Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-01-01 / 1. szám

Ifj. Stern Lipót PÁPA. 7 ELŐNYOHQi) DIVATÁRUK HÉZIMUMKÁH HÜRISHVÉ Kossuth-utca 13. sz. 90 ÉVE ELISMERT GÉB! azzal, hogy szoknak a magyar test­véreinknek, akiknek vagyona a ro­mánok által elvett területen van, minden tőlünk telhető erkölcsi tá­maszt meg kell adnunk, akár optáltak, akár nem, nem tagadhatjuk meg tő­lük támogatásunk teljességét. Ámde bármennyire el vagyunk is telve e kötelesség készségével, meg kell fontolnunk, hogy a kérdés, lényege szerint, nem politikai, hanem első­sorban magánjogi kérdés. Jogi kér­dések jogászok bírálata és döntése alá tartoznak. Akik e jogi igazsá­gunk védelmére hivatottak lesznek, álljanak az illetékes biróság elé, s védjék meg tudásukkal a károsultak álláspontját, a magyar nemzet támo­gatása mellett. Tovább menve a nemzet nagyobb horderejű kérdéseinek ösmertetésé­ben, a jugoszláv kérdést is érintenem kell néhány szóban. Az ország kor­mányzójának mohácsi beszéde után úgy látszott, mintha a Jugoszláviá­hoz való közeledésünk kérdése vala­tiol megrekedt volna, s főleg az Olaszországgal kötött barátsági szer­ződés vetette volna vissza teljes kiérését. Az olasz barátság őszinte­ségén és a kölcsönös bizalom erején mitsem változtat a jugoszláv szom szédhoz való barátságos viszony, s főleg nem dobhatók neki áldozatul kölcsönösen fontos érdekeink, annál kevésbbé sem, mert ezeknek Oiasz ország sem akarja útját állani. Ma­gyarország nem nélkülözheti az Adriához való kijárást, s ez talán az a döntő érdek, amelynek erejénél fogva Jugoszláviával békében és barátságban kell élnünk. De békének és megértésnek kell lenni a többi államokkal is, köztük az utódállamokkal különösen, mert a nemzet új céljainak szolgálatát, elfogyasztott erőinek újbóli rekon­struálását csak a békesség és nyu­godt élet biztosította munkától remél­heti. Nekem mindig az volt a véle­ményem, hogy világtörténeti perünket szomszédainkkal nem annyira harc útján, mint inkább a gazdasági élet törvényeinek erejével fogjuk per­győztesen megoldani. Nemcsak belpolitikai kérdés a numerus clausus kérdése. Azért nem, mert bizonyos nemzetközi hatások tették újból aktuálissá. Hiszen a tör­vény revisiójára vonatkozó mozgalom <3enfbői indult ki. Látva ezt az akciót s látva azt is, hogy a kérdés felvetése kapcsán olyan erők is megmozdulhatnak, amelyek az ország nehezen vissza­szerzett presztizsét veszélyeztethetik, s olyan agitációk szabadulhatnak fel, amelyek ellenünk fordíthatják a külön­ben mindenütt ébredező rokonszen­vet, haladéktalanul hozzáláttak a kérdés megoldásához. A problémát a kisebbségi véde'em cimén vetették a politikai kérdések előterébe. A miniszterelnök érdeme, de egyúttal a magyar zsidóság sikere is az, hogy gróf Bethlen István ezen a platfor­mon nem kivánt hozzányúlni a kér­dés reperációjához. A magyar zsidó­ság sohasem szerepeli nálunk nem­zetiségi kisebbség gyanánt, Ő maga tiltakozott volna e felfogás ellen leg­jobban, s a Genfből kiindult mozga­lomnak már az is eredménye, hogy a zsidóság kifejezetten mint feleke­zet szerepel ebben a kérdésben. Egyébként örömmel kell látnunk és megállapítanunk, hogy az Alliance Israelite, a miniszterelnöknek a kér­désben elfoglalt álláspontját hono­rálva, már meg sem jelent a genfi tárgyaláson, s valószínű, hogy a kérdés megoldását nem is fogja egye­lőre Genfben sürgetni. Ha még vége­zetül elismeréssel említem meg, hogy az Alliance Israelite nek visszavonu­lása e kérdés további feszegetésétől, nem utolsó sorban a magyar zsidó­ság befolyására vezethető vissza, remélnünk lehet és kell, hogy a probléma minden oldalt kielégítő módon fog megoldatni, vagy leg­alább is nyugvópontra jutni. Ami az aktuális nemzeti kérdé­seink egyik legfontosabb problémá­ját, a gazdasági kérdéseket illeti, e tekintetben egyre jobban kiérik az a felfogás, melyet mindig vallottam^ hogy összes belpolitikai kérdéseink tulajdonképen gazdasági természe­tűek. A kormány elismerésre és min­den h Iára kötelező módon nagy energiával vetette magát az ide tar­tozó kérdésekre, s miután az állam­gazdaság legnehezebb feladatait meg­oldva az államh^artás egyensúlyát helyreállította, a valutát stabilizálta, s a jegybankot szilárd alapokra fek­tette, ugyanilyen erővel és körül­tekintéssel fogott hozzá a magán­gazdaság helyreállításához. Semmi kétség, hogy e tekintetben még nagyon messze vagyunk a cél­tól. A megindult invesztíciós politika és a gyáripar fejlesztése azok a sar­kalatos irányok, amelyek által a magángazdaság szanálását eddig megkísérelték. Ma még csak szinte az indulás óráiban vagyunk, de máris látszanak azok a következmé­nyek, amelyeket a szanálási kísér­letek eredményeztek, s nem szabad haboznunk annak, őszinte megálla­pításával, hogy az iparfejlesztés mai iránya és az invesztíciók mai tenden­ciája idézte elő kereskedelmi mérle­günk nagyfokú passzivitását. Ez a passzivitás egyre fokozódik, s ma már a háromszázmillió pengő felé haladva, méltán tölt el bennünket aggodalommal. Mérlegünk kedvezőtlen alakulását a kivitel terén, gabonaexportunk nagy hanyatlására, a behozatal terén pe­dig az iparfejlesztéssel együtt járó nyersanyag behozat rendkívül meg­duzzadására, továbbá a megindult invesztíciós tevékenység folytán szük­séges építési anyagok, főleg fabeho­zatalunk emelkedésére vezetem vissza. Gabonaexportunk megrekedésének okát abban kell keresnünk, hogy eddigi főfogyasztóink megváltoztatva eddigi kereskedelmi politikájukat, mezőgazdaságuk védelmi rendszerére tértek át, mint Ausztria, Olaszország, Svájc, stb. Ipari nyersanyagaink be­hozatalában passzivitásunk főleg a textilgyártáshoz szükséges nyers­anyagok behozatalának többletében, szén, épületfa, petróleum, tehát energia­behozatalunk emelkedéséből állott elő. Ezek a jelenségek mindenképen arra utalnak bennünket, hogy komoly mérlegelés tárgyává tegyük, vájjon tovább haladjunk e vámpolitikánk terén a mai úton, s hogy megma­radjunk e iparfejlesztésünk eddig kö­vetett irányánál, s ne iparkodjunk-e inkább azokat az iparágakat a minő­ségi termelés forszírozásával fejlesz­teni, amelyeknek nyersanyagait a magyar mezőgazdaság szolgáltatja. Gazdasági politikánk terén az ed i Igyál KRTHREIMER-féle KMEIPP malátakávét Nyitva soha nem kapható, hanem kizárólag zárt eredeti csomagolásban, Kneipp tisz­telendő arcképével. 529 CSAK fogpépe* tegyen a fogak 533 célszerű ápolására. digi irányoknak minden esetre bizo­nyos mértékű revíziójára van szük­ségünk és talán még inkább arra, hogy végre a messzebb jövő szem­pontja szerint rendezkedjünk be. A beiáíás e tekintetben egyre erősebbé váíik és egyre jobban megédelődik. A új év remélhetőleg meg fogja hozni a várva vátt eredményeket s telve kel! lennünk azzal a hittel, hogy megtaláljuk nehéz problémáink meg­oldásának helyes útjait. A csügge­désre semmi okunk. Odakünn a nagy világban az emberiség lelkiismerete immár határozottan igazságunk mellé állott. Idebent a józan belátás lett úrrá az elméken és a komoly mun­kának egyre több hive akad. Meg­próbáltatásaink szomorú korszakának mintha vége felé járnánk, s mintha feszladozni kezdene a köd a mai gyar ég alján, mellyel mesterségesen igyekeztek ellenségeink elhomályosít tani a magyar iglazság fényét. A hét eseményei. Idehaza. Eseménytelen volt a karácsony ünnepe a magyar politikában. A poli­tikusok családjaik körében ünnepel­tek. A fővárosban és a vidéken nagy­arányú karácsonyfa ünnepélyek vol­tak, amelyeken sok szegény családot ruháztak fel és láttak el élelemmel. De mi ez a nagy nyomorhoz képest? Csak egy csepp a tengerbe. A kará­csonyi események legjelentősebbike az amnesztia volt. Az eg£sz ország azt várta, hogy Nádasy végre kisza­badul börtönéből. Nem így lett. Inkább egy csomó komunistát bocsátottak szabadon. A pápai nuncias a szent ünnepe­ket a zirci kolostorban töltötte, azu­tán látogatást tett Pannonhalmán. A Duna áradását várták Pesten a hirtelen olvadás mistt. Azonban az újabb fagy elejét vette az áradásnak. A pesti lapok 50—100 oldalnyi terjedelemben jelentek meg a kará­csonyi ünnepekre. Ez mindenesetre a konszolidációnak egyik jele. Az elszakított területeken. A zavargó oláh diákok ügyét tár­gyalják az oláh bíróságok. Persze igyekeznek a dolgot elsimítani. Külföldön. Rómában és környékén földrengés volt karácsony napján. Nyugateurópdban enyhe idő volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom