Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)
1928-08-05 / 32. szám
Politikai hetilap. egielenik minden vasárnap, Szerkesztőség és kiadóh- Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Elő fizetése ket és hir de téseketf elvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax a könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon : 157.). Esten veled Titulescu! Titulescu megvált a román külügyminiszteri tárcától és lemondását már hivatalosan is megerősítették. Ez a hír bennünket meglehetősen érdekel, e's pedig azért, mert Titulescu távozásának magyar vonatkozású okai is vannak, amelyek mellett nem mehetünk el sző nélkül. Emlékezeíes még az a fölényes és színészkedő magatartás, melyet Titulescu a magyar-román optánsper tárgyalásán tanúsítóit, emlékezetes az a pózolási modor, mellyel a volt román külügyminiszter fölénybe akart kerülni a Népszövetség Tanácsa előtt. Da emlékezetes az is, hogy Titulescu úr minden fölényeskedése, szinészkedése és pózolásai dacára is elvesztette a csatát Apponyi gróffal szemben, aki egyszerű, meggyőző szavakkal győzte íe a színészi allűrökkel dolgozó Titulescut. Ezt a győzelmet, mely bár részleges volt, mi magyarok nem igen fogjuk elfelejteni Apponyi grófnak, de valószínűleg Titulescu sem fogja elfelejteni. Ugyanis a távozásának egyik főoka abban a vereségben keresendő, melyet a Népszövetség Tanácsa előtt szenvedelt Apponyiíól. A lemondásának másik főoka a román kölcsön kudarca volt, mely szintén a pózoló Titutescunak és politikájának köszönhető. Ez sokkal jobban fájt a románoknak, mint a genfi vereség, mert hiszen hosszú sajtókampány előzte meg a kölcsönszerzést, amelyben mint biztos tényt emlegették állandóan a nagy román kölcsön sikerét. Azután pedig jött a kudarc. Nem csodálható, ha ilyen körülmények között a románok is megelégelték a Titulescu úr működését, aki a külügyminiszteri széket minduntalan összetévesztette a cirkusz porondjával, ahol ugrándozni, bukfencezni és lelelősség nélkül színészkedni lehet. Titulescu urat tehát menesztették és Titulescu „önszántából" elment. Nyugodtan mondhatjuk utána : Isten vele Titulescu 1 A románok nem sokat nyertek vele és még kevesebbet vesztettek .Fost, hogy eltávozott. Nekünk azon öan ez a távozás elégtételül szolgálhat azért a magatartásért, emelylyel nevezett úr a magyar kérdést kezelte a Népszövetség előtt. Nem vagyunk kárörvendők és távol áll tőlünk az a szándék, hogy hozsannázzunk, ha mások veszteséget szenvednek, de meg kell állapitanunk, hogy Titulescu elvesztése sem a román politikára, sem az európai béke megalapozására nem jelent komoly veszteséget, nekünk ellenben jelent annyi nyereséget, hogy megszaba dultunk egy okvetetlenkedőtől, aki komolytalanságával állandóan befolyásolta a tárgyalások komolyságát. A hét eseményei. Idehaza. Vigyázó Ferenc gróf harmincezer hold földjét végrendeletileg a Magyar Tudományos Akadémiára hagyla. A Szent István hét programroia elkészült. Nagy felkészültséggel várja a főváros a külföldi és vidéki vendégeket. A Szent Jobb körmenetet a bíboros hercegprímás vezeti. Országos esőzés volt 29-én, a mult vasárnap. Azonban sajnos oly kis mennyiségű esett, hogy szántani alig lehet, a kapásnövények pedig tovább sorvadnak. Szombathelyen szeptember 1 én nyitja meg Bethlen Is.ván gróf miniszterelnök fővédnök az Országos Mezőgazdasági és Ipari Kiállítást, valamint az ezzel kapcsolatos vásárt, melynek előkésztiése már hónapok óta nagy apparátussal folyik. A kiállítás, amely magában egyesíti a gazdasági, ipari és kereskedelmi életünk minden ágát, messze felülmúlja azokat a kereteket, amelyek között a vidéki városok kiállításai az utóbbi esztendőkben lezajlottak. Az elszakított területeken. Bratianu megígérte a nemzetiségeknek. vagyis az erdélyi magyaroknak, hogy jogaikat tiszteletben akarja tartani. Igen örvendetes lenne ez az ígéret, ha annyiszor nem hangzott volna el a múltban eredmény nélkül. Külföldön. Az új jugoszláv kormány Korosec miniszterelnöksége alatt megalakult. Majdnem minden régi miniszter helyet foglal benne. A horvát képviselők egyenlőre várakozó álláspontra helyezkedtek vele szemben és Zágrábban ellenparlamentként összeültek tanácskozni. A szkupstinávalvaló ezen nyilt szakítást Zágráb fellobogózva ünnepelte. Kimondotta a zágrábi gyűlés, hogy a belgrádi szkupstina határozatait nem ismeri el. Titulescu oiáh külügyminiszter lemondott és újra átveszi a londoni oláh követség vezetését. Nobile és társai hazaérkezfek Olaszországba. Az olasz nép nagy lelkesedéssel, virágesővel fogadta őket mindenütt, jelezve ezzel, hogy nem hiszi el azokat a rágalmakat, melyeket a szerencsétlenül járt sarkutazókról világszerte terjesztettek, A német dalosok Burgenlandba, az elszakított Nyugatmagyarországra is ellátogattak iz itt Lcebe dr., a német birodalmi gyűlés elnöke azt a kijelentést tette, hogy 70 millió német fog őrködni azon, hogy Rothermere lord tervei ne sikerüljenek. Ezt a furcsa kijelentést Apponyi Albert kellőképen megbélyegezte egy sajtónyilatkozatában. A külföldi lapok is különösnek találják, sőt még a franciák is elítélik. **************** ********* * A pápai mozgószinház nyári szezónja. Nyáron, különösen ilyen nyáron, mint az idei, a zárt helyiségekre utalt szórakozó helyek, tehát a mozgók is, rendszerint szünetet tartanak, vagy keresnek valami megoldást, amivel elviselhetővé lehet tenni a hőséget. A pápai mozgó igazgatósága is keresett és talált is megoldást, azonban rajta kívül álló okok miatt nem vihette keresztül, így tehát kénytelen a színházban tartani előadásait, melyet, áldozatokat nem kiméivé, ventillátorokkal szerelt fel, hogy némiképen enyhítse a nyomasztó hőséget. Sőt tovább ment, mert ismerve a közönséget, mely mindenütt, s így Pápán is a szokás rabja, megtartotta a gyengébb üzletmenet ellenére a teljes zenekarát, hogy közönsége ne legyen kénytelen nélkülözni annak művészi játékát. Látjuk tehát, hogy a mozgó külső körülményei ugyanazok maradtak, mint télen. Tekintsük tehát a belső értékeket, vagyis az előadott darabokat. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy mozgónk nívó tekintetében bármelyik vidéki színházzal, sőt a budapesti másodhetes mozgókkal is bátran felveheti a versenyt, abban pedig meg is előzi őket, hogy ilyen figyelmes vezetőségre és személyzetre ott nem találunk. Szabadjon azonban néhány tanáccsal fordulni a mozgó igazgatóságához. Pápát nem hiába nevezik a Dunán'ul Athénjének. Közönsége valóban szereti az igazi művészi értékeket s mivel a film most már művészet, nagyon természetes, hogy ezen a téren is követeli az igazi művészetet. Az amerikai és európai filmgyártás és a művészek közötti különbségekre gondolunk, mert hiszen köztudomású tény az, hogy amelyik amerikai filmszínész elérte az európaiak nívóját, s azok eszközeit alkalmazza, annak Európában is sikere van, szeretik tehát látni Pápán is. Itt Lon Chaney re, Milton Sills re, az európaiak közül pépig Conrad Weidt-re, Emil Jannings-ra, Paul Wegenerre stb. gondolunk s megjegyezzük azt, hogy a filmamorózók művészi élményt nyújthatnak. Ezzel kapcsolatban hozzuk a mozi igazgatóságának tudomására, hogy sok olyan filmet nem láttunk még Pápán, amelyeknek óriási sikere volt, azonban hozzánk nem kerülhettek el, később pedig az újabban lehozott filmek elfeledtették. Ami Budapesten repriz, az Pápán még lehet újdonság. De még ha Pápán is repriz lenne, ha jó a film, van közönsége. így a Hindu síremlék, a Cezarina, a Gólem, a Száguldó kerék, a Királyok királya, az Emden, Az utolsó ember, Aranyláz stb. című filmeknek. A nyár úgyis a reprizek szezonja, lássunk belőle Pápán is néhányat. Lehetne burleszkmatinét is rendezni. Biztosíthatjuk az igazgató ságot, hogy igen nagy sikere lenne egy jó Harold Lloyd és Buster Keaton összeállításának. Pld. A tengeri medve és az Isten hozta című filmek. j F o g f á j á $ ellen a legbizSosatobszer a \ eyf sápul? elegendő, hoyy a legmakacsabb fájást azonnal mcgszOnfüsss fflinden gyóg^ta fcaphaíc. e e k r a t i n