnak mindig van valamije, amit visz szakönyörögnie kell. A hatalmas bazilika közepén vert ezüst kápolna ... S benne a csodás kegyoltár... Arannyal szőtt selyembe öltöztetett faszobrocska: a Szűzanya a kis Jézussal. .. s mindkettő fején drágaköves színarany korona. Az oltárterítőn hímzett magyar virágok közt magyar felírás. Jer ide magyar, ha vigasztalódni akarsz I És ha megnézted a csodás kegyoltárt, menj fel a templomot belülről körülszegélyező ereklyefolyosóra. Egyszerűen, művészi ihlet nélkül, de mélyen érző lélekkel festett képe ket találsz: gyermeket, akire gerenda esik, férfit, kit már-már holtra gázol a vonat kereke, asszonyt, akinek halottas ágyánál három orvos int lemondóan — s alattuk a hálairatot: Maria hat geholfenl —- Mária megsegített I Vagy nézd a menyaszszonyi koszorúkat és özvegyi fátylakat, vagy tekintsd a remegő kézzel írt papírlapokat, melyeknek írója a celli Szűz oltalmába ajánlja családját, gyermekeit — szemed megtelik könnyel, szíved megtelik szeretettel. És ha figyelmesen szemlélődsz, talász ott névjegyet magyar egyetemi tanártól, ki tanítására és tanítványaira kéri az Ég áldását s találsz ott ; kézírást magyar polgármestertől, ki városát és városa laícóit ajánlja fel Máriának. Aki otthon műveltségében és tudományában önlelíen, megértő le ereszkedéssel beszél templomról és vallásról — az itt térdre borul és érzi a maga végtelen kicsiségét. . . Körmenetben ünnepi zászlókkal vonultunk be a templomba A csodás kegyoltárnál magyar oltárterítőn magyar pap mutatta be a szentmisét.. . És a márványlépcsőn csipkés karingben — mint ministráns — ezüst csengetyüvel én csengettem az Űr felmutatásra. MAGYAR KOBZOS MÁRIACELLBEN. Hol az árva anyját megtalálja S vigasztalan nem marad soha — Boldogasszony! hadd pihenjek Nálad Rab hazának koldus kobzosa. Bánatteli rideg éjszakában Hangszeremen megfagyott a dal. Szívem mélyén ősmagyar gyászt hordok, Keblem komor, fájó ravatal. De sújtsa bár a kobzom néma gyá3Z S legyen bár a béklyóm számtalan. Él szívemben törhetlen reménység: Utolsó dalom még hátra van. Mikor húrja halott hangszeremnek Szent csodától új zengésbe jő S a dalnak bűvös varázshangjain Valósul az álmodott jövő. i Amikor majd halott temetőkben Ébrednek, akik alszanak S riadva zengő győzelmi hangok Kárpát bércén visszhangzanak. Óh, hadd tépjem föl akkor keblemet. Dőljön abból mind a honfivér, Érezzem, hogy amint szívem halkul. Halott honom új életre kél. És ha dalát elzengette kobzom S megszakadtak zengő húrjai — Én boldogságtól aléltan fogok Oltár előtt térdre hullani. S lássam még, hogy messze Kárpát ormáa Honi zászlóm felém integet — Azután tekints le s fogadd el Anyám Tört kobzommal megtöri szívemet (Máriacell) Kohinyl Imre.