Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-07-29 / 31. szám

víz minőségének elbírálásánál an­nak fizikai, kémiai, bakteriológiai és mikroszkópiai vizsgálattal meg­állapítható tulajdonságai szerepelnek. A jó ivóvíz kristálytiszta, zavaro­dás és üledék nélküli, jóízű, illetve íztelen (a víznek tulajdonképen íze nincs), szagtalan, kellő (10—15° Celsius) hőmérsékletű, mérges- és fertőző anyagoktól mentes. A víz ne legyen nagyon kemény. Ebben ugya­nis a szappan tisztító hatása nem érvényesül. Főzésre is a lágyviz al­kalmasabb. Ha a viz sárgás, úszkáló, lebegő anyagokat tartalmaz, még nem bizonyos, hogy egészségtelen is, de nem mindig mondható kifogás­talannak. Az ember és állat szíve­sebben fogyasztja a kristálytiszta, mint a zavaros vizet. így a termé­szet önkénytelenül is óvakodik az egészségtelen víztől. A viz izéből sem lehet mindig annak jóságára követ­keztetni. A hideg viz ízét nem érezni, viszont a legjobb viz is, ha nem elég hideg, nem kellemes ízű, nem frissít. A szinre, ízre nézve jó viz is lehet egészségügyi szempontból nem megfelelő. A viz minőségére a kémiai és bakteriológiai vizsgálati adatok adnak pontos felvilágosítást. A vizbe mérgező anyagok ritkán ke­rülhetnek. Annál nagyobb jelentő­ségű és gyakoribb a viznek szerves bomló, rothadó anyagokkal való fertőzöttsége. Az ivóviz tulajdonképen esőviz, mely a levegőből a talajon át a ku­tig megtett utak különbözősége sze­rint jobb, vagy rosszabb lehet. Egészségügyi és kémiai szempont­ból kifogástalan valamely viz, ha az említett fizikai tulajdonságai mel­lett literenként szilárd anyag tartalma (oldott sók) fél gram, nitrit és ammó­nia egyáltalán nincs benne, nitrát kis mennyiségben, kevés klorid s legfeljebb 60 miligram organikus anyag. Megjegyzem, hogy ezen anyagok a legrosszabb vízben elő­fordulható mennyiségben sem ártal­masak az egészségre. Az ily vize­ket azért kell eltiltani a használattól, mert bomló, rothadó anyagokkal, esetleg fákáliákkal való fertőzésre figyelmeztetnek. Az említett anyagok ugyanis szerves testek hulladékai, bomlási termékei. A bomlás bakté­riumok munkája s. így a vizekben sok a baktérium. Azonfelül — s ez a legfontosabb — ezen anyagok emberi, állati stb. hulladékokból jut­nak a vizbe s így nemcsak a bom­lást előidéző, hanem igen sokszor az emberből, állatból kikerülő ártal­mas baktériumok is belekerülhetnek a vizbe. így a fertőzött viz igen sokszor veszedelmes betegségek (vér­has, kolera, tífusz) terjesztője lehet. Ha a vizben az egészségre ártalmas csirák nincsenek is, a fenti anyago­kat tartalmazó vizet nem lehet gond­talanul fogyasztani, mert a vizbe trágyadomb, latrina stb. szenny­anyagai juthattak. Ha a fenntemíített anyagokból sok van valamely vizben, úgy a viz, illetve a talaj fertőzött. A kút kör­nyékének átvizsgálása után a leg­többször meg lehet találni a fertő­zés okát. Megszüntetve az okot és alaposan kitisztítva a kutat, megjavul a viz. Ha azonban a viz minősége nem lenne ezután se jobb, úgy a ta­laj annyira fertőzött, hogy a kutat haszálni nem lehet, vagy legalább is nem tanácsos. Alapos körültekintéssel, vizsgálat­tal kifogástalan vizet szolgáltató zárt artézi kutak felállítása fontos. Gon­dolni kell a falusi kutakra is. Tisz­títani, javítani kell azokat. Meg­szüntetni, átalakítani nyílott (kerekes, vedres, gémes) kutakat. Szoktatni, nevelni kell az embere- í ket a jó ivóviz megbecsülésére, a viz jóminőségében való megtartására. A fertőzött, vagy poshadt viz igen sok esetben lehet okozója a gyerme­kek néha súlyossá váló bélhurutjá­nak, valamint az állatok megbetege­désének, elhullásának. A vizben a tífusz kórokozói 1—2 hétig, a kolera 5—8 napig, a lépfene, tetanusz stb. csirái pedig sokáig elélhetnek és okozhatnak kellemetlenséget. A viz tehát — ha azzal nem törődünk — nem a szenny eltávolítója, hanem a betegségek terjesztője lehet. Egészséges ivóViz biztosítható, ha vizet nem fertőzött helyről veszünk, vagyis tiszta, gondosan kiválasztott helyen ássuk a kutat. A viz jó ma­rad, ha a kutakat védjük minden fertőzéstől. Ezért fontos a kút belső foglalása és zárt (csöves, szivattyús) kút készítése. Jó és bőséges ivóviz, fél egészség! Magyaróvár. Szanyi István kir. fő vegyész. HÍREK. ••• A porcinkulal búcsú isten­tiszteleti sorrendje. Aug. 2 án reggel 6 órakor szentmise, 9 órakor ünnepélyes nagymise, utána szent­beszédet mond dr. Magyarász Ferenc ciszt. r. bakonykoppanyi plébános, fél 11 órakor ismét szentmise. Dél­után 4 órakor litánia. A porcinkulai teljes búcsút aug. 1-től d. u. 2 órá­tól aug. 2. naplementéig lehet el nyerni. Ferencrendi zárdafőnők. Dr. Antal Géza, a dunántuli ref. egyházketület püspöke az elmúlt héten részt vett az egyházak pénzügyi világ­konferenciájának a glasgowi ülésein és ezután nagyobb tanulmányútra indult Angliában. E tanulmányi ki­rándulásai alatt felkereste Londont is, hol is meghívást kapott Rother­mere lordtól. A püspök a magyarság önzetlen barátjának társaságában több órát töltött el, miközben feltárta a nemes lordnak az itthoni helyzetet. Szabadság. Frászt Aurél pápa­kovácsi és Horváth Mihály küiső­vati jegyző 4 heíi szabadságot kapott. Keresztelő. Hanauer István váci püspök e hó 25 én keresztelte meg nagytemplomunkban dr. Tóth István csongrádi polgármester és neje Kar­lovitz Ilona újszülött fiát. Az újszü­lött a keresztségben István nevet nyert. Új róm. kath. elemi iskola. A róm. kath. hitközség az alsóváros­ban felépítendő új elemi iskola cél­jára megvásárolta a Szélesviznél a Pados féle telket. Uj autóbuszjárat. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata R.-T. budapesti cég Pápa—Taká­csi—Gyarmat—Tét közötti útvona­lon rendes időhöz kötött személy­szállítási autóbuszjáratra iparenge­délyt kapott. A Leventezenekart augusztus hó 5-ére az Orsz. Testnevelési Ta­nács mint a legjobb zenekart Bala­tonfüredre rendelte, hol is a kitűnő zenekar részt vesz a Kormányzó Úr Őfőméltóságának a fogadtatásán a levente diszázad élén. A zenekart Lengyel Gyula zenetanár fogja ve­zetni. lábát alá A Pápai Róm. Kath. Polgári Fiúiskola értesítője az 1927— 28-ik iskolai évről. IV. évfolyam. Közzéteszi Horváth István igazgató. Mi sem bizonyítja jobban ezen is­kola jogosultságát, minthogy negye­dik évében 140 tanulója volt. A ta­nítás vallásos és hazafias szellemben folyt minden fennakadás nélkül az egész iskolai év folyamán. Bősége­sen beszámol az értesítő Horváth István igazgató 30 éves tanári jubi­leumáról, továbbá a győr gönyüi és a kőszegi kirándulásról. A cserké­szet 3 éve működik az intézetben, a legutóbbi év folyamán dr. Kokas János tanár vezetésével. A sportkört Sághi Tamás, az önképzőkört dr. Kokas János vezette. A diákmenzán 20 tanuló étkezett évi 360 P-ért. A tanári testületnek 10 tagja volt. A 136 bizonyítványt kapott tanuló kö­zül 134 róm. kalh., 2 ref. vallású volt. 80 pápai, 45 veszprémmegyei, 11 más megyebeli. Jelesen végzett 19, jól 36, elégségesen 66, javitó­vizsgálatot tehet 14, ismétel 1 tanuló. Házasság. Pados József helybeli gazdálkodó, városi képviselő és neje sz. Keresztes Teréz leányát Mariskát e hó 28-án vezette oltárhoz Polgár Sándor kisbirtokos, városi képvise lő, iskolaszéki tag, a Hangya Szövetke­zet igazgatósági tagja, a Felsővár osi Kath. Olvasókör választmányi tagja. Leventeünnepély. A Pápai Le­vente Egyesület f. évi szeptember hó 9 én tartja meg szokásos évi sportünnepélyét, melyen az összes pápai leventék részt vesznek. E hír­rel kapcsolatban hozzuk a leventék tudomására, hogy a Vezetőség ezú­ton is felhívja őket az oktatásokon való pontos megjelenésre, mert az ez ellen vétők szigorú büntetésben részesülnek. A megjelenés egyébként annál is inkább kívánatos, mert mint halljuk, két korosztály ruhával is fel lesz szerelve. A Pápai Kath. Legényegyesü­let az új egyesületi házának felszen­telési ünnepségét f. évi szeptember ber hó 9 én tartja, amelynek külső fényét emelni fogja az ország szá­mos testvéregyesületének zászlók alatt történő megjelenése. Az ünnepség a diszebéddel együtt az Egyesület nagyméretű új házában (Liget-utca 33. sz. alatt) lesz megtartva. Értesítés! A VOGE pápai cso­portja f. évi július hó 29 én d. u. fél 5 órakor tartja tisztújító közgyű­lését. A tagok föltétlen megjelenését kéri az elnökség. Tüz Farkasgyepűn. Farkas­gyepü község határában levő és a veszprémi püspökség tulajdonát ké­pező nádfedelü cselédház ismeretlen módon kigyulladt és elégett. Ez al­kalommal elégett még Katrusz Fe­renc és Tóth Mihály cselédeknek bútora és ruhaneműje. Az összs kár 2900 pengő, mely biztosítás révén részben megtérül. Találtatott pénztárca pénzzel, térkép és könyv. Igazolt tulajdono­saik a rendőrkapitányságon átvehetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom