Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-06-03 / 23. szám

Budapestre utazik a vendégek meg­hívása és a közelebbi program meg­beszélése végett. A főherceg érke­zésének idejét és fogadásának mó­dozatait falragaszok hozzák majd a közönség tudomására. A Katholikus Bencés Diákok Egyesülete f. évi jun. 9-én d. u. fél 5 órakor Győrött a Bencés gim­názium tanári termében központi válaszmányi ülést és utána d. u. 5 órakor a díszteremben közgyűlést tart. Ha ezeket a gyűléseket kellő számú tag meg nem jelenése folytán az említett időben nem lehet meg­tartani, akkor a központi választmá­nyi ülést Győrött a bencés reálgim­názium tanári termében jun. 24-én d. e. 11 órakor, az évi rendes köz­gyűlést pedig, tekintet nélkül a meg­jelent tagok számára, junius 24 én d. e. fél 12 órakor Győrölt a ben­cés reálgimnázium dísztermében tart­ják meg. A pápai osztály tagjait ezen közgyűlésre tisztelettel meg­hívja az elnökség. Értesítés! A „VOGE" pápai csoportja junius hő 3 án borozó estélyt rendez, melyre a tagokat és azok vendégeit ezúton hivja meg az elnökség. Hotel Imperial. (Biró Lajos világsikerű filmje.) Az utolsó esz­tendő egyik legkiemelkedőbb pro dukíuma a Hotel Imperial, mely a hosonlócimű színdarab nyomán ké­szült a legnagyobb amerikai gyár rendezésében. Ez a nagykoncepcióju drámai munka, a művészi rendezés, pompás fotografálás és mindenek­fölött elsőrangú szereposztásnál fogva bátran mondhatjuk: tökéletes. A film tartalma közismert. Százezrek látták, de legalább is olvasták azt a háború végén lejátszódó történetet, mely Galíciában egy délceg hős magyar huszártiszt és egy kis lengyel szoba­leány regényét tárja elénk. Ez az Amerikában kíszült film oly tökéle­tes rendezési munka, hogy minden egyes részletében a való életet re­produkálja. A magyar Almássy huszár­hadnagy elképzelése is minden hiba nélkül való. Ez a magyar huszár úgy terem előttünk, mint ha az utolsó 12 esztendő minden bánata, leverő szomorúsága csak egy szörnyű li­dércnyomás játéka lenne és most lépne ki a hetes huszárkáder rácsos kapuján. A cselekmény központjában Anna szerepében Pola Negrit látjuk. Szebb, jobb és tökéletesebb, mint valaha. Szenvedélyessége az extázi­sig ragad, anélkül, hogy túlzásokba esne. Kérő, könnyekben uszó sze­meinek lelkünkbe markoló fájdalmas pillantása felejthetetlen élmény. Nem játék ez, maga a való élet! Az erő­szakos orosz tábornok szerepében elsőrangút produkál Georg Siegmann, különösen abban a jeleneiben utol­érhetetlen, midőn a probaíeányból barátnőjévé kiöltözött Aimát a tisz­tikar előíí porig alázza. A film ten­denciája a magyar vitézség, lovagias­ság, önfeláldozó hazafinsság mindent elsodró, hrllatlan lendületű apoteó­zisa. Tiianon gyilkos béklyóit talán sohasem kovácsolták volna reánk, ha előbb ismerik meg ily nemesnek, magyarnak a magyart! Rendkívüli városi közgyűlés. A május 31- én délután 3 órakor tartott, gyéren látogatott rendkívüli városi közgyűlésnek két tárgya volt: az 1927. évi zárszámadás és a vá­rosi tanács jelentése. Dr. Fehér Dezső előterjesztette a pénzügyi bizottság határozatát, amely az 1927. évi zárszámadás alapján pénzügyi és városgazdasági szem­pontból a város gazdálkodását taka­rékosnak és a költségvetésnek meg­felelőnek mondja. A zárszámadás végső adatai szerint a bevétel 915.462 77 P, a kiadás 870.751*33 P, maradvány 44.71144 P, ebből a villanytelepnek előleg fejében vissza­jár 17.233 02 P. A tényleges mara­dék e szerint 27.478 42 P az elő­irányzott 13.500 P-vel szemben. Megállapította a bizottság, hogy a városi tanács más célokra tartalékolt pénzekből 57 000 pengőt a közgyű­lés tudta nélkül felhasznált, de mi­vel ennél több kintlevősége van a városnak, másrészt pedig a város vezetősége a hátralékos polgárok nehéz viszonyaira volt tekintettel, a bizottság a tanács eljárását helyesli és jelentését elfogadásra ajánlja. A városi tanács jelentése, amelyet Uzonyi terjesztett elő, azzal a vád­dal szemben, hogy a város 10 év óta sűlyed, megállapítja, hogy a háborús, forradalmi és nehéz gazda­sági időkben sikerült a város érté­Hotel Imperial keit teljes mértékben megőrizni, ingatlanai, üzemei kifogástalan álla­potban vannak. Sőt fejlődés is tör­tént, a város építtetett bérházakat, villákat, kislakásokat, kibővült az iparos tanonc-iskola, bővült a vágó­híd, uthengerlő gépet, teherautót, öntöző gépet vettek, utat borítottak, rendezték a Szent Benedek-teret; hidak, gyalogjárók épültek, a leven­ték, a tűzoltóság, sportegyesületek, felekezeti iskolák támogatásban része­sültek, a város támogatásával épült a sportpálya, az Anya- és Csecsemő­védő intézet, az Irgalmasok kórháza, női ipariskola, megépült az adó­hivatal, gyárak épülnek stb., jóllehet nincs pótadó, olcsó a villany- és vízszolgáltatás. A város a viszonyok­nak megfelelően fejlődött, erőszakos fejlődés a polgárok kárára lett volna. A munkáspénztárunk önállóságá­nak megszüntetése ellen a városi tanács mindent elkövetett. Veszprém, mint megyei székhely győzött. Vonat­összeköttetésünk javult. Hogy a rend­őrségi palota építését idegen vállal­kozó kapta, annak oka a mi vállal­kozóink drágább ajánlata. Azzal a váddal szemben, hogy a járvány­kórházra, hősök szobrára és más célokra tartalékolt összegeket elköl­töttek, kimutatja, hogy a felhasznált 57.000 P-vel szemben a városnak 148.000 P behajtható követelése van, csíik nem akart a polgárok érdeké­ben a végrehajtáshoz nyúlni. A vizműbövftési munkálatokat a város már 1926 ban kiadta, a víz­jogi engedély megszerzésére szüksé­ges eljárást megkezdette, Tapoícafő községgel és a magántulajdonosok­kal a tárgyalást megkezdette. A cső­fektetés meg is kezdődött, közben azonban a tapolcafői közbirtokosság és a molnárok tiltakoztak ellene, az egyik tulajdonos pedig sokat köve­telt, ezért a munkálatok abbamarad­tak. A város sürgette a vízjogi en­gedélyt és a kisajátítási eljárást, ami az érdekeltek ellenkezése miatt csak mostanában sikerült, úgyhogy a mun­kák rövidesen megkezdődnek. Per­költségre a város 189 P-t fizetett, fekbérként 200 P-t, de csak a vég­leszámoláskor fog eldőlni, hogy ezen összegek a várost vagy a vállalkozót terhelik-e. Az esetleges többletkiadás kárpótlást nyer abban, hogy a meg­levő csövek értéke 1926 óta 20%-al emelkedett. A rossz gazdálkodás vádjával szem­ben hivatkozik a városi tanács a pénzügyminisztérium átiratára, amely szerint a költségvetés alaki és szám­szaki részeiben helyes. A város álta­lában takarékosan járt el, a bevételi erők kihasználása is megfelelő, az üzemek jövödelmezők, pőtadó nin­csen, az adózókra aránylag mérsé­kelt megterhelés esik. A hosszúra nyúlt vitában Sarudy György a tanács munkáját védel­mezte a vádakkal szemben. Sulyok Dezső dr. elismerte a jelentés adatait, Pola Negri kifogásolta azonban egyes hiányait: hogy a pénzügyminiszteri elismerés­sel szemben nem említette az alispán észrevételeit az 1924, és 25, szám­adásokra, a forgalom hanyatlását (a helypénz és vám 20%-al csökkent), útjaink rosszak, az építkezések túl­drágák voltak. Két pontban foglalta össze kifogásait: 1. hogy a tanács a közgyűlés tudta nélkül használta fel a takarékban levő pénzt; 2. hely­telenítette, hogy a vízvezetéki mun­kálatokat az engedélyek megszerzése előtt adták ki. A pénzügyi bizottság jelentését elfogadta, csak egyes klau­zulákat ajánlott és vízvezeték ügyében a döntés elhalasztását indítványozta. Dr. Kőrös Endre, dr. Kende Ádám és a többi felszólalók hangoztatták, hogy a tanácsot rosszhiszemű vagy hibás mulasztás nem terheli, a pénz felhasználásával formailag helytelenül járt el, de mentségére szolgál az a kényszer, hogy a kisembereket nem volt szabad tönkretenni. Ezért a humánus eljárásért inkább elismerés illeti meg. Helyesléssel fogadta a közgyűlés azt a véleményt, hogy a város fejlődése érdekében elkerülhe­tetlen a pótadó. A felszólalások hatása alatt dr. Sulyok Dezső visszavonta indítvá­nyát és így a közgyűlés minden hozzáadás nélkül egyhangúlag el­fogadta a pénzügyi bizottság határo­zatát és tudomásul vette a tanács jelentését. A FOGAKAT ÉS A SZÁJAT. Polgármester zárószavában elis­merte a tárgyilagos kritika hasznos voltát, de kérte a képviselőkéi, hogy városuk iránt való szeretetből ne engedjék meg, hogy országos, sőt külföldi lapokban is diffamáló hirek jelenjenek meg, amelyek a város jó hírének ártanak. Huszáraink hangversenye mult csütörtökön, az első kellemes és szép időben, igen látogatott volt. A zenekar ezúttal is gyönyörű előadá­sával kiváló műélvezetben részesí­tette a nagyszámú közönséget. A helybeli leventeosztag a műsorok eladása és a rend fenntartása körüli tevékenysége által igen elősegítette ezen sétahangverseny szép lefolyását. A szobor-alap bizottság a legköze­lebbi sétahangversenyt június 7-én, azaz Űrnapján ugyancsak a Mészá­ros ligetben fél 9 órai kezdettel tartja meg kedvező időjárás esetében. A pápai Felsővárosi Olvasó­kör f. hó 17-én, vasárnap (kedve­zőtlen idő esetén 24-én) kerthelyisé­gében tekeversennyel egybekötött kertmegnyitó táncmulatságot rendez. A tekeverseny kezdete délután 1 óra­kor, vége este fél 8 órakor. A tánc­mulatság kezdete este 9 órakor, vége reggel 5 órakor. Belépő-díj szemé­lyenként 1*20 pengő. Harcszerű lövészet. A pápai huszárszázad f. é. június hó 12 én 7 órától 18 óráig a teveli hegyek­ben harcszerű éles lövészetet fog tartani. Az érdekelt Tapoícafő, Ugod, Homokbödöge, Adásztevel és Ba­konyjákó községek lakósságát ezú­ton is figyelmeztetjük, hogy a biz­tonsági őrök utasításainak mindenki engedelmeskedni tartozik. Ipartestületi alakuló gyűlés Pápateszéren. Dr. Jerfy József főszolgabíró f. hó 13-án délelőtt 9 órakor Pápateszér községben a községházán, Pápateszér székhellyel, Bakonytamási, Csót, Bakonyszenti­ván, Bakonyság, Szűcs, Bakony­koppány és Fenyőfő községekből alakítandó új ipartestület ügyében, a képesítéshez kötött ipart üző ön­álló iparosok bevonásával alakuló gyűlést fog tartani, miértis a fenti községekben lakó érdekelt iparosok figyelmét ez úton is felhívjuk. Fogorvosi hír. Dr. Heller Lajos fogorvos szabadságáról visszaérke zett és rendelését Márton István utca 3. sz. alatt (Fischer F. szesz­kereskedés) újból megkezdette. Ren­del délelőtt 8—12 ig és délután 1— 6-ig. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom