Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-05-01 / 18. szám

Politikai hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: DK. BEKZSKM! FABIM. Felelős szerkesztő: BOKSÁT E.\' ÜKE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz: Akiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Főtér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Főutca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint utca 1. Telefon: 15T.). Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás "zerint: hasábmiliméter a hirdetések 4 fillér, a szöveg tíözöít 5 fillér. A Belvárosi Kath. Kör jubileuma. Az idők igazi sokaságát — lássék bár paradoxonnak — nem évekkel szabad mérnünk. Maguk az évek keretül szolgálhatnak : a tett, a munka, a nemes szándékok és azoknak eredményei adják meg a képet, a keretnek a tartalmát. Harminc esztendő, így odavetve, sebtében megszámlálva, persze nem nagy idő, egy emberöltő csupán. De a társadalmi intézmények életében harminc esztendő, harminc munkás esztendő már oíyan dátum, amely mellett nem lehet csak úgy szótlanul elhaladnunk. Lapunk más helyén megtalálja az olvasó a Belvárosi Kath. Kör jubiláris ünnepélyének részletes leírását, itt, a vezetöhelyen is el szeretnők azonban mondani, minő gondolatokat és érzelmeket fakasztott lelkünkben a vasárnapi ünnep és a harminc éves múltra való visszatekintés. Harminc évvel ezelőtt élte a magyar kaíholikus közélet az ő reneszánszát. Az egyházpolitikai harcok, liberális államelmélet és politika diadala meghozta végre a kellő ellenhatást: a katholikus társadalom megmozdult. Mozdulata még tgpogatódzls volt, még csak szárnypróba volt: de akik végigéltük azt a kort, most is lelkesedünk, ha seregszemlét tartunk azok fölött az emlékek fölött, amelyeket abból a korból megőriztünk. Nem részletezzük arniak a reneszánsznak összes megnyilatkozását, csak röviden mutatunk reá, hogy a politikában, a sajtóban, a szószéken, az iskolában, a közéletnek sokféle elemében szeramelláthatóan érvényesülni kezdett az, amit a liberális éra vagy nem ismert, vagy álomba ringatott: a kath. öntudat. Ez a kath. öntudat tanította meg az embereket arra is, hogy azoknak is, kiket születés, politikai elv, társadalmi állás stb. meg is különböztet, mondjuk: el is választ egymástól, keresnünk kell egymást, meg kell találnunk az összetartásban rejlő erőt társadalmi téren is

t egymást kell támogatnunk minden küzdelemben, s még szórakozásaikban is azokkal kell tartania, kik vele közös valláserkölcsi alapon állanak. A kathj körök tebát, amelyek e korban keletkeztek, amint e kath. öntudat ébredésével keltek életre, úgy viszont, mint egy indukált elektromos áram, ezt az öntudatot élesztgették, ápolták és erősítették tagjaik lelkében. Nem dérrel-dúrral történt a mult század kilencvenes éveinek katholikus újjászületése, valláserkölcsi Öntudatra ébredése. A Belv. Kath. Kör sem csinált erőnek-erejével prozelitákat, nem verbuválta kötéllel a meggyőződéses katholicizmus harcosait. Csendben dolgozott, cégérét nem festette rikítósra, senkit sem bántott, de kiűzött célját, a kath. vallási meggyőződés ápolását, terjesztését mindenkor becsülettel szolgálta. Nagyon szép gondolatnak véljük és valljuk, hogy a Kör elnöksége és vezető elemei szintén erre az áilás* pontra helyezkedtek s a jubiiáris ünnep megrendezésénél a zajos külsőségek helyett a bensőséges érzést kivánták megerősíteni a tagok lelkében. Sippal-dobbal nem lehet ünnepet csinálni, hanem csak szívvellélekkel. Ez pedig ott volt a vasárnapi ünnepen, a templomban is, ahol a vett áldásért vaió hálával eltelve, Isten bőséges kegyeimét kértük a további esztendőkre, meg az ünnepi teremben is, ahol jól esett látnunk, hogy a mi jubiláló körünk mily viharáiló, lüktető életű, egészséges társadalmi szervezel. Adja Isten, hogy az is maradhasson még számos lusztrumon keresztül ! d. M. F. Kis József 1862-1927. A pápai református gyülekezetnek nagy gyásza van : lelkésze, Kis József esperes ápr. 23-án reggel csendesen elhunyt. A megboldogult nemcsak egyházának tett értékes szolgálatot mint kitűnő szónok, buzgó építő, hanem a város közéletében is jelentős szerepet játszott. Tagja volt a városi közgyűlésnek, évtizedek óta igazgatósági tagja a Pápai Hitelbanknak. Tevékenységét azonban leginkább a református egyház körében fejtette ki. A csurgói főgimn. vallástanári állásáról került Pápára theol. akad. taMájusi szorzószám. Pápa r. t. város adóhivatala értesíti a közönséget, hogy a lakások bérének szorzószáma: 9425. Pl: Ha valaki 1917. évben egy negyedévre fizetett 100 koronát, akkor 1927. évi május l-én fizet 100X9425 = 942509 koronát; 200 korona alapbér után 200X9425 — 1,885000 koronát — és így tovább. Ebbe az összegbe bele van számítva a közüzemi költség is. Vízdíj 1926. évi julius hó 1-étöl a következőkép állapíttatott meg: Lakószobánként évi 3 P 20 f (40,000 K); fürdőszoba után évi 4 P (50.000 K); vízöblítéses klozet után 2 P (25,000 K); mosókonyha után évi 3 P 20 f (40.000 K); üzlet után évi 3 P 20 f (40.000 K). Mellékhelyiségek után: konyha, előszoba, éléskamra, istálló es cselédszoba évi vízdíja 1 P 20 f (15 000 K). nárnak, mint ilyen vette át a Dunántúli Protestáns Lap szerkesztését, melyet 1918 végéig végzett. 1901-ben a pápai ref. gyülekezet választotta meg lelkipásztorává és mindjárt hozzá is fogott nagy terve megvalósításának előkészítéséhez í új templomot akart építeni a gyülekezetnék. Lelkes buzgósággal, szívós kitartással gyüjtöttte az építéshez az anyagot és a pénzt, amikor jött a háború réme, mely a terveket egyelőre megsemmisítette. A jobb idők elkövetkeztével újra megkezdte az agitációs munkát. Gyűjtést indított az egyházkerületben, Fiatalos hévvel járta sorra a közel és távolban levő református gyülekezeteket. Ugy volt, hogy ez évben megkezdődik az építés, de Isten másként határozott, a hü szolga nem érhette meg tervei valóra válását. Egyházi téren kifejtett munkásságát lelkésztársai igen hamar meglátták, már 1903-ban egyházmegyéje esperesévé választotta s azóta állandóan ő töltötte be ezt a fontos állást. A dunántúli ref. egyházkerület szintén magasra értékelte tehetségeit és zsinati, majd konventi rendes taggá választotta. 1915 ben a pápai főiskola egyházi gondnokává választotta, amely tisztét 1919 ig töltötte be. Mint író vallástani kézikönyvein kívül főleg egyházi beszédeivel örökítette meg nevét. A különböző egyházi folyóiratokban megjelent beszédein kívül két értékes kötet beszédet adott ki. Szónoki készségét gyakran vették igénybe országos ünnepélyek alkalmával is. Az Orsz. Református Lelkészegyesület megalakulásakor alelnökévé választották s mint ilyen 1909 ben képviselte az egyesületet a genfi kálvinflnnepélyen. Körmendy Ilonával 18S6-ban kötött boldog házasságát isten három gyermekkel: Ilona, Elemér, Ferenc áldotta meg, akik most az Özvegyen maradt feleséggel együtt siratják az áldott lelkű édesapát. Temetése óriási részvét mellett folyt le. A gyászszertartást dr. Antal Géza dunántúli ref. püspüs végezte, megkapó egyházi beszédben jellemezte az elhunyt életét és vigasztalván Isten igéjével a hátramaradottakat. A templom zsúfolásig megtelt gyászoló közönséggel, ott volt az egész város felekezeti különbség nélkül. A róm. kath. hitközség küldöttségét Németh József plébános, az ág. h. ev. egyházét Mesterházy László lelkész vezette. A koporsót a gyülekezet presbiterei vitték ki a temetőbe. A hosszú Jókaiutca elején volt az iskolák ifjúsága, amikor a gyáizmenet lassan megindulhatott. A gyászbeszéd előtt ós után a főiskolai énekkar és a Ref. Gazda Énekkar énekeltek. A temetőben Győri János egyházkerületi tanácsbíró a pápai egyházmegye, Tóth Lajos főisk. igazgató a főiskola, Pákány János dákai tanító az egyházmegyei tanítóegyesület, Szűcs Dezső főgimn. tanár a pápai ref. gyülekezet nevében búcsúztak el a nagy halottól. Áldott legyen emlékezete. Saját gyártmányú Nut-féderes hajú-padlót mm i««itit és mindennemű gyalult deszkát, kárpáti lucfenyőből nagy ban és kicsiben legolcsóbb napi árban szállít GRŰNWALD TESTVÉREK PAKERESKEDELM1 R.-T. Pápa, Árok utca 9. — Telefon : 201