Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)
1927-04-03 / 14. szám
Pápai, 1927 április 3, vasárnap* Ura 20 fWór. IXIV. évfaíyam, 14. szám. FoSátikai hetilap. ® p J © 1 e n i k föiisaslefii vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh Fő-m. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. JBeBBSKXYl FÁBIA*. Felelős szerkesztő: BOKSÁT VMURK. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz: Akiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (F4tér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Főutca «.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalaí (Török Bálint utca 1. Telefon: 1&7.). Tunyaság. Irta: Hallear István. A forradalmak után nagyon sűrűn vágták a polgári iársadalom arcába, hogy gyáva volt. A látszat tényleg azt mutatta. Megijedt a jól gruppirozott semmitől. Az üres kereteket, amelyet nagy hangon mutogattak a forradalmak dajkái, erővel, tömegekkel, hatalommal, elszántsággal telítettnek gondolta. Nem vett fáradságot, hogy meggyőződjék, mi van a lárma mögött. Van-e tényleg forradalmi láz, eruptív erő, vagy az egész csak gyorsforralóval előidézett pöfékelése egy kis bögrének, melyben egy parányi víz van csupán. Nem a gyávaság tartotta vissza ettől a vizsgálattól, hanem az ázsiai lustaság, a legyőzhetetlen ttínyaság a közzel való káihozatos nemtörődömség. Aki semmiről sem fut?, azt könnvfi féhevezeíni, azt könnyű falhoz állítani, meglepni és lehengerelni. A meglepett embernek rendesen nincs akarata, nincs jártányi ereje. Ebben az állapotban volt a polgári társa dalom a forradalmak kitörése idején s ez adja meg a kulcsát kétségkívül pipogya eljárásának a megértéséhez. A vész elmúlása uíén mindenki tisztában volt az elkövetett hibákkal. Akkor mindenki harsogta azt az elemi igazságot, hegy tíz szervezett ember akarata nagyobb súllyal esik a mérleg serpenyőjébe, mint ezer ember jószándéka, vágya és meggyőződése. Százféle egyesületbe, szervezetbe iratkoztak. De csak iratkoztak. Törődni a beiratkozottaknak csak 10 százaléka törődöít a választott egyesülettel. Ezek is csak egypár hónapig, egykét évig. Azuián feledésbe ment minden fogadkozás. Elült a szervezkedési láz. A helyét elfoglalta a régi nembánomság, a semmivel sem törődés. Ma a helyzet — ami a polgári társadalom szervezettségét illeti — ugyanaz, mint békében volt. Sehol semmi komoly és erőteljes szervezet, amely növekedőben lenne, amely erőgyarapodást és fejlődést mutatna. Ezzel szemben? Tessék csak megnézni a lapok gyűlési rovatát. Tessék csak egyszer érdeklődni, hogy mi történik a gyárakban, műhelyekben, bányákban. Tessék csak a minduntalan felbukkanó kommunista szervezkedésre ] gondolni. Kitartó, nem múló, koc1 kázatos, áldozatos, fsnatikus szervezkedés folyik ugyanazok részéről, akik a forradalmak vörös árját a nyakunk közé suhogtatták. Megint nem a bátorság hiánya lett a baj, hanem a tunyaság, amely bárgyú egykedvűséggel nézi a veszély közeledését. Intelligenciánk mindent elfelejtett. Még azt is, hogy az egyéni jólét a közrendtől, közjóléttől függ s ha a hajó viharba jut, mindenki hányódik, aki rajta van s a hajótörés mindenkinek az életéi fenyegeti. Azét is, aki a fedél közben van elhelyezve és azét is, aki az elsőosztáiyú luxuskabinban utazik, vagy éppenséggel a parancsnoki hídon áll. Több érdeklődést a közügyek iránt! Mi történt a héten ? Idehaza. Bethlen István gróf miniszterelnök április 4-én indul el Rómába. Vűss József népjóléti miniszter mélységes szociális érzéstől áthatva több,' a- nn mHé gság érdjeit szolgáló javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. A szociálista képviselők természetesen támadják érte, mert hiszen nekik nem a munkásság jóléte a fontos, hanem az, hogy a munkásság vállain ők emelkedhessenek. Ezért támadják mindazt, aki a munkásság érdekében valamit tenni ak?.r. Henderson Artúr voit belügyminisztert Bethlen István gróf alaposan megleckéztette, mivel Payer Károly szociálista képviselőt védelmébe vette. Payer ugyanis a szociálista munkás internacionálé párisi gyűlésén hasafiatlanul viselkedett s ezért az összeférhetetlenségi bizoítság elé utalták. Klebesberg Kúnó gróf kultuszminisztert a római egyetem díszdoktorává avatta. A pápa 25 perces kihallgatáson fogadia a minisztert és feleségének rózsafüzért adott, á díszdoktorrá avatás Klebesbergnek, a híres történettudósnak és a magyar kultúrfölény, a magyar tudomány kiváló harcosának szól. A pápai kitüntetés a jó, hitbuzgó katholikust, a magyar kaíholikusság ügyeit mindig szívén viselő minisztert érte, Büszkén tekintünk Rómában időző kultuszminiszterünkre és kettős kitüntetésében a magyar nemzet megbecsülését, jobb jövő közeledését éiezzük. Az országos tenyészdUatvásár megnyílt Budapesten. A megnyitásra 30.000 ember utazott fel a vidékrőü a fővárosba. Az elszakított területeken A román, szerb és cseh földbirtokreform magyarellenes tendenciájára hívta fel az országgyűlés és a nagyközönség figyelmét Kenéz Béla. A románok két mértékkel mérnek. Ro mániában 170 holdnál kezdődik a A msgyar asszony a jelen korSian 0 Irta: Dr. Míklös Istvánaé. (Folyt, és vége,) Bizony nagyot fordult a világ kereke. Az ízlés és az ítélőképesség elferdült s ennek folytán a helyes modor is megromlott Aki csak tiz évvel ezelőtt járt társaságba, tapasztalhatja a dekadenciát, a hanyatlási. Egy egészen új nemzedék nőtt fel mellettünk. Egyszerű, szerény fiatal lányt már alig látunk. E helyett a párizsi divatot rosszul utánzó és nem mindig ízlésesen öltöző, díszes, hangos, feltűnő modorú kis teremtéseket látunk lépten-nyomon. Az egyformán festett arcokon, szemeken, ajkakon hiába keressük az aggodalmat hazánk sorsa miatt, áldozatkészséget szenvedő embertársainkért, e helyett csak a feltűnni és mulatni vágyást találjuk. Higyjék el, nagyon nehezeim e esik mindezt leírnom és elmondanom, de szemünk előtt folyik a máról-holnapra való nagy átalakulás. A beteges fényűzésnek, amely a középosztályt sorvasztja, természetes folytatása a falusi polgárleányok divatbajhászása, Falusi leányaink már rég elhagyták festői szép viseletüket és ma már ők is suhogó, tapadó selymekbe, kelmékbe, vakító színekbe öltöznek a legutolsó divat szerint. Ne higyjék, hogy én az általános európai divatot akarom megdönteni hiszen azt nem is lehet, a mögött már gazdasági, célszerűségi és kultúrérdek is áll. Én csak azt akarom, hogy ne felejtsük el egészen a mi szép ősi magyar viseletünket, és a divat követésében tarjunk mértébet, legyünk szerényebbek, takarékosabbak, lássuk be, hogy szegények vagyunk. Nincs az a pénzügyminiszter a világon, aki egy nemzetnek, amely területének a 72 százalékát elvesztette, jólétet tudna azért adni cserébe. Higyjék el, nem a finom áttört seiyemharisnya, a bubifrizura a fő, nem a feltűnni vágyás. Minél inkább tetszelegnek a nők, annál értéktelenebbek a férfiak előtt. A nők tiszta erkölcse az az erő, amely a férfiak lelkéből is nemes tulajdonságokat vált ki és helyes útra tereli a férfi erkölcsöt is. Magyar asszonytársaim ne engedjük, hogy olyan legyen a kor szelleme, amilyen most 1 Térjünk vissza az egyszerű, finom ízléshez, a szerény viselkedéshez 1 Ne gondoljuk, hogy eleget tettünk azzal, ha gyermeket az iskolába és a templomba küldjük. Nem elég. A vetőmag, hogy érlelő kalászt teremjen, kell, hogy jó főidbe, jó talajba kerüljön. A talajt, gyermekeink lelkének a talaját nekünk kell előkészíteni. A mi kötelességünk gyermekeink szívét, lelkét olyanná fordítani, amilyenné az Isten és a haza kívánja. Ne engedjük, hogy a métely megfogja gyermekeink lelkét, változassuk meg a korszellemet 1 Nagyon jellemző és a női nemre vet árnyékot, hogy ma a férfiak hoznak törvényt az asszonyok öltözködése ellen, mint pl, Olaszországban. És minálunk is tavaly, április havában tiltakozó nagygyűlést tartottak Budapesten a divat és a tánc szertelensége ellen. Nagyon komoly elemek követelték vessünk gátat a divathóbortnak, mely már-már mindent megtámad erkölcsi létalapjában. Ezen a nagygyűlésen Zichy Rafaelné azt a tételt állított | fel, hogy minden keresztény magyar asszonyon, egész megjelenésén, magatartásán messziről lássék már, hogy keresztény, hogy magyar úri gondol* kozású, úri lelkű nő! Saly László dr., pápai kamarás arra a nagy ellentétre mutat rá, amely a nyomorgó magyar társadalom és a divat túlkapásai között fennáll és könyörgő szóval kérte a megtérést és a kiegyenlíts*.