Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-06 / 10. szám

Pápa, 1927 mársius 6, vasárnap. Ara 20 fillér. XXIV. évfolyam, 10. szám. Politikai hetilap. — Hegjeienik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh Fő-u 12. Tel. 151 Elöfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres*díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fJlér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz: Akiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon : 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Főtér 2.). A „Pax" könyvkereskedés (Főutca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint utca 1. Telefon: 157.). Alapi Nándor Kamara Színháza. Alapi Nándor Kamara Színháza másfél heti ittidőzés után eltávozik városunkból. Engedjék meg olvasóink, hogy e helyen, hol a közérdekű fontos eseményeket szoktuk megvitatni, megtárgyalni, ezúttal velük foglalkozzunk. Alapi Nándor ezelőtt 3 évvel alapította meg az Országos Kamara Sziaházat. Merész dologra vállalkozott. Azokról a vidéki színpadokról, honnét a finomabb műélvezetet kereső publikum lassankint elmaradott és a kakasülő vonult a páholyokba és a nézőtérre, hogy bámulja és tapsolja a meztelenséget, nézze a legújabb táncokat és — a legjobb esetben — élvezze a szép zenét, azokról a rosszhírt vidéki színpadokról Alapi Nándor a tiszta művészetet akarta hirdetni. Vissza akarta adni a vidéki színpadokat is a kultúrának, az irodalomnak és művészetnek. Még pedig a tiszta irodalomnak és tiszta művészetnek. Annak a tiszta irodalomnak, amely a magyar és a világirodalomban népek és nemzetek leikét tükrözi, és annak a tiszta művészetnek, amely nem a publikum tetszését keresi, hanem a mű lelkét akarja visszaadni. Nagy dologra vállalkozott. Színészeket kellett keresnie, akikben a régi nagy színészek lelke, büszke- { sége, öntudata él. Publikumot kellett keresnie, azt a régi publikumot kel lett a színházhoz visszacsalogatnia, amely onnét a vidéki szinpadok ala csony nívója miatt bizony elmaradt. Sikerült neki. Sikerült a forradalmi idők beteges idegzetű korában. Sikerült néhány szövetdarabbal, ami egy ládában elfér, sikerült egy tucat hivatása magaslatán álló színésszel, akik mind pontosan, lelkiismeretesen készülnek és tudják szerepüket; átélik és éreztetni tudják a mű lelkét. De mindenek felett sikerült a maga fanatizmusával, a szinészet iránti lángoló szeretetével. Becsületet szerzett annak az osztálynak, amelynek a nemzet tanítójának kellet volna lennie, de mintha az utóbbi időben megfeledkezett volna hivatásáról. ~ Harmadszor voltak ez évben Pápán. Kisfaludy Károly, Schöpfiin Aladár, Shakespeare, Ibsen és még néhány hazai és külföldi irodalmi érték szerepelt műsorukon. S ezt az értéket hozta és adta egy szerencsés összetételű társulat, melynek legnagyobb értéke most is Alapi Nándor » volt. Mellette igen jó erők voltak Szentíványi Béla, Maczonkay József, Miskey József, Biró László, Verzár Zoltán, Ihász László, Fekete László és Pető Endre. A nők közül Salgó Ilona és Fekete Vilma elsőrendű te hetségek, Mihályi Mária és Witt Böske szintén igen jő erők. Ők voltak azok, akik pár estén át megtanítottak benfinket hinni a magyar szinészet kultúrhivatásában és jövőjében. Búcsúzóul azt kívánjuk nékik, hogy találják meg mindenfelé azt a megbecsülést és szeretetet a közönség részéről, amelyet megérdemelnek. Bár nem mindig telt házat, de mindig lelkesen tapsoló, megelégedett közönséget iáttak a pápai színházban. A mentől előbbi viszontlátásnál még többen lesznek. bf. Mi történt a héten ? Idehaza. Veszedelmes kommunista összeesküvést leplezett le a napokban a budapesti rendőrség. Szántó Zoltán volt népbiztos hónapok óta agitált a fővárosban és szervezte párthíveit orosz pénzen. Szoros kapcsolatban volt a Vági pártái, amely a parlament előtt tüntetést akart rendezni. A belügyminiszter erkölcsvédelmi rendeletének üdvös hatásaként megrendszabályozzák a pesti kirakatokat. Bizony ideje márl Az elszakított területeken. Románia miután győztes szövet ségeseit és Amerikát sikertelenül végigkilincselte kölcsönért, a legyőzött Németországban koldul. Egy német bankkonzorcium 200 márka kölcsönt hajlandó adni elég súlyos feltételek mellett. A kormány helyzete igen kényes, mert pénzre szüksége van, de fél az ellenzéktől, amely nem fogja tűrni, hogy Romániát a német pénzvilágnak kiszolgáltassák. Az erdélyi magyar páré el akarta készíteni a magyarság kataszterét. A román hatóság azonban letartóztatta az összeirókat és megtiltotta az összeírást. Nyilván attól féltek, hogy kitűnt volna a román népszámlálási adatok hamissága. Külföldön. Markovics Lázár, volt jugoszláv miniszter, Budapesien tartózkodik a magyar jugoszláv közeledés előkészítésére. Az amerikai szabadkőmivesek nagymestere megszakított minden közösséget az európai szabadkőmivesekkel, mert szerinte az európai páholyok legfőbb munkája a vallás kiirtására irányul. Az egész európai sajtó megbotrán kozással tárgyalja azt a tényt, hogy a román kormány nem ismerte el a A magyar asszony a jelen korban. Irta: Dr. Mlklás Istvánná. Mikor a jelen asszonyairól akarok szólni, engedjék meg, hogy a történelmet nyomon követve, visszatekinthessek arra a korra, amelyben a mai nőnevelés megindult és kifejlődött. Hiszen annak a kornak a lapjai még nincsenek lezárva, nagynevft és mindig emlékezetben maradó munkásai közül még ma is élnek egyesek, sőt minden fontosabb női mozgalomban még most is részt vesznek, vagy legalább tekintélyük súlyával hozzászólnak. így pl. Sebestyénné Stettina Ilona, Rudnay Józsefné, Veres Szilárda, Vargha Oyuláné Szász Paula, Katona Lajosné Thurásznky Irén. A mi nőnevelésünk még nem olyan régi. Tulajdonképen csak akkor indúlt meg, mikor 67 ben, a kiegyezés után, a királyával kibékült magyar nemzet újra hozzáfogott a nemzetmentés és nemzetépítés munkájához. Akkor is egy lelkes magyar asszony: Veress Pálné, Beniczky Hermin látta meg először és a maga neveltetésén is érezte, mennyire el j van hanyagolva hazánkban a nőnevelés ügye. ö biztatta, lelkesítette asszonytársait, hogy az állam figyelmét a nőnevelésre irányítsák. Ö határozta el, hogy nem nyugszik addig, míg a magyar asszonyt alacsony műveltségi állapotából ki nem ragadja, ő gyűjtött a magyar asszonyoktól 9000 aláírást arra a kérvényre, melyben magasabb fokú leányiskolák felállítását kérte az országgyűléstől. Tervének megnyerte a haza bölcsét, Deák Ferencet, aki személyesen adta át a kérvényt az j országgyűlésnek. Igaz, hogy Deák Ferenc akkor azt a bizalmas megjegyzést tette: „ezek az asszonyok soha sem nyughatnak-, Bállaghi Mór is így fakadt ki; „Kanállal akarják kimerni a tejet ?" Sőt Eötvös József a nagy államférfiú is azt mondta, „nem fontos, hogy a nők magasabb kiképeztetést nyerjenek". És Veress Pálné ilyen kedvezőtlen viszonyok közepette sem csüggedt el, hanem mindent elkövetett, hogy a közönyt legyőzze és eszméjének pártfogókat szerezzen. Fáradhatatlan segítő társa volt ebben gróf Teleki Sándorné, Teleki Jozefin, aki széleskörű ismeretségét és minden. befolyását latba vetette a szent ügy érdekében. Fáradozásaik nem voltak hiábavalók, 1868-ban megalakult az Országos Nöképző Egyesület 200 taggal és 1867 ben megnyílt 14 növendékkel az első továbbképző nőnevelő-intézet. A magyar asszonyok ezzel az államot is megelőzték, mert a jelenlegi polgári leányiskolák terve akkor még csak papíron volt meg. Ettől kezdve Veress Pálnénak igazán a szívéhez nőtt az egyesülete és annak intézete. Finom lelkének minden idegszálát áthatotta az a tudat, hogy a nemzet életét, nagyságát, fejlődését csak a nők műveltsége, erényessége, háziassága, mély vallásossága és takarékossága biztosíthatja. Ezeknek az erényeknek az ápolására mindig nagy gondot fordított intézetében. Közéleti szereplése tele volt a legnagyobb sikerekkel, családi élete pedig a legtisztább örömökkel. Nevét az egész ország tisztelettel említette, maga a felejthetetlen, áldott ^emlékű Erzsébet királyné is látni óhajtotta ót és az intézetet. 1893-ban meg is valósította szándékát. A királyi látogatás kimondhatatlanul boldoggá telte Veress Pálnét, élete legszebb diada Iának és fáradozása legnagyobb kttüntetésének tartotta. A hálás stókor szép fehér márványszobrot emelt neki, s a főváros egyik legszebb terére, az Erzsébet tér fái és virág ? közé helyezte. Az utca, amelyben az intézete emelkedik, ma is az ő Kefét viseli. Utódja, a Nőképzö Egye-