Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-01-09 / 2. szám

Politikai hetilap. — iftefg jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh Fö-u 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész érre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fllér. Főszerkesztő: I>R. BERZSENYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket fel­vesz: Akiadóhivatal (Fő-utca 12. Tele­fon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Fő­tér 2.). A „Pax a könyvkereskedés (Fő­utca 9 ). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint utca 1. Telefon: 157.). Az elárvult grófi kastély. Pápa város legszebb helyén büsz­kén emelkedik a gróf Esterházyak gyönyörű kastélya. Annak a család­nak a fészke, melynek tagjai a ma­gyar történelem folyamán mindig a magyar haza legerősebb támaszai voltak, Pápa városának pedg urai, később vezetői, szellemi, erkölcsi és társadalmi éleiének irányítói, minden kultúráiig, jótékonysági intézmény bőkezű mecenásai. Legendák szólnak a család egyes tagjainak vitézségé­ről, jótékonyságáról. Ma a grófi kastély árván, jelentő ség nélkül álmadozik a régi dicső­ségről. Még 1918 ben lefoglalták a kommunisták, azoknak eltakarodása után pedig a város tette reá kezét és a rendőrségnek adta át. Mintha csak bizonyos jogfolyto nosság lett volna a kommunizmus és az utána következő korszak kö­zött. A városi hatóságok ismételten próbálkoztak, hogy a kastélyt átad­ják rendeltetésének, azonban a rend­őrség felettes hatóságai ragaszkod­tak a kastély lefoglalásához. Azóta itt tanyázik a pápai rendőr­ség az eltávozhatásnak minden re­ménye nélkül. Ltfoglalta a kastély egész föld­szintjén, mintegy 20 szobát. A kas­tély gyönyörű szép parkettjei egé­szen tönkrementek ebben a hét esz tendőben. Az udvaron fadepót léte­sítettek. A kastély előtti gyönyörű gruppot gyalogjárónak használják. A kastély körül levő cca 100 kat. hold gyönyörű park, mely a termé­szettől oly mostohán ellátott Pápa város intelligenciájának a grófi család jóvoltából oly kedves sétáló és pihenő helye volt napi fáradalmai után, ma le van zárva. A kastély jelenlegi ura Esterházy Tamás gróf Devecserben lakik. Nem foglalhatja el a pápai kastélyban és Pápa város életében azt a helyet, mely az övé, melyre szüksége van neki, de nálánál sokkal nagyobb szüksége van Pápa városának. Évek óla hiába várták a pápaiak grófjukat. Az illetékesek semmit sem ettek a rendőrség kitelepítése érde­kében. Ezért nagy örömmé! hallottuk a mult városi közgyűlésen, hogy végre elhatározták az illetékesek, hogy a rendőrségnek otthont építenek. Örven­detes dolog ez magának a rendőr­ségnek is, mert a kastély egész épí­tése nem olyan, hogy alkalmas lenne a rendőrség elhelyezésére. Sokkal örvendetesebb azonban Pápa váro­sának, mely a kastély felszabadulása után visszakapja vezérét, szellemi, kulturális életének irányítóját, fő munkatársát. Arról nem is szólunk, hogy mennyit lendítene a pápai iparosság és a kereskedők helyzetén a grófnak és környezetének Pápára való visszatérése. Legnagyobb szere­tettel várja természetesen a fiatal grófot a pápai katholikusság. A buzgó katholikus grófi család nemes hagyományai oly szoros összekötte­tésben, érdekközösségben vannak a pápai katholikus társadalommal, hogy ez érdekeinek védőjét, támogatóját, irányítóját várja gróf Esterházy Tamásban. A város részéről meg van a leg­teljesebb jóindulat. A közgyűlés in­gyen telket, homokot, vizet, stb. ajánlott fel a felépítendő rendőr­ségi palotához. Remé'jük, hogy az illetékes tényezők sem húzzák-halasz­szák sokáig az építés megkezdését. Reméljük azt is, hogy ha majd a rendőrség elhagyja a kastélyt, jó állapotban adja át urának. Legalább is oly állapotban, mint amilyenben a kommunistáktól átvette. Miközben e sorokat írjuk, gondo­lataink a grófi park évszázados fái alatt járnak. Ha majd jön a tavasz, mily jó lenne alattuk sétálni, pihenni. Mily jó lenne a szép virágokban, az őzikékben, a madarak énekében gyö­nyörködni. bff. A Szent Ferenc jubileum záróünnepe. — 1927 január 2-án és 3-án. — A jubiláris matiné ünnepi szónoka e két napos ünnepet az esti pírhoz hasonlította, mely soká ott ragyog az égen, bár maga a nap már le­áldozott. Nos, most, hogy ez a ket­tős záróünnep, a matiné meg a színi­előadás is véget ért, bízvást hozzá­tehetjük, hogy ez a két nap föléb resztette és a mindennapiság sötét éjjelén is sokáig ébren fogja tartani közönségünknek lelkét, melybe iga­zán tartalmas gondolatoknak és ne­mes érzéseknek fényével világított bele. Az ünnepek rendezőinek igen nagy megelégedésére és lelki örö­mére szolgálhatott az a legszebb külső keret, mely nélkü! a leggon­dosabban összeállított és végrehaj­tott programm is ellaposul: a közön­ségnek impozáns érdeklődése. Ezt külön dicsérettel kivánjuk megörö kíteni. * A matinét a szombaíhelyi MÁV Haladás énekkara nyitotta meg, mely már a Szent Ferenc-readiek temp­lomában a nagymise alatt is négyes szólamú egyházi énekével gyönyör­ködtette a hiveket, a matinén pedig a Lányi-Beretvás féle Szent Ferenc Oratóriumból Szent Ferenc himnu­szával és a tanítványok karával lé­pett fel. Az énekkart Jarisch János karnagy vezette. A MÁV 40 tagú énekkarának szereplése elemi erővel ragadta ma­gával a hallgatóságot. A példásnál is nagyobb fegyelem, a tiszta hang­vé'el, a minden ,egyéni akcióMól mentes diszkrét, finom, cizelirozott előadás, a pianisszimóknak csipke­finomsága kész zenei eseménye volt városunknak, mely remélhetőleg meg fog még ismétlődni. A megnyitó beszédet dr. Tenzlin­ger József polgármester mondotta, ki XI. Píus pápa Szent Ferenc encik­iikája kapcsán Isten áldását kivánta a népszerű rendnek, hogy az örök­lött eszméknek hűséges sáfárja lehes­sen és a ferences ideált a mai tár­sadalomnak javára éppúgy megvaló­síthassa, ahogy Szent Ferenc a maga korának társadalmára oly nagy és jótékony hatással volt. Nagy Julián bencés tanár Tartini : Arié és Rubinstein: Melodie című hegedűszámait adta elő dr. Hermann László zongorakisérete mellett. A bájos dallamú, lágy, fülbemászó ze nét az egész közönség élvezettel hall­gatta végig. Az ünnepi beszédnek, melyet la­punk munkatársa, dr. Magyarász Ferenc bakonykoppányi cisztercita r. plébános mondott, vezérmoivúma ez volt: Szent Ferenc egyéniségé nek egyik legjellemzőbb alkotóeleme, az öröm és a lelki harmónia, miért nincsen meg a mai társadalomban. Amilyen megkapó képet vetett hall­gatói elé az „Isten komédiása" lelki­életének zavartalan derűjéről, ami­lyen kedvesek voltak a szent életé­ből vett apró, naiv vonások, ugyan­oly megrázó erővel rajzolta meg a mai társadalomnak meddő küzdel­mét a lelki örömért és békéért, me­lyet nem ott keres, ahol meg lehetne találnia. Saád Irénke éneke, melyet szintéti dr. Hermann László művészi keze kisért zongorán, annyira tetszett a közönségnek, hogy programmszerfit számát — Stradella: Irgalmazz Iste­nem ! — meg kellett toldania Schu­bert: Ava Mariájával. A zárszó, Okolicsányi József do­hánygyári igazgatónak beszéde, a hála őszinte szava volt Szent Ferenc fiai iránt, kiknek működése a ma­gyar nép sorsával a múltban oly szorosan össze volt kötve, e szálak a jövőben sem fognak elszakadni. A MÁV énekkara .Boldogasszony Anyánk" éneke amúgy igazán meg­tudta velünk értetni, miért hivjuk mi ez ősi szép Mária énekünket így: ,Ének a magyar nép zivataros múlt­jából". Mert ahogy ezt előadták, nem a kétségbeesés orkánja tombolt az énekben, hanem a fájdalom és a remény halk sírása, sóhajtása, fohász kodása lehelt vigasztalást a szívekbe. A MÁV azzal hálálta meg a kö­zönség lelkes tapsait, hogy meg­szerezte műsorát Brahmsnak elbá­joló „Bölcső daliával. * Szent Ferenc rendjének helybeli zárdafőnöksége kedves kötelességet teljesít, midőn ehelyütt is meg­köszöni a városi hatóságoknak, a közreműködőknek és szereplőknek minden szívességét és a nagyközön ségnek áldozatkész érdeklődését. Szombattól, 19^7- évi Január hó 8-tól törökországi körútjáról visszatért FRUTTY BOHEME JAZZ BAND HANGVERSENYEZ a „HUNGÁRIA" KÁVÉHÁZBAN. Polgári árak. Tánc. Szabad bemenet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom