Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-04-10 / 15. szám

Városi közgyfflés. — 1927 április 2-áa. — Ritkán tapasztalható nagy érdek­lődés kísérte a város április 2-iki közgyűlését, az ölés kezdete után rövid idővel a jelen volt képviselők száma meghaladta a SO at. Ez a rendkívüli érdeklődés elsősorban a napirendre tűzött rendőrségi építke­zés ügyének szólt, mert a képvise­lők nagyobb része még nem tudta, hogy az állandó választmány előtt felvetődött helyesebb megoldás meg­beszélése céljából a polgármester a gyűlés napirendjéről ezt a kérdést levette. A közgyűlés többsége ezért vonult fel zárt sorokban, hogy meg­akadályozza a Zímmermann utca-i lehetetlen megoldást, melynél sok­kal jobbak állanak rendelkezésre, s amelyhez mégis egyes tényezők ért­hetetlen unalmassággal ragaszkod­nak. Ma már a megoldás jobb lehe< tősége is meg van és valószínűleg közmegelégedésre megoldható lesz az épület elhelyezésének problémája. A polgármester elnöki bejelentés alakjában búcsúzott a legutóbbi köz­gyűlés óta elhalt Hajnőczky Béla, Koritsehoner József és Baráth Károly képviselőtestületi tagoktói, indítvá­nyára Hajnőczky Béla emlékét a közgyflés jegyzőkönyvileg megörö­kíti és a családot részvétéről értesíti. Üdvözölte a polgármester az Ipar­testület új elnökét, Sulyok Józsefet, majd áttérve a napirendre, a köz­gyűlés néhány kisebb jelentőségű ügyet gyors egymásutánban letár­gyalt. így tudomásul vette a gyám­pénztár 1926. évi jelentését, elutasí­totta az ötödik gyógyszertár felállí­tására vonatkozó kérelmet és újból szabályozta a városi tiszti főügyész­nek magánfelekkel felszámítható dí­jait. A napirend következő pontja a Perutz Testvérek gyáriparosok ké­relme volt, akik egy Pápán felállí­tandó 2,060.000 pengő tökével léte­sítendő fonógyár céljaira ingyen tel­ket és vízvezetéki, villanyszolgálta­tási és adóelengedési kedvezménye­ket kértek. A pénzügyi bizottságnak az állandó választmány által több tekintetben helyesbített javaslata a kedvezmények megadását javasolja. Keresztes Gyula, Sarudy György után Karcsay Béla, dr. Guth Emil részben a kérelem teljes, részben annak részleges elutasítása mellett, dr. Kőrös Endre, dr. Fehér Dezső, dr. Sulyok Dezső, Fischer Gyula, dr. Lusztig Sámuel és dr. Kende Ádám a javaslat mellett szólalván fel, a képviselőtestület 56 szóval 10 ellen névszerinti szavazás átján elfogadta az állandó választmánynak dr. Sulyok Dezső javaslatával módosított javas­latát és a kért kedvezményeket azon részben, amelyben azokat a város megadhatja, megadta. Nagy lépést tett ezzel a képviselőtestület a város fejlesztése érdekében, mert a felállí­tandó gyár egyetemes nemzetgazda­sági jelentőségén felül első sorban fogja szolgálni a város gazdasági fellendülését. ANYÁM ÖLÉBEN! Hadd bújjak meg most öledben anyám ! S csókold álomra rémült, bús szemem, Lidérci lángok gyúlnak a lápon, Amott meg a hold ébred a hegyen. És úgy félek én, ha reszket a nád, Ha lelkek járják, s riad a kuvik: Eszembe jut, hogy véges az óra, Minden csalódás . . . s minden elmúlik. Szerelem, álom : hervadt szivárvány, Mit a napnyugta mosolyog felém ; S ezért a rövid, szines csudáért Mennyi könny hull a bánat éjjelén. Könnyes játékot mért kell játszanom, Melynek a vége mindig kínt terem. S ha majd eltörik egyszer a szívem : Mond édes anyám, veszel majd nekem ? Van a sebekre balzsam valahol. Vagy a seb miridig vérző seb marad. Ez nem múlik el, mint a kacagás, Csak ha elmegyünk: a rögök alatt ? Ringass el anyám, mert ébred a hold Havasi fészkén, s indul a hegyen, Hogy a kedvemet játékra vigye. De én már félek szívvel játszani, Mert ha eltörik: hol veszel nekem ? 1927 márc. 18. NÉMETH ISTVÁN. Ez a pontja a tárgysorozatnak több órát vett igénybe, a szónokok általában nem kímélték sem magu­kat, sem a hallgatóságot, melynek egy része ennek következtében idő előtt el is távozott. Már a következő pontok gyors egymásutánban pereg­tek le; Csoknyay főjegyző három havi szabadságot kapott, dr. Miklós Géza aljegyző előlegkiutalási kérel­mét a közgyűlés elutasította; a Teleki-utca i kis bérházakról elhatá­rozta a közgyilés a kerítés építését, villany és vízvezeték bevezetésére irányuló kérelmükkel a lakókat el­utasította. A villanytelep felügyelő­bizottságának új tagja Fischer Gyula lett. Újból szabályozta a közgyűlés a halottkémi díjakat és beszámolt Moravecz Károly tanár és társa azon kérelméhez, mely szerint a Celli-út i házakból egyet a kérelmezőknek elad. Nagyobb vita volt a két posta­javaslatnál, az éjjeli telefon és a pályaudvari postahivatal létesítésére irányuló tanácsjavaslatnál, az éjjeli szolgálat bevezetéséért a posta évi 3200 pengő hozzájárulást, a pálya­udvari hivatal megépítéséhez pedig egyszersmindenkorra 4000 pengőt kér. Az első javaslatot Szűcs Dezső elutasítani kéri és inkább a második megvalósítását kívánja. Felszólalá­sával azonban feltámasztotta a fukar­ság szellemét, melynek a pénzügyi bizottság előadója, dr. Fehér Dezső adott hangot és noha Wittmann Ignác, dr. Sulyok Dezső és dr. Csar­masz Ferenc a javaslatok mellett szólaltak fel, a mult nagy költekezé­sétől megcsömörlött és az ellenkező végletbe eső közgyűlés mindkét köz­érdekű javaslatot elvetette. Elengedte a közgyűlés a két fő­gimnázium diákétkezőjének a hus­fogyasztási adót, elrendelte, hogy a Barát utca Assisi Szent Ferencről neveztessék el, megengedte, hogy a református egyház a templomépítés­hez szükséges anyagokat az Alsó­városi Olvasókör melletti szabad téren lerakhassa, ahonsét a város fogja azokat a templom helyére fúva • rozni. Sarudy György kérelmére a ta­nács az ősz folyamán Rákóczi-ünne­pet rendez. Illetőségi bejelentések tudomásul­vétele után Keresztes Gyula inter pellált a piactéren tapasztalható két balkezes intézkedések sürgős meg­szüntetése végett, mire a polgár­mester megnyugtató választ adott, melyet remélhetőleg a tett is követni fog. Az ülés 7 óra után ért véget. Dr. Sitlyok Dezső. Ml történt a héten ! Idehaza. Prohászka Ottokár székesfehér­vári megyéspüspök e hó 1-én az egyetemi templomban prédikálás köz­ben agyvérzést kapott és másnap délután meghalt. Ravatalához az egész Budapest elzarándokolt. Buda­pesti temetésén pedig soha nem lá- 1 tott néptömeg siratta. 5-én Székes­fehérvára szállították és 6-án temet­ték el. Bethlen István gróf miniszterelnök e hó 3 án érkezett Rómába. Látoga­tást tett Mussolininél, az olasz király­nál és a pápánál. Olaszországgal barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződést kötött, melyet e hó 5 én ünnepélyesen irtak alá Rómában. Tárgyalt még a magyar tengeri ki­kötőről. Egyes külföldi lapok szerint szóbakerült a király-kérdés is, azon­ban ezt hivatalosan cáfolják. Apponyi Albert gróf Hollandia több városában előadást tart a ma­gyar alkotmány fejlődéséről. Minden­felé lelkesen ünneplik. Klebelsberg Kánó gróf kultusz­miniszter e hó 6 án hazaérkezett olaszországi útjáról. Az elszakított területeken. Az erdélyi magyar tanítók új vizs­gát kötelesek tenni a román állam­nyelvből. Akik elbuknak vagy még most sem birják tökéletesen az oláh nyelvet, azokat áthelyezik a Regatba, hogy ott végre megtanulják, A szerb kormány április elsejével megvonta a fizetést és a nyugdíjat mindazon magyar vasutasoktól, akik a szerb állampolgárságot még nem szerezhették meg. Aki azonban átköl­tözik Szerbiába, az akadély nélkül megkapja a szerb állampolgárságot. Külföldön. A román király egészségi állapota ismét rosszabbra fordult. Bukarest­ben újabb zavargásoktól félnek arra az esetre, ha a király meghal. Albánia tovább fegyverkezik. Ju goszlávia izgatottan nézi ezt és a magyar-olasz barátkozást. Romániá ban a király halála esetére belső zavargásoktól tartanak. A csehek újabb rágalomhadjáratot indítottak ellenünk a magyar-olasz egyezmény aláírása alkalmával. Ausztriában a kommunisták napról-napra újabb zavargásokat okoznak. Szóval parázs izzik körülöttünk. Jól esik ebben a zűrzavarban az a tudat, hogy a há­ború és a forradalmak sebeit siker­rel gyógyítgató Magyarország erős hadsereggel, erős hittel áll őrt a Duna mellett. A leventék els£« kivonulása. E hó 3-án, vasárnap reggel volt a pápai Levente Egyesület első ki­vonulása. Ez alkalommal mind a városi, mind a testnevelési tanács több tagja megtekintette a leventéket. Dr. Konkoly-Thege Sándor elnök megnyitva az egyesület 1927. évi működését, beszédet intézett a leven­tékhez, melyben a többi közt a kö­vetkezőket mondotta: .Leventék! Fiaink 1 Itt vagyunk újra a szabad termé­szet ölén. Köszöntjük a tavaszt, mely reménységekkel van tele. Köszöntjük a tavaszt, mely a betegbe remény­séget önt, hogy visszanyeri egészsé­gét és újra ép lesz minden tagja. Nekünk is van egy ilyen nagy betegünk, az édes Anyánk, szeretett Hazánk, nagy, csonkítatlan Magyar­országunk, melyen kivül nincs szá­munkra hely, ez is bízik épsége visszanyerésében, ez is bizik, hogy fiai mindent elkövetnek, hogy újra talpra állhasson, hogy újra kering­hessen a most lekötött tagjaiban az életerő. Kevés ifjúságnak van ilyen nehéz, de gyönyörű célja. Nektek éreznetek kell, hogy ez a magasz­Elsd Magyar Gazdasági Gépgyár R.-T. Bpest, VI., Václ-út 19. és VB., Vilmoscsászár-út 65. Újdonság! Acélkeretes cséplőgép, kettősorrú önbeálló svéd golyós csapágyakkal Mérsékelt erő fogyasztás, tökéletes, szemveszteség nélküli tiszta kiesép­lés. — Könnyű járásánál fogva bár­mely traktorhoz alkalmas. 167 Kerületi képviselet: RAPOCH VILMOS PÁPA, GYÖRI-ÜT 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom