Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-04-22 / 17. szám

Frühwifth Mátyás országgyűlési képviselőt Az egy év eredményes munkájáról beszámoló titkári jelentéshez Frühwirth Mátyás szólt hozzá. Nagy elismeréssel szólt a vezetőség munkájáról, az egyesület működéséről mint mintaszerűről emlékezett meg. Majd lelkes szavakban kitért a munkásnőegyesületek szociális hivatására. A pénztári jelentés az egyesületnek anyagiakban való nagy gyarapodásáról tett tanúságot. Majd a tisztújítás következet*, melypek bevégeztéve! Jankovich-Bésán Endréné grófnő szólott lelkes szavakkal Egyesületéhez. Elismerését fejezte ki az elnöknek és Mayer Istvánné elööknőnek és a tagokat további lel kés munkára buzdította. Majd beszéde végeztével meghívta az egyesületet a nyárra egy napi kirándulásra, hogy így az egyesület, mint már annyiszor, újra élvezhesse a grófnő vendégszeretetét A közgyűlés ezzel lelkes hangulatban véget ért. Kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások. Pápa város polgármestere a következő hirdetményt adta ki: A kereskedelemügyi miniszter által elrendelt kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások névjegyzéke az egész vármegye terüle íén jogerőre emelkedett, miért is a kiküldött központi bizottság a választások határidejét 1928 évi április Sió 25. és 26 ában állapította meg és pedig olyképen, hogy 25 én az iparos, 26 án a kereskedő kültagok választassanak meg. A választás ezen határnapját azzal teszem közzé, hogy a pápai választókerületben, melyhez Pápa r. t. város és a pápai és deve •cseri járás tartoznak, három iparos és három kereskedő rendes és ugyanannyi póttag választandó. A válasz tás nyilt szavazással történik. Azon választó, ki az összeírásból kimaradt és választási képességét a bizottság előtt a választás folyama alatt köz ségi elöljárósági bizonyítvánnyal igazolja, szintén szavazhat. Mindenki Szavazati jogot csak egy cimen gyakorolhat. A részvénytársaságok megbízottai megbízásukat a választás elnökénél a választás alkalmával is igazolhatják. A választás Pápán a városháza nagytermében fog a jelzett napokon megtartatni d. e. 9 órától d. u. 3 óráig terjedő időben. Vasúti megállóhely. MihályMza község, Mezőlak és Vinár vasúti állomás között és a községtől 750 méter távolságra fekvő 39. sz. őrháznál vasúti megállót kért. Tekintettel arra, hogy a megállóhely létesítésével felmerülő összes költsége ket a község lakossága magára vállalta, a vasút a község kérelmét előreláthatólag teljesíteni fogja, feltéve, hogy a vármegyei törvényhatóság a községnek az erre vonatkozó határozatát jóváhagyja. x Újból megnyílik a Singer fióküzlet Pápán, Kossuth Lajos utca 30 szám alatt május hó elején, amikor Singer varrógépek, Singer varrógépalkatrészek, Singer tök, Singer olaj stb. a rég bevált jó minőségben rendkívül kedvező fizetési feltételek mellett ismét kaphatók lesznek városunkban. Ezáltal egy régóta érzett hiány szűnik meg és dicséret illeti a Singer varrógép részvénytársaságot, hogy fáradtságot és pénzáldozatot nem kiméivé, ezen új fióküzlet feáliításával közönségünk nélkülözhetetlen érdekét szem* előtt tartva, egyben városunk iparának fejlesztésében is tevékenyen részt vesz. 221 Szomorű Versekbe Foglalt Pápa Városa Tragédiája. 1779. Közli; Zalán Menyhárt (Pannonhalma). Pápa városát 1779-ben két hatalmas tűzvész próbálta meg. Az első tavasszal történt. Alig csillapultak le a fölizgatott kedélyek, midőn Ősszel hatalmas alszéltől támogatva, ismét szörnyű tűz ütött ki és a két tűznek majdnem az egész Belső város áldozata lett. A két tűz okát Rimái Tamásban látták, akit gonoszlelkű, ivó és pipázó embernek ismertek; de a.biróság a vád alól felmentette. Később sok mindent suttogtak — és ennek emléke még máig sem veszett ki Pápán —, hogy t. i. Esterházy Károly gróf gyújtatta volna föl a Fő-teret, hogy a várost újra rendezhesse. Ez azonban csak későbbi rosszindulatú kitalálás és történeti bizonyíték sincs. A tűzvészeknek megmaradt az a haszna, hogy a város poraiból újraéledt, szép Főtérrel és templommal együtt. A régi házaknak már csak alapromjai látszanak némely helyen a Fő-téren, mint a viharos múltnak szomorú emlékei. A két tűz emlékét hirdeti még a szép bárok Szent Flórián szobor és a Flórián utca. A két tűzveszedelmet megénekelte Pápa városának szülötte, Zsoldos Xavér bencés (1743—1819), aki szemtanúja volt a pusztulásnak. Atyja, nemes Zsoldos György, Pápa városának tanácsosa volt. Zsoldos Xavért a hála és szülőföld szeretete fűzte Pápához és több emlék maradt Pápáról hátrahagyott irataiban (Pannonhalmi ,Szt. Benedekrend Története V. 430. skk. 1.). A pannonhalmi irattárban őrzött hagyatékából közöljük a históriás énekek mintájára szerkesztett versét a tűzvészről, mely ha költőileg nem is kiváló alkotás, városunk története szempontjából mégis érdekes. Egyúttal közöljük még Zsoldostól Pápa város szépségének humoros dicséretét a Bakonyi Jutka ajkáról. Ez a kis költemény népies hangja miatt bir érdekkel, de még azért is, mert benne már említtetik a hires pápai „sárgo répa" és megörökíti azt az időt, mikor a pápaiak epedve várták gyönyörű templomuk elkészültét. Szomorú Versekbe Foglalt Pápa Városa Tragédiája. 1779. Amint Fris források Tapolcza Vizének bőséggel arodnak döbrés mellékének Csinyált folyásokat Pápa mezejének Tartyák, gyökereit mosván szőlőjének. Mtnt hogy ezen vizek szüntelen buzognak Sebes folyásokba soha nem fárodnak Számtolan sok malmok ezeken forognak Posztó és Szűr kallók vég nélkül [zuhognak. Pápa városa is itt vagyon épétve Mely magas bástyákkal hajdon erősétve, erős kő falakkal bé vala kerétve S nagy jeles dolgokkal régen hiresétve. Eleitől fogva sok próbákon forgot Midőn magyar nemzet Törökkel héborgot Sok puska sok ágyú körülötte morgot, Még is hűségében soha nem tántorgot. Ragyogó csillaga midőn már derűle clenyészet fénnyé megtérni készüle díszes Tornyaival mikor ékesüle majd végső Ínségben akkoron merüle. Ezer hétszázontul hetvenkilencz mula böjt második hava uj fénnyel ujjula komor ábrázottal negyed nap fordula, Szertelen szelekkel az ég zavarula. > 'i Kilencz óra tájba tűzet kiáltoznak mely szóra mindenek színekben [változnak, Sokan el ájulnak mások imádkoznak, némelyek pediglen hol mihez kapkodnak. Emberek és barmok az utczákon széllel Futnak küszködvén ez véletlen veszéllel mert történt volna ezen csapás éjjel, megtöltenekvolna házok holt tetemekkel. Mind ezen nagy vészéi eredetét vette, a belső városnak szinte közepette, Isak hamar erejét ugy ki terjesztette, hogy városunknak felét porig emésztette. Erős épületek földig el romlanak roppant Templomokrul tornyok le [omlanak. Sok ruhák partékák hamuvá vállának. Pénzek és harangok tüztül olvadnak. Közel husz embernek itt történt halála, kiket az füst és láng véletlen talála. futás és reszketés sokaknak nem - [használa, mert az égő tűz minden felé szállá. A sírás és jaj szó haséttya egeket Sürü füst és láng éri fellegeket igy bünteti Isten az oly embereket kik bűnnel terhelik szüntelen lelkeket. E rettenetes tüz mast is hasogattya Sokaknak sziveket, s méltán fujtogattya, de nyugodt elmével minden azt [moftdhattya, ez volt az Istennek kedves akarattya. Jól lehet az Isten rendel eszközöket az ily csapásokra gonosz embereket, kik nem féltik semmit testeket, lelkeket Sőt koczkára vetik vakmerő élteket. Ez ostor eszköze volt Rimái Tamás mint vala Krisztusnak árulója Júdás, az bizonyos dolog hogy nem volt éppen [más, annyival is inkáb, mert ő egy fő pipás. Vakmerőségével sokakat ijesztett amidőn már kétszer majd tüzet gerjesztett kit noha a kösség halálra keresett még is a Törvény Szék szabadon eresztett Ugy látszik hogy régen szive vágyót erre hogy mint Herostrates szert tegyen a hirre, ki hogy szerezhessen nagy emlékezetet egy dicső Templomot földig leégetett. Melyet Ephesusban Dianna számára készétet Asia világ csudájára következő népek álmélkodására hogy emlékezetes fen álna sokára. Méltó hogy az ember nevét el felejtse, Sőt a fényes nap is orczáját el röjtse, e rosz ember elöl, ki sokat Ínségre juttatott mondhatom végső szegénségre. II. Eddig vittem vala siralmas strophámat S még job napokkal is biztatván [hazámat akarám végezni szomorú munkámat midőn majd kiejtém kezemből pennámat. Miért? Mert Vulkanus nem sokat mulaszta Szent Mihály havában uj tüzet gyullaszta Sokakat ebédnél majd hogy nem '<'

u f r [fulasZta engem is a házbul gyorsan kiszalaszta. Tekintek hát látom, hogy azon a részen, amely a mu!t tüztül meg maradt egészszen a' füst tekeredik a láng erőt vészen, készül hogy viszontag mindent meg ' [emészszen. Lengedező all szél a tüzet élleszti töbrül töb házokat lassanként szélleszti a' nádos házokat addig melegétti, még nérh városunknak felét bé kerétti. Az Urnák tsapása itt méltán láttatott mert a szelek ellen a' láng tusakodott, S ám bátor a széllel nép is iparkodott, de az Ur ostora alig tsillapodott. Két száz egynihány ház csak hamar elége három óra alat lőn mindennek vége nem használa itten emberi segétség, mig nem az Ur mondá elég immár elég. Nyomorult hazámnak ily gyászos sorséra Szivem fatsarodik szapora jajjára Uram szány meg minket vala még hátra ily szóra fakadék osztan utollyára. De az eszközöket itt is ha vizsgálod Szomszéd tanuk által a dolgot próbálod, környül állásival méllebben próbálod, a Rimáit viszont gyanósnak találod. Cser szab. „ betéttel í sabb, a san adja igen tart tesebb t és szénfi a) Kész kát; féle sziti házt HREIZ Pipa, S 19 Mert amely lakostul ezen tüz támadót, Chamottt a' Rimái annál azon nap tobzódot land bé vett szokása szerént a' jó borbul ivot, mmmmm

m Söt pipa dohánt is egynihán ki szivot. SS^^Ü^ Fatalis ember ez a' kutya szerzette, mert valahol ő jár tüz van körülötte még eredetét is talán tüzbül vette, mint salamandrárul természet jelzette.. Kiáltya Rimáit sok ártatlan vére amely ő miatta koporsóba tére • pokoly tüze lészen tudom annak bére, aki oly nagy tüzet városunkra mére. Mind ezekbül ember végy példát magadnak föl ne fuvalkodgyál ne bizz£l magadnak. Sem diszessen készült pompás házaidnak mivel pusztulásra mindezek juthatnak. Bakonyi Jutka. (1780 körül.) Bakonyi Jutka hol valál Pápa városában ? Kukoriczát daráltam a grófnak malmában, bezzeg az ám a malom, ehez képest mind álom, nints mássá Bakonban. Bakonyi Jutka szépek e Pápán az új [Tornyok.? Az ország tornyainak ezek ám az Annyok, vetekednek felhőkkel, a tsillagos egekkel, arány a födele. Bakonyi Jutka van e még Pápán sárgo [répa ? A piaezon átmentem látám de nem szép a', azért nem is kérdeztem, f mert soha sem szerettem, Se nem élek véle. Bakonyi Jutka mondhatod-e a Templom [mint teczik ? A kövesült márván, a boltyát mast festik, oh bár abba mehetnék, férhez ott esküdhetnék, de szerentsés lennék. Bakonyi Jutka mondhatod-e épül e a [Város ? Mondhatom azt nincs abban már egy ház [is káros, merő cserép födelek, oldalai jó kövek, czifrább ám mast Pápa. Bakonyi Jutka mennyünk hát lakjunk mi; [is Pápán ? Ha elvesz kend nem bánom, se Anyám 1 [se Atyám, fogjunk kezet izibe, , mennyünk a pap elejbe, , J de félek ám én kedtül. Olvassa a „PÁPA ÉS VIDÉKÉ"-*! Brucl Pápa, I ö1 Szenilász Rak tg Kitűnő gy órákat, k fali-, inga órákat, to ket és mi mába vági nyos áron nemű javi retesen v< jótállás