Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-04-22 / 17. szám

Politikai hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint: basábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: OK. BERZSENYI FÁBIÁN. Feielős szerkesztő: BOKSÁT E5DRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent ­ilonai-utca 12.). A „Pax a könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Iskolaszanatóriumokat! Zichy János gróf és Ra/asz László püspök felhívást intéztek a magyar szülőkhöz és az egész magyar tár sadalomhoz az iskolaszaatóriumok ügyében. Megdöbbeni'ő képét látjuk ebben a felhívásban annak, hogy a tüdővész, ez a legelterjedtebb és hatásaiban legpusztítóbb ragályos betegség milyen borzasztó pusztítá­sokat végez a magyar ifjúságban. A magyar társadalom régóta érezte ezt a fájó sebet és nem kételkedünk abban, hogy mikor ez a két kiváló magyar férfiú igy elevenére tapint fájó sebünknek, a magyar társadalom siet filléreivel téglákat hordani az iskolaszanatóriumok épületéhez. Kö­telességszerűen regisztráljuk, hogy a szerkesztőségünkhöz érkező adomá nyokat nyilvánosan nyugtázzuk és Zichy János grófhoz, a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület elnökéhez to­vábbítjuk. Azonban midőn ezt tesszük, nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne mutas­sunk ezzel kapcsolatban városunknak néhány fájó sebére. Mert fáj nekünk az is, hogy a fővárosi iskolákban sok a tüdővészes gyerek. Fáj a vi­déki városok és falvak sok bimbóhul­lása és termés nélkül lehullott virága. De legjobban mégis csak a mi pápai bimbóink és virágaink fájnak nekünk. Nem állanak rendelkezésünkre ada­tok arról, hogy mennyi a tüdővészes gyerek a pápai iskolákban. Ennek a feltüntetése fájó lenne és odiózus. Azt azonban elárulhatjuk, hogy so kan vannak. És nem kell jósoknak lennünk annak az előrelátásához, hogy évről-évre többen lesznek. Ennek az előrelátása egy olyan 22.000 lakossal biró városban, amely­nek még csatornázása sincs, egészen természetes. De nemcsak hogy csa­tornázása nincs, hanem egyes külső helyeken a házak előtt illatozó csa­tornába való nedvességnek még csak lefolyása sincs, úgy hogy addig illa­tozik utcáinkon, míg a házak fala föl nem szívja és az Isten napja föl nem szárítja. Egészséges nemzedék nőhet-e fel abban a városban, ahol a legkisebb szellő szinte elviselhetetlen porfelle­get zúdít, nem mondom, a mi nya­kunkba, mert hiszen mi talán vala­hogyan csak kibírjuk, hanem gyér mekeink nyakába? Ahol az utcai seprés a legkezdetlegesebb (s az is leginkább akkor történik, mikor a gyermekek iskolába mennek? Ahol öntözni a legfikkasztóbb hőségben is csak az éjjeli órákban szoktak, mert nappal a mi öntöző kocsink követ fuvaroz, lévén az egy olyan elmés szerkezet, amely öntöz is, fuvaroz is, de a legszívesebben azt teszi, ami jövedelmezőbb, tehát legtőbbnyire fuvaroz. Ahol 4000 lakós számára új városrész kelet­kezik a nélkül, hogy a csatornázás és az utcák rendezésének kérdése i&y (lépést , haladt, volna előre. Képzelhetjük, hogy nyáron milyen por lesz ebben az új városrészben, ahol ősszel és tavasszal a feneketlen sárban kocsik nem is járhatnak. Ahol a városi közgyűlés egy űj park lé­tesítéséhez szükséges 20 000 000 pa­pír koronát nem ad meg. Bármennyire borzasztó is minderre gondolni ne­künk pápaiaknak, van ezzel szemben vigasztalásunk is. Vigasztalásunk az, hogy Pápán nincs pótadó. Hogy vannak gazdag bankjaink. Hogy van néhány gaz­dag emberünk. Hogy van hála Is­tennek városi közgyűlésünk, amely­nek tagjai jó egészségnek örvendenek. És nem utolsó sorban vigasztalá­sunk az, hogy lesz a Bakonyban iskolaszanatóriumunk. Majd oda szé­pen áttelepítjük gyermekeinket. Sőt lassankint talán átvihetnénk oda ösz­szes iskoláinkat is. Mi pedig majd csak itt maradunk és élvezzük a port és az utcán a napon száradó és há­zaink falára felszívódó csatornavíz illatát! bff. Adomány. A Pápai Vöröskereszt Egylet 50 P-t, a Pápai Hitelbank 40 P-t juttatott az Anya- és Csecsemő­védő Intézet céljaira, melyért ez úton mond hálás köszönetet a Vezetőség. Hirdetmény. Pápa r. t. város adóhivatala értesíti a közönséget, hogy folyó évi május hó 1-én fizetendő lakbér szorzószáma 92-80%. Tehát 100 korona 1917. évi egynegyed évi alap után 92-80 X 100 — 92-80 pengő házbér fizetendő. A közüzemi költség megszűnt. Vizdíj a lakbéren kivül külön fizetendő. A hét eseményei. Idehaza. Az olasz-magyar barátság őszinte­ségét mutatja, hogy olasz politikusok mind sűrűbben látogatnak el hozzánk. Vasárnap Bottai olasz munkaügyi államtitkár, Mussolini bizalmasa, tar­tott előadást Budapesten a fassizmus sikereiről és az olasz munkaalkot mányról. Nagy elismeréssel nyilat­kozott magyarországi tapasztalatairól és kijelentette, hogy Magyarosság feltámadási törekvéseiben mindig számíthat az olaszok támogatására. Kedden egy csöbört olasz képviselő érkezett, hogy tanulmányozzák a ma­gyar viszonyokat. Gróf Bethlen István szombaton miniszterelnökségének nyolcadik évét kezdte meg. A fővárosi közgyűlésen tiz napig tartó obstrukció után a többségnek sikerült a községi takarékpénztárra vonatkozó javaslatot megszavazni. Szentgotthárdon népszövetségi fegy­verszakértő bizottság vizsgálta felül a már összetört és elárverezett fegy­veralkatrészeket. A Magyar Iskola Szanatórium Egyesület nevében gróf Zichy János és Ravasz László felhívást intéztek az ország társadalmához. Adományo­kat kérnek a tüdőbeteg iskolásgyer­mekek számára — magában a fő­városban 5746 tüdővészes gyerek van az iskolákban —, akiknek iskola szanatóriumokat akarnak létesíteni. Ezzel nemcsak a beteg gyerekeket segítenék, hanem az egészségeseket is megmentenék a fertőzés veszedel­métől. Az új rádió leadóállomással az első kísérletek kitűnően sikerültek. Rövidesen működésbe helyezik és akkor az egész országban detekto­ros készülékkel hallgathatjuk Buda­pestet. Rakovszky Iván elfoglalta a Köz­munkatanács elnökségét, A devecseri tenyészkiállítás. A i hó 15-én Devecserben megtartott, a gazdatársadalmi szervezetek és gaz­dasági felügyelőség támogatásával rendezett ieriyészáiiatkiállítás nagy­szabású keretek közt folyt le az Esterházy uradalom által rendelke­zésre bocsátott majorban. Felhajta­tott 49 drb. tenyészbika, 35 drb, tehén, 58 drb. üsző és 30 drb. ser­tés, Összesen tehát 172 drb. tenyész­állat, melyek közül a vándordíjat gróf Esterházy Tamás „Pásztor* nevű simmenthali tenyészbikája nyer­te. Díjakat nyertek még az uradalmi tenyészetben: Nirsee Ferenc, Ajka, Dr. Magyar Károly Kiskamond, gróf Erdődy Sándor, Somlóvár, Veszprémi Püspökség, Kislőd,. Dr. Jókay Ihász Miklós Lőrintepuszta. A kisgazdák tenyészetében: Várkonyi Károly, Som­lóvecse, Nagy Ernő, Csögle. Hajgató András Borszörcsök, Fábián János Somlóvásár hely, Sulyok Mátyás Ko­lontár, Mód József Kisszöllős. A köz­ségi bikák csoportjában: Devecser község, Dabrony község, Doba köz­ség. Külföldön. Milanóban az árúmintavásár meg­nyitásakor felrobbant az egyik vas­lámpaoszlopban elhelyezett pokolgép, amely vaiószinűen az olasz király­nak volt szánva. A király megmene­kült, a közönségből azonban a bor­zasztó robbanás 16 embert megölt és negyvenet megsebesített. A sebe­sültek közül a kórházban is haltak Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek- S ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak- • kendők, bőrkeztyük, sapkák, eső- és nap- S ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések ; és szalagokban. — Kötött, szövött ós M Bl IBAI IE D E E D Bilf i rövidárúkban. — Menyasszonyi koszorúk REUD HU EK iCKCIIV * és fátyotokban. - Bőröndök és bőrdíszmü­nrl és női dlratárüháisa • :-: :-: :-: árúkban. :-: :-: PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. ! rakt4 r i"ékárúkban. - Szabott (A pm^hí.^ u«ab«n.) • &T& k' ~ S l° Hd é® P 0nt0 S ^ÍSZOlgálás. 21 | HMMBMKIMMBW rririiíM HHHHHnHHHI ^•ffriP*

Next

/
Oldalképek
Tartalom