Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-04-15 / 16. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: 1)B. BEBZSEIT1 FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ÜBÍDBE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent ­ilonai-utca 12). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti. Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157,). „Veszprémvármegye elekfrifikál." Ezen a címen a Magyarország c. napilap ápr. 4-i számában cikk je­lent meg, amely minket pápaiakat nagyon közelről érdekel. Arról ír, hegy Veszprém vármegye és külö­nösen Pápa városa nagyon hevesen ellenáll a centráléhoz való csatlako­zás kérdésében. Nem akarunk bővebben foglal­kozni a cikkel. Olvasóközönségünk a cikkben írtaknál sokkal bővebben van úgyis tájékozva a kérdésben, mert a centráléra vonatkozó minden kérdést a maga idejében részletesen ismertetttik. Csak pár megjegyzést szeretnénk tenni a cikkel kapcsolat­ban. „Csináljunk egy szövetkezetet. El­nöke legyen a főispán, az igazgató­ság tagjai az alispán, főjegyző, az érdekelt vidékek főszolgabírói, s néhány befolyásos főtisztviselője a két városnak (Veszprémnek és Pápá­nak), valamint egynéhány hangadó ügyvéd és nagyobb földbirtokos." ,Araint a veszprémi céghivatalnál meggy őződtflnk, a megalakult szö­vetkezet alapszabályai szerint az igazgatóságot semmi jövedelem nem illeti meg." Ezeket írja a többi közt a Magyarország. Mi, a nélkül, hogy egy pillanatra is mást akarnánk, mint amit váro­sunk legjobb érdeke megkíván, az elmondottak alapján csak a legna­gyobb elismeréssel tudunk adózni azon köztisztviselőknek, kik önzet­lenül, minden anyagi haszon nélkül fáradoznak azon, hogy a villamos­ságot az egész vármegyére kiter­jesszék, Áll ez különösen vármegyénk főispánjára, ki magas állásában éjjelt nappallá téve tervez, tárgyal, dolgo­zik megyéjéért. Ma már Németország­nak minden községe el van látva villamos árammal. Azt akarja főispá­nunk, hogy így legyen ez a mi me­gyénkben is. Hogy legyen jó vilá­gítás, olcsó áram ipari és mezőgazda­sági célokra falvainkban. Hogy a szegény bakonyi községek azt a kis házi faiparukat, melyből eddig éltek, ezután olcsó árammal hajtott gépek­kel tökéletesíthessék és így életnívó­jukat emelhessék. Mindez ideális el­gondolás, nemes cél. Elismerés illeti meg azt, aki eléréséért fáradozik. Hogy azután városunk érdeke is ugyanaz-e, helyesebben, hogy hogyan lehet összhangba hozni városunk és a vármegye községeinek érdekeit, az más kérdés. Ennek az eldönté­sénél a városi közgyűlés helyes útra lépett, mikor ajánlatokat kért az egyes számbajöhető centráléktól. S ha a Veszprémmegyei Villamosaági Szö­vetkezet ajánlatát fogadja el, nagy örömet szerez főispánunknak, akinek így egyik legkedvesebb és legnagyobb­szabású tervét segíti megvalósítani. Ha pedig a közgyfiiés másként ha­tároz, akkor is el keli ismernünk, hogy főispánunk ideális elgondolá­sával vármegyénknek a javát akarta szolgálni. Az elektrifikálás ügyében egyéb­ként lapunk mult számában már is­mertettük a beérkezett ajánlatokat. Azóta a Perutz gyár is megtette a maga ajánlatát, sőt a városi tanács e hó 12-én délelőtt tartott ülésén le is tárgyalta az összes ajánlatokat. A Perutz gyár ajánlatában az áram­szolgáltatást három csoportra osztja. A normál áramot, mikor a gyár üzem­ben van, vagyis hétköznap reggel 7 órától este 5 óráig, illetőleg ha két turnusban dolgoznak, reggel 6 órá­tól este 10 óráig kilovatt óránkint 15 fillérért adná. A túlóra áramot, mikor a gyár hétköznaponkint nincs üzemben, vagyis 5-től, illetve 10-től éjfélig, ugyancsak 15 fillérért adná, ezenkívül üzemóránkint 12 pengő dijat kérne. A kisegítő áramot az összes ünnepeken és vasárnapokon, továbbá minden éjjel 12-től a reg­geli üzemindításig, továbbá üzem­zavar esetén adsá a gyár 15 fillér­ért, 12 pengő üzemóránkinti díjért és esetenkint 50 pengő készenléti díjért. Ezen ajánlat szerint, ha a Peratz­gyártól vásárolnánk az összes ára­mot, az összes évi áramköltség 172.945 pengőt tenne ki a Szövet­kezet által ajánlott 106.300 pengő­vel szemben. Ha gépeinket átalakítjuk forgóára­múra és ezzel csak az éjjeli őzemet, mm Hirdetmény. Pápa r. t. város adóhivatala értesiti a közönséget, hogy folyó évi május hó 1-én fizetendő lakbér szorzószáma 92-80*/•- Tehát 100 korona 1917. évi egynegyed évi alap után 92-80 X 100 — 9?-80 pengő házbér fizetendő. A közüzemi költség megszűnt Vizdij a lakbéren kívül kfflön fizetendő. valamint a vasár- és ünnepnapi üze met látjuk el, a többit pedig a Perutz gyártól vásároljuk, akkor az évi áramköltség 224 560 pengő lenne. Ha az Összes áramot magunk akar­nánk termelni, s csak a csúcsterhe­lés esetén akarnánk igénybe venni a Perutz gyárat, akkor évente mind­össze 10—15 ezer kilovattórát vásá­rolnánk. Erre azonban a Perutz­gyár nem hajlandó, mert csak az esetben hajlandó a várossal koope­rálni, ha a város évenkint legkeve­sebb 400.000 kilovattóra átvételére kötelezné magát. Az a kérdés már most, az egyes esetekben mekkora tőkebefektetésre lenne szükség? Ha gépeinket át­építjük és a Perutz- gyárral kooperá­lunk, akkor 326580 pengőre; ha gépüzemflnket egy 350 kilovattos gépegységre kibővítjük 544.580 pen­gőre; ha 5D0 kilovatt gépegységgel bővítjük 560.580 pengőre; ha pedig 850 kilovatt gépegységgel bővítjük és így biztosítunk magunknak 100 százalékos tartalékot, akkor 743.581 pengő tőkebefektetésre lesz szüksé­günk, mindenütt a legolcsóbb aján­latokat véve alapul. Mennyit jövedelmezne telepünk az egyes esetekben ? Az 1928 as költ­ségvetési adatokat véve alapul, va­gyis 477.000 kilovatt óra értékesí­tése esetén a telepnek ezidő szerinti jövedelme 41.655 pengő; a Szövet­kezettői való vásárlás esetén 45.880 pengő; a gépátalakítás és a Perutz­gyárral való kooperálás esetén 21.840 pengő; a 350 kilovattos gépegység beszerzése esetén 34.934 pengő; az 500 kilovattos gépegység beszerzése esetén 33171 pengő; a 850 kilovat­Railehner András Hunyadi János terméfízetes keserűvíz© világhírét és elterjedtségét szilárd alkatrészei állandó tömörségének, enyhe és mindig megbízható hatásának köszönheti. 32 H8&P tos gépegység beállításával pedig évi 12.044 pengő haszon maradna. A folyó hó 12-én tartott városi tanácsülés mindezek figyelembevéte­lével a városra nézve a Szövetkezet ajánlatát tartja a legelőnyösebbnek^ ennek elfogadását ajánlja a bizott­ságoknak, illetőleg a közgyűlésnek. bf. A hét eseményei. Idehaza. Nddosy Imre volt országos fő­kapitány, a frankper fővádlottja Haits Lajossal, Kurtz Sándorral, Gerö Lászlóval és Schwetz Tiborral együtt kegyelmet kapott. Nádosy Imre férfia­san vállalta annak idején bűnét, amelyre hazája iránti szeretete vitte ; férfiasan fogadta a büntetést; a fog­házban semmi kedvezést nem foga­dott el; egyPtt dolgozott fogolytár­saival és az összes letartóztatottakra nevelő és javító hatással volt. Úgy­hogy nagyobbnak mutatta magát a fogházban, mint előkelő állásában. Ezért a magyar közvélemény, amely lélekben elitélni a frankper vádlott­jait sohasem tudta, örömmel veszi kiszabadulásukat. Rothermere lordnál tisztelgett az amerikai Kossuth zarándoklaton részt vett küldöttség egy része. A lord gazdagon megvendégelte Őket és hangsúlyozta előttük, hogy bízik meg~ indított akciója sikerében. Bethlen István gróf miniszterelnök a húsvéti szünet alatt Velencében volt, ahol külföldi lapjelentések sze­rint fontos tárgyalásokat folytatott Mussolinivei. Veszprémben ápr. 1-én volt me­gyénkben az első járási tenyészállat­kiállítás, amely kiválóan sikerült Első díjakat kaptak a veszprémi püspökség uradalma, gróf Zichy Béla, a székesfehérvári püspökségi uradalom, dr. Óvári Ferenc, Kovács Kálmán Milánné, Ambrős József (Porva), Molnár István (Kádárta), Csomay Iózsef (Veszprém). A kiállt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom