Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-04-24 / 17. szám

p PAPA ES V1DEKE 1927 április 24 T. A kincstári adómentes IHIIIIIIIHIHIIINII benzin, petróleum és gázolaj a Vacuum Oii Company R-T pápai raktárába megérkezett rrtMMiiiiMitiftiiiaitiiiiiiiMtaaiitiaMMM* Kapható : KORÉIN VILMOS ^szernagykereskedőnél, FÓ-tér 10, nevezett napokon dolgoztasson. Má­sodszor bizony nagyon sok kath. munkás jut abba a kényszerű hely­zetbe, hogy épp a iegszebb és a legkedvesebb ünnepein dolgoznia keli. Egyetlen vigasztaló ebben a szomorú helyzetben az, hogy a gyár vezetősége megengedi, hogy a mun­kások a nevezett napokon elmenje­nek istentiszteletre. A Magyar Textilgyárosok Orszá­gos Egyesülete a főhibás egyébként a dologban. Mert bár az állami tör­vények szerint joga van a gyáraknak ahhoz, hogy a nevezett ünnepeken .dolgoztassanak a munkásokkal, mégis a méltányosság azt kivafírr^ ifogy túlnyomó többségben levő katholikus munkásaikat ne állítsák ilyen kény •szerhelyzet elé. Beszélgessünk most már arról is, mit kért és mit kapott a gyár a leg­utóbbi közgyűlésen a várostól. A gyár pamutfonodát óhajt létesíteni mintegy 20 Milliárd korona költség gel. Ez az új üzem 150—300 mun­kást tud újra foglalkoztatni. Tetemes összeg jut tehát ezzel az építkezés­sel a pápai munkásság kezébe és sok munkás kaphat az új üzetfben megélhetést. Teljesen megokolt te hát, hogy a város megajánlotta a következő kedvezményeket: 15 évi adómentességet a községi adók és szolgáltatások alól. A berendezési és gyártási anyagokra a kövezet és vasúti vámmentességet A város a gyárig vezeti a vízvezetéket és 15 évig ingyen ad a gyárnak 20 köb­méter vizet. Mentesíti a fonodát 15 éven belül az építendő kocsiüt^igy járda költségeihez való hozzájárulás tói. Az építkezés költségeihez 7500 pengővel hozzájárul a város. Az egy íiold és 800 négyszögölnyi szemét lerakodó helyet a város átengedi a gyárnak építési célokra. A gyár ferü­letén este és éjjel önköltségi áron adja az áramot. Az építkezéssel kapcsolatban más szép tervei is vannak a gyár nagy tudásu igazgatójának, Küttel Nándor­nak. A gyár tiszviselői és munkásai számára tisztviselői és munkásháza­kat akar építtetni. A munkásak gyer­mekei számára napközi otthont ter­vez, ahol a kis gyermekek felügyelet alatt tölthetnék addig az időt, mig szülejük a gyárban dolgozik. Ennek a napközi otthonnak a vezetését apá­cákra szeretné bizni. A munkások számára fürdőt tervez, továbbá egy étkező helyiséget. Ennyit a Perutz gyárról sine ira et studio. A szép terveknek, városunk jólétének és fejlődésének, a munkás­ság szociális fejlődésének szívből örülünk. Azonban fájó szívvel látjuk, ha akár a többtermelés, akár más megoldással olyan intézkedésekről hallunk, amelyek a munkásságot eset­leg meg akarják fosztani vallásától, avagy vallásának szabad gyakorlá­sától. b. ff. Visszhang a Bakony aljából az állatklállításra. Valamikor nagyon lobbanékony természetű voltam. Erről tanúbizony­ságot tehet ezer és ezer magyar férfi és egypár száz nő is, akik ifjúságukban értelmi és érzelmi vilá­guknak fejlődését az én vezetésem mellett szerezték. Ne értsenek eset­leg félre, kedves olvasóim, az ér­zelmi világ fejlődését mindenkor erkölcsös és hazafias irányban ve­zettem a szent igazságnak tündöklő irányítása mellett. Már nem vagyok lobbanékony. Isten segítségével már felemelked tem a humornak arra a magaslatára, aáol a legna^yóbb ^fiefh&néí* tP észreveszem a gyarló földiséget, de a legegyügyübb embertársamban is lelkem előtt lebeg az Istennek a földi agyagba zárt lehellete. Ez a nyugodt világbölcselet fakasztotta ajkamon a mosolyt, amikor Qéza mindenesem nagy diadallal jelentette: Tanár úr, a Kedves volt a legszebb az egész kiállításon. Az első dijat nyertük bi­zonyosan. Mondom, mosolyogtam a •agy lelkesedésen, bármennyire erő­1 sítgette és egyszerű emberek tanú-, vallomásaival bizonyítgatta, hogy Kedves valóságos „stramm" tehén volt a többi között. Már lehanyatlott a nap a Somló koronája mögé, amikor a falu két legtekintélyesebb gazdája, földmives­iskolát végzett szaktekintély, az állat­nevelésben és megítélésben jártas és igazságos férfiú, mint mikor az igazságot arcul verik, méltatlankodó hangon örömüknek adtak kifejezést, hogy a főár Kedves tehene volt a^ legkülönb, de valami felekezeti bé­kétlenség még itt is érvényesítette a maga erőszakos könyöklő termé­szetét, mert a Kedvest a megítélés­ben harmadik helyen nevezték. — Uraim, szóltam nyugodt lélek­kel közbe, hogy képzelnek ilyesmit ? Hát hogy lehetséges az állatkiállítá­son beszélni felekezeti érdekeltség röl. — Hogyan ? Hát egyszerűen úgy, hogy a Kedvest leszorították, a két protestáns kisgazdának a Kedvest meg sem közelítő teheneit tették az első és második helyre. Nyugodt lélekkel mosolyogtam to­vább és nem osztozkodtam felhábo­rodott haragjukban, bármennyire hangoztatták is, hogy Ők is értenek valamit az állatokhoz. Sorok között megjegyzem, hogy a Kedves öreg­anyja Széil Kálmán rátóti tehenésze­téből származott és az egyik szak' tekintély tulajdona * volt, a Kedves mamája pedig a másik szaktekintély állatállományát ékesítette napi 16 liter tejhozadékkal. Na vegyék tehát zokon önérzetes felháborodásukat és esetleg abbeli észrevételüket, hogy a Kedves magasztalásánál egy kissé túloztak. A Kedves még nincs négy éves, tehát várjon az első díj el­nyerésére és még csak két borja volt, ezen a jogcímen ninesenek még nagy érdemei, no meg aztán a ma­májától örökbe kapott ígéretet sem váltotta valóra, meri még nem ad 16 liter tejet naponta, csak 14-et. Kedves ugyan váltig Ígérgeti, ha szeszgyári moslékot szerzek a szá­mára, meg fogja adni a 20 litert is. De ez csak igéret, mert a „ha" cigány­prepoziciós szeszgyár nagyon messze van a mi kis bakonyalji falunktól. De egy kissé elkalandoztam a tárgytól. A falu méltatlankodása ab­ban jegecesedik ki, hogy miért ka­pott két értéktelenebb tehén első di­jat a Kedves előtt. Talán azért, mert a Szkárosi Horvátok átkozódása még mindig együtt cseng Szent Péter ka­kasának kukorékolásával, és a Ke­mény Zsigmond-féle Tarnóczinék jgyfilőlete megfélemlíti a legbátrabb Mikeseket is ? Hát ennyire nem volna szabad a papucshősséget kimutatni a nyakas magyar uraiméknak sem. Ha a jő öreg Sokrates bebizonyí­totta, hogy az egész világon az asz­szony viseli a kalapot, még a Hor­tobágyi puszta civisei között is (ha kíváncsiak rá, hogy hogyan: majd egyszer elmesélem), hát kérem alá­san, komoly bíróknak és állatok fö­lött ítélkező szaktekintélyeknek még sem illenék a komámasszonytól any­nyira rettegni, hogy igazságtalanul ítéljenek nyilat szóró szemük miatt. Mert bizony így sohasem fogjuk felépíteni azt a tündöklő szivárvány­odat, amelynek hatalmas pilléreit a hazaszeretet lángjai mellett a krisz­tusi erkölcs és igazság alapjain a nagy Prohászka püspök Pannon­halma és Debrecen között akart át­ívelni. Én nem szeretném hinni Bé­késsy Sáador jóslatát, amikor Pro­hászka megkezdett nagy munkája tovább építésében kételkedik: ,De minden nagy elme megelőzi korát. A szivárványhidat csak ő építette, rajta kivfil alig alig akad Pannon­halmán segítőtársa. Debrecenben pe­dig egy sem." Hát én szívesen oda állok az építő munkások közé inas­nak, vagy ha erre nincs rátermetsé­gem, akár követ hordó napszámos­nak is és segítem épiteai a meg­értésnek, a magyar testvériességnek áthidaló remekművét; de onnét Deb­recen felől is szeretném, ha felénk hajolna már a turáni átoktól ment keresztényi szeretet magyar hid­oszlopa. Most, az elmélkedések komoly napjaiban, a Golgotán elvérzett Krisz­tus dicsőséges feltámadásának szent Ünnepén kérem én erre az egek Urát, hogy a keresztény magyar érzés, a testvéri együttérzés szent lángjaiban olvadjon egybe és forrjon össze, mint a vas a kovács kohójának tüzében és pőrölyének eélya alatt. Akkor az állatkiállítás kicsinyes észrevételei el­simulnak és az emberi gyarlóságtól vezetett birók ítélete a megbocsátás és a keresztény felebaráti szeretet nemes munkájában a Golgota szen­vedései után a dicső feltámadás és egy boldogabb jövő magyar remé­nyében a szivárvány hid tündöklő szépségét váltja valóra. Dr. Bárdon Jézstf. HÍREK Személyi hír. Dr. Antal Géza reformáius püspök a húsvéti ünne­peket városunkban töltötte és az ünnepek elmultával visszautazott Komáromba. Tanítói előléptetés és áthe­lyezés. Tauber Gyula pápai elemi iskolai tanítót és Dovánszky Antal pápasalamoni tanítót a VII. fizetési osztály III. fokozatába léptették elő. A derék munkának gyümölcse ez az előléptetés és hosszú, nehéz küzde­lemnek az édes eredménye. — Gyimóthy Lajos homokbödögei ref. tanítót pedig a bakonyszentkirályi ref. iskolához választották meg. Új direktor. Á győri szini kerti­letet alkotó városok, nevezetesen: Győr, Szombathely, Sopron, Pápa és Székesfehérvár kiküldöttjei április hó 9-én Győrben hármas tanács­kozást tartottak, amelyen városunkat a polgármester és Uzonyi tanácsos képviselték. A direktori állásra pályá­zók közül csaknem egyhangúan Faragó Sándort választották meg, aki jelenleg székesfehérvári színigaz­gató. Mi örömmel vesszük tudomá­sul a hírt és hisszük, hogy a vidéki színészet vezetősége elsőrendű szer­vező kezekbe jutott. Igazgatói kinevezés. Az egyház­megyei főhatóság Kiss Sándor csóti tanítót igazgatóvá nevezte ki. A kath. tanügy ez érdemes munkásának e hó 18-án adta át a kinevezési ok­mányt Stenger Gyula kerületi tan­felügyelő. Egynéhány szófia a conventns papaensis vigasságáról. Nagy örvendezés szállt vala húsvéthétfőjén a Griff szállásház falai közé. Öröm­vigasságot ült a pápai Convent. Szépséges virágszálak, deli leventék, kacagó apródok és jónéhány tánco­lást kedvelő ifjak rajzottak és vigad­tak derék virtussal Füredi Döme szíves szárazfájának zendülő hang­Csert bátk IIIIZ Pápa, Sí tt Kályhái átalakfti éa let

Next

/
Oldalképek
Tartalom