Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-05-13 / 20. szám

Politikai hetilap. — Heg jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő : »K. BERZSENYI FABIAN. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilona i-utcá 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A kmmilés megszavazta a Weszprémvármagifei Viilamossigi Szövetkezethez való csatlakozást. Lakos Béía halasztó indítványát 21 szótöbbséggel elvetették. — A tanácsjavaslatot 40 szótöbbséggel szavazták meg. Rendkívüli városi közgyűlés 1928. évi május hó 7-én. A Pápa és Vidéke 1927. február 13 i számában „Villanyvilágítás vár­megyénkben" címen megjelent cikk volt az első, amely tudatta a város közönségével, hogy főispánunk az egész vármegyét elektrifikálni akarja. Akkor azt írtuk: „Örömmel üdvö­zöltük e nagy jelentéségü kezde­ményezést." Azóta majdnem másfél év telt el. Mikor köztudomásúvá vált, hogy a nemes és szép terv megvalósítható­ságának áldozatul esik majd villany­telepünk is, az egész város közvéle­ménye szinte egyhangúan foglalt állást ellene. Ennek a hangulatnak voltak kifejezői dr. Sulyok Dezsőnek lapunkban e tárgyról írt cikkai. Vármegyénk agilis főispánja látta és méltányolta is ezt a húzódozást. De azért nem adta fel tervét. Hanem arra törekedett, hogy a Veszprém­vármegyei Villamossági Szövetkezet olyan ajánlattal jöjjön, amely bőven kárpótolja a várost a meghozott nagy áldozatért. Mert önálló villanyleiepünk fela­dása városunk függetlensége egyik bázisának feladása, tehát súlyos és nagy áldozat. Ilyen áldozatot csak megfelelő ellenérték fejében lehet hozni. S a Szövetkezet megadta ezt az ellenértéket. Mert a mellett, hogy a városnak biztosítja azt a jövedel­met, amelyet villanyíelepéből eddig élvezett, sőt annál jóval többet, e mellett beláthatatlan időre levette a város vezetőségének a vállairól a villanyvilágítás problémáját. Mert ad korlátlan mennyiségben oly olcsó áramot, amilyent semmiféle centrálé nem tudott ajánlani. A kétfős veze­tékkel pedig abszolút biztonságot nyújt az áramszolgáltatás terén. A számok rideg valósága meg­győzte a városatyák többségét arról, hogy a Szövetkezet ajánlata ránk nézve kedvező. Ezért a közgyüiés előtt nyílt titok volt, hogy a centrá léhoz való csatlakozás többséget kap. Mégis igen heves volt a küzdelem. A legerősebb erők vonultak fel a küzdelemben és mérték Össze ere­jüket. Eddig a közgyűlési teremben soha nem látott számú városatya ült türelemmel öt órán keresztül és hallgatta az „öregágyúk a hatalmas csatáját. Antal Géza, Kende Ádám, Fehér Dezső mérkőztek Lakos Béla és Sulyok Dezső erejével. Szép volt a küzdelem, de célját egyik szónok sem érte el. A városatyák mindegyike kész meggyőződéssel jött a közgyű­lésre s a szónokok küzdelme ezen miísem változtatott. Hónapok óta foglalkoztak a helyi lapok a kérdés­sel. A bizottságok tárgyaltak róla és a bizottsági tárgyalásokat és a szak­értői jelentéseket minden városatya áttanulmányozta. Egyik sem azért jött tehát, hogy ott szerezzen tájé­kozódást, hanem azért, hogy voksá­val állásfoglalását leszögezze. * * A nagyfontosságú rendkívüli köz­gyűlésről egyébként részletes tudó­sításunk a következő: A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után polgármester elparen­tálja az elhunyt városatyákat, Mes­terházy Lászlót, Baráíh Józsefet, Sau­dek Miksát és dr. Kóródi Simont. Azután áttérlek a közgyűlés egyet­len poníja, a centráléhoz való csat­lakozás tárgyalására. A tárgyalás megkezdése előtt elnöklő polgármes­ter üdvözli Petró István főmérnököt, a kereskedelmi miniszter kiküldöttét. Felhívja a közgyűlés figyelmét a tárgyalás alá kerülő ügy nagy fon­tosságára és kéri a városatyákat, hogy minden személyeskedést ke­rülve igyekezzenek vele foglalkozni. Uzonyi Kálmán dr. h. polgármes­ter felolvassa a terjedelmes tanács­javaslatot, melynek lényege az, hogy a város csatlakozzék a Veszprém­vármegyei Villamossági Szövetkezet­hez és tőle vásárolja az áramot. Megemlíti, hogy a javaslatot az ösz­szes bizottságok a 33-as bizottsággal együtt elfogadásra ajánlják. Felolvassa a szerződés-tervezetet is. -^jjire fel­olvasásának végére ér, a zsúfolásig megtelt teremre ráfekszik az unalom és az álmosság. Becsey Ferenc az első szónok. Azt kérdi, hogy a Szövetkezet milyen kárpótlást ad a magánosoknak, ha az áramszolgáltatásban netán zavarok állnának be. A következő szónok, az ellenzék vezére, Lakosáé la halasztási indít­ványt tesz. Vegyük le egyenlőre ezt az egész kérdést napirendről. Keresztes Gyula szintén a levétel mellett foglal állást. Dr. Antal Géza gyönyörű beszédet mond a csatlakozás meilett. A város a dolgot alaposan megtárgyalta; villany világítunk reformja sápról­napra égetőbb kérdéssé válik, nem okolja meg tehát semmi a halasztó indítványt. Sarudy György hosszú, unalmas beszédben okolja meg, miért szavazza meg a csatlakozást. A csatlakozás ellen beszél Köszeghi Jenő, dr. Csarmasz Ferenc és dr. Sulyok Dezső. Dr. Fehér Dezső arra figyelmeztet, hogy nézzük a rideg számokat. Ezek azt mutatják, hogy a csatlakozás előnyére lesz a városnak. Szavazzuk tehát meg. Dr. Adorján Gyula követeli, hogy a Szövetkezet 1 éven belül okvetle­nül kezdje meg az áramszolgáltatást. A csatlakozás hive. Dr. Kende Ádám dr. Sulyok De­zsővel polemizál és dr. Antal Géza gyönyörű beszédét magasztalja. A csatlakozás hive, mert úgy látja, hogy ezzel városunknak használ. A csatlakozás ellen beszéltek még dr. Guth Emil, Pados József és Ko­vács Sándor. A zárszó jogán dr. Lakos Béla szólalt fel és elfogadásra ajánlotta indítványát. A vita lezárása után Petró Ist­ván főmérnök szóit néhány szót. Kijelentette, hogy a szerződésterve­zetet csak akkor hagyja jóvá a mi­nisztérium, ha az teljesen hibátlan lesz és megóvja a város érdekeit. A polgármester szólt még néhány szót, azután megkezdődött a szava­zás. Először Lakos Béla halasztó indítványát tették fel szavazásra. Ez volt a nagy erőpróba. Mindenki izgatottan leste, amint a névszerint felszólított városatyák egymás után leadták szavazatukat. S mikor köz­tudomásúvá .vált az eredmény, hogy t. i. 49 igen szavazattal szemben 70 en nemmel szavaztak, vagyis 21 szótöbbséggel leszavazták Lakos Béla indítványát, az ellenzék megkezdte a kivonulást. így történt meg, hogy a második szavazásnál a kitartóbb cen­trálisták 23 nem és 63 igen szavazat­tal, vagyis 40 szótöbbséggel meg­szavazták a tanács javaslatát, vagyis felhatalmazták a város vezetőségét arra, hogy a Veszprémvármegyei Villamossági Szövetkezettel a szerző­dést megkösse és a villamos áramot tőle vásárolja. A polgármester még néhány inter­pellációra válaszolt és a közgyűlést 3AB órakor berekesztette. A hét eseményei. Idehaza. A képviselőház a közoktatásügyi költségvetést tárgyalta. Klebelsberg kultuszminiszter bevezető expozéja nemcsak a képviselőháznak, hanem az egész országnak volt nagy ese­ménye, mert szinte példátlan az a rohamos haladás, amit a magyar közoktatásügy az utóbbi időben fel­mutatott. Ha megvalósul a miniszter további programja, nemsokára nem­csak egyetemi és középiskolai okta­tásunk lesz elsőrendű, hanem a mul­tak mulasztásait pótolva minden leg­kisebb falu, minden tanya részese lesz a művelődés áldásainak. A római magyar zarándokokat a pápa fogadta. A hercegprímás üd­vözlő szavaira válaszolva kiemelte, hogy mindenkinél jobban szereti a magyarokat és áldását adta f a ma­gyarság boldogulására. A világ föcserkésze, Baden Powell Budapesten járt. Ugyancsak a kül­földi leánycserkészek is fővárosunk­ban tartották kongresszusukat. A pozsonyi Mária Terézia szobor­nak, amelyet a csehek összetörtek, darabjait egy lelkes hazafi megmen­biztos

Next

/
Oldalképek
Tartalom