Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)
1928-01-01 / 1. szám
Politikai hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Te!. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmíliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DB. BEBZSEHri FÁBlil. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EIBBE. Előfizetéseket és hird etéseketfelvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12-). A „Pax" könyvkereskedés (FŐ utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A magyar lövő. Irta: Dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselő. Az elmúlt év elején áthatatlannak látszott a fátyol, amelyet ellenségeink gyűlölete vont Magyarország köré. Az elmúlt év nyarán megjelent azonban az első reménysugár arról a földről, amelyről a reneszánsz áradt szét a világban: Olaszország felől. Külpolitikánk első eredménye az a megértés volt, amelyet Olaszország részéről tapasztaltunk és az a barátság, amely azóta határozott formákat is öltött. Alig gyulladt ki reménységeinknek ez az első sugara, máris követte a második, a Rothermere- akció formájában. Ha a hivatalos tényezők ma még nyíltan nem is vesznek részt e mozgalomban, amelyet egy nemes gondolkozású lord az igazság nevében folytat, kétségtelen, hogy máris hatalmas eredményeket ért el vele, mert a magyar kérdésben egyre tisztábban kezdenek látni Nyugateurópa népei és a kulturember lelkiismerete egyre hangosabban szólal meg a nemzetünket ért igazságtalanság láttára. A reménységek csak akkor válnak csalóka ábrádokká, ha túlságos álmodozásnak adjuk át magunkat. Túlzott ábránd volna azt hinni, vagy azzal hitegetni a nemzetet, hogy a Rothermere-akció folytán már kész az az elhatározás vagy S2ándék, hogy hazánk összes elkapcsolt részeit vissza fogják csatolni. A világmeggyőződésnek ilyen nagyfokú változása még nem érett meg. Amennyire én kül földi utazásaimban erről a kérdésről tájékozódtam, egyelőre csak annak a mély meggyőződésnek kiérlelésénél tartunk, hogy Magyarországgal világtörténeti igazságtalanság tőrtént és hogy ezi az igazságtalanságot reparálni kell. Ámde az értünk küzdő külföldiek felfogása olyan megoldást iparkodik teremteni, amely az igazságosságot egy másik fontos erkölcsi értékkel, t. i. a béke gondolatával egyezteti össze. A világ szeme lelőtt egy dolog ma a legfontosabb: a béke megőrzése és az, hogy a háború valahogy újból fel ne Üsse véres fejét. Az igazságosság és béke összeegyeztetésének gondolatával bírálják tehát el ezidőszerint nemzetünk kérdését is és abból indulnak ki, hogy voltakép ott történt velünk igazságtalanság, ahol magyarokat csatoltak tömött sorokban idegen államokhoz. Az elvett 230.000 négyzetkilóméter területből mintegy 30.000 quadfaí kilóméteren laknak magyarok össze függésszerfi tömött sorokban. Körülbelül kétmillió magyar lélek kerülne vissza ezen nézet diadalra jutása esetén. Ez az a felfogás, amely a komoly nyugateurópai körökben egyelőre erről a kérdésről kialakult. Azt mondják, hogy ha Németország tekintélyes területveszteségek mellett is magáévá tudta tenni Locarnó szellemét, nekünk is meg kell találnunk a harmóniát azon az alapon, amelyen az európai béke biztosítható volna, Jóllehet ez a megoldás távolról sem felel meg szivünk teljes vágyainak és a mi igazságunknak, mégis ismernünk keli e felfogás mögött álló erőlényezőket, s addig is, amig az idő és főleg a gazdasági élet ereje teljesen szét nem feszíti a a körénk felállított korlátokat, legalább a szimpátiákat és jóakaratot kell megszívlelnünk, amely ebből a felfogásból kétségtelenül kiolvash^ó és aszerint kell viselkednünk, hogy Európa népeinek rokonszenvét továbbfejleszthessük. Diákzavargásokkal, kulturális fölényünkhöz éppen nem iiő módszerekkel, felekezeti villongásokkal szimpátiát kelteni nem lehet. A müveit nyugat müveit nemzetnek tart bennünket. Joggal. De akkor mfivelt emberekhez illő módszerekkel is keH tovább küzdenünk igazságainkért. Csak így lehet reményünk baráti megértésre, sőt olyan relációk megteremtésére, aminőket életigényeink, főleg gazdasági érde| keink feltétlenül megkövetelnek. Külpolitikánk terén domináló második kérdés a román kérdés, s annak megoldása. Legyünk tisztában aa*a«Mtaa»M»a«>aaaaaaaaM»a .aaaaa..i • f PRPRI TRKRREKPENZTRR * MRQYRR NEMZETI BRfIK MELLÉKHELYE. Alaptőke és nyiltUrtalékok : Fél millió pengőn feill. :•: Alapíttatott 1863-ban, A Pápai Takarékpénztár 75 éves jubileumával kapcsolatban JUBILEUMI BETÉTKÖNYVECSKÉ KET bocsát ki a takarékosság előmozdítására. Bárki, báríÉkor válthat magának egy vagy több ilyen jubileumi betétkönyvecskét, melyekért választása szerint 5 vagy 10 év múlva darabonként 1000 pengőt kap. A jubileumi betétkönyvecske igen csekély, tetszés szerint heti, havi, negyedévi avagy félévi részletfizetésre kapható a Pápai Takarékpénztárnál. Bővebb felvilágosítást ad az üzleti órák alatt a PÁPAI TAKARÉKPÉNZTAR. m ni. ÍM«N«M*Mn*l llMUW»t«(IH«ll*M»IIMHMM*aillUI(Hmi Téli cikkekkel iuihalmozott raktárunk ap jsztásís céljából november hó 28-tól NAGY UJ ÉVI VÁSÁRT rendezünk. — összes cikkeink árát lényegesen leszállítottuk. — Az év folyamán összegyűlt különféle szövet, bar ehet, mosó- és vászonmaradékokat egyharmad áron boosátjuk árubaKRflUSZ ÉS KORÉIN Moriíháza, Hossuth-utca és Szentlászló-utca sarok. 547 Nagy uj évi női kabáttrásár meglepő árakkal.
