Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-11-27 / 48. szám

Ifj. Stern Lipót PÁPA. 466 ELÖHYOMDfl DIVATÁRUK RÉZIMUNHflH H3BISHVSR Kossuth-utca 13. sz. 90 ÉVE ELISMERT CÉG! között istentiszteletek. Fél 9 órakor a kongresszus résztvevői koszorút helyeznek Meisel József volt brassói és pápai apát-plébános sírjára. Az ülés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitóbeszéd. Tartja: Dr. Komócsi István kanonok, a pécsi szervezet megbízottja. 2. A megjelent vendégek, főispán, polgármestert egyesületek stb. részéről történő üdvözlések. 3. A dunántúli szervezetek helyzete és jövőbeni feladatai. Előadó: Szalay Lajos pápai kerületi titkár. 4. Keresztényszociálista munkásság és a betegsegélyző választások kér dései. Előadó: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. 5. Szociálpolitikai törekvéseink. Az aggkori nyugdíjbiztosítás, a munkahiány esetére szóló biztosítás és a 8 órai munkaidő törvényes rendezésének kérdése. Eiőadó : Tobler János országgyűlési képvtselő. 6. A béregyeztető bizottságok, az üzemi haszonrészesedés és a löbb termelés kérdése. Előadó: Lillin József központi főtitkár. % A dunántúli földmunkások hely zete. Előadó : Dr. Csik József országgyűlési képviselő. 8. A dunántuli munkásság kulturális feladatai. Előedó: dr. Zibolen Endre reálgimn. igazgató. 9. Elnöki zárszó. Tartja: Dr. Komócsi István kanonok. Déli 1 órakor közös ebéd a Sipiczkyféle étteremben. Este 7 órakor műsoros est a reál • gimnázium dísztermében. Műsor: 1. Magyar ének 1919 ben. Sajó Sándortól. Szavalja: Horváth László VIII. oszt. tan. 2. a) Viharban, b) Szendergő. Énekli az Iparos dalárda. 3. Ünnepi beszéd. 4 Reggelig. Farkas Imrétől. Nap sugárhoz. Schumantól. Énekli: Venczák Irénke úrhölgy, zongorán kiséri Briglevits Irénke úrhölgy. 5. Hegedűszóló. a) Mozart. F-dur szonáta, b) Seitz: D-dur koncert. Előadja : Nagy Julián bencés tanár. Belépődíj nincs. FELHÍVÁS A KER.-SZOC. TÁBORHOZ! Felhívjuk az összes ker.-szoc. szervezetek tagjainak figyelmét, hogy /. hó 26án este 3/+ 8 órakor érkező vendégeink ünnepélyes fogadásán az állomáson megjelenni szíveskedjenek. Egyben kérjük a párt vezető tagjait, hogy szombaton este 8 órakor az egyesület helyiségében tartandó ismerkedési estélyen, úgyszintén 27- én déli 1 órakor a Sipiczky • féle étteremben tartandó közös ebéden tömegesen vegyenek részt. Úgy a kongresszuson, mint pedig az ebéden dr. Körmendy Ékes Lajos főispán úr is részt fog venni. A hét eseményei. Idehaza. A kultuszminiszter benyújtotta a numerus clausus módosításírói szóló törvényjavaslatot. Erre a hirre ismét megkezdődtek a zavargások és az igazoitct^sok az egyetemen. Az egyetemi rektorok szigorú hirdetményekben óvjá-k az ifjúságot a zavargásokban való részvételtől, a műegyetemről pedig néhány hallgatót kitiltott a rektor. A mozgalom átterjedt már a vidéki egyetemekre is. Es egész biztosan annál nagyobb mérveket ölt, mentől hangosabban és vadabbul szidják a liberális újságok, a parlamentben pedig a liberális képviselők a magyar ifjúságot. Mert az az ifjúság hibáiban is a mienk

t és annál kitartóbban védjük, mentől hangosabban támadják ellenségeink. Az egyetemi zavargásokon kivül eseménytelen a magyar politikai élet. Készül ;ek a népszövetség decemberi ülésszakára, mikor újból tárgyalás alá kerül a magyar román birtok perek ügye. Hercegprimási szék betöltése kőiül újabb momentumként azt lehet megemlíteni, hogy külföldi lapjelentéssk szerint a decemberi konsistoriumban a pápa őszentsége bíborossá kreálja Serédi Jusztiniánt. Külföldön. Oroszországban a bolsevizmus valahonnét igen súlyos sebet kaphatott, de egyenlőre nem igen lehet a lapjelentésekböl megállapítani, hogy a csapást belülről, vagy kivüiről kapta-e. Annyi azonban kitetszik a dologból, hogy az orosz polgári társadalom kissé kezd eszmélni. Bratianu Jonel oláh miniszterelnök e hó 24-én meghalt. Helyette öccsét, Bratianu Vintilát nevezte ki a régenstanács miniszterelnökké. Ez a megoldás azonban nem jelenti a régi oláh politika fennmaradását, mert Vantila nem nagy koncepciójú politikus, csak árnyéka bátyjának, nem tud erőskezű folytatója és irányítója lenni az ő diktatúrájának. Ezért Oláhországban rövidesen nagy átalaku-: lások bekövetkezését várják. Olvassa a „Pápa és Vidékét"! BIZTOS crws. OOKOlÁDf* HAlMAITOa A nemzeti munkavédelem. A nemzeti munkavédelmet még a nyilvánosság nem igen ismeri és hivatásáról különböző téves fefogások vannak elterjedve. Ezért röviden megismertetjük olvasóinkkal szervezetét. A világháború után Európa országait a társadalmi osztályok közti ellentétek kiélesedése folytán ismételten általános sztrájk fenyegette. Az általános, a közüzemekre is kiterjedő sztrájk a lakősság létérdekét fenyegeti, ezért ellenszeréül az államok sorsáért felelős vezetők oly szervezetet létesítettek, amely a fenyegető veszedelmet idejekorán elhárítja. Ez a szervezet a nemzeti munkavédelem. Megvan majdnem az összes európai államokban ugyanazon céllal, hasonló formában. Hazánkban a nemzeti munkavédelem a magyar állam hivatalos szerve. Célja a közüzemek működésének zavartalan biztosítása és az ellenük irányuló esetleges támadások elhárítása. Hivatása kiterjed az elemi csapások elleni védekezésre, sőt zavargások idejen a törvényes rend és közbiztonság fenntartásában is közreműködik. A szervezet mint a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának alosztálya működik. Tagozódása a következő: 1. Budapest és közvetlen környékének, 2. az egyes törvényhatóságoknak, fontosabb ipari gócpontoknak és bányáknak, 3. a közérdekű üzemeknek munkavédelme. Az említett működési területeken nemzeti munkavédelmi hivatalok látják el a teendőket. (így vármegyénkben a törvényhatósági nemzeti munkavédelmi hivatal Veszprémben, amelynek hatásköre az egész vármegyére kiterjed.) Ezen hivatalok feladata működési területük beszervezése, a tagok nyilvántartása, a murikábaszóiítás előkészítése és esetleges végrehajtása. A vármegyei hivatalok működési területe a járásoknak megfelelő körA jobb sorsra érdemes Somló. Irta: Dr. Dornyay Béla, a Vcszprémvármegyei Múzeum stb. v. öre. (Folytatás.) Sőt már a helybeliek, a Somlón birtokosok sem keresik fel e helyet, úgyannyira, hogy a legnagyobb részük még csak nem is hallott felőle, mint azt két év előtti kérdezősködősemkor én is megdöbbenve tapasztalhattam I De ez nem is csoda, hiszen Kisfaludy Sándor egykori somlói „kiskastélyát" — a hálátlan utókor jóvoltából — még emléktábla sem jelzi, úgy miként azt a sümegi szőlőhegyen levő egykori kis hajlékán mégis csak megtalálhatjuk. Már i>edig megtörtént velem két év előtt az a tragikomikum is, hogy még a sümegi emléktáblával jelölt egykori 4sházát is több, mint két óra 'at kellett keresnem, mert senki lőtt ott sem útbaigazítani a szőlőhegyen, jóllehet Sümegen még jobban élnek a Kisfaludy reminiszcenciák, mint az általa egykor annyira kedvelt Somlóhegyen. Szégyenemre kell bevallanom, hogy a Somlón nem is tudtam felfedezni sehol Kisfaludy egykori kedes birtokát, hanem csak évek múlva. Szegény jó Kisfaludy Sándor! Rossz prófétának bizonyultál abban, hogy a magyar majd meg fogja becsülni kedves somlói lakodat, sőt kegyeletből zarándo kölni is fog ahhoz

1 — de viszont annál inkább megérezted a jövő nemzedék sivár kegyeletlenségét, mikor sejtelmesen így keseregtél: „Mindig busulok, ha elgondolom, 1 Szerencsére, mint egy önkéntelen expiálásképen megteszik ezt a hálás utódok Kisfaludy badacsonyi présházával, melyben még ereklyemúzeum félét is berendeztek. E dicséretreméltó példát a somlóiak is követhetnék s ezzel mintegy ki is engesztelhetnék Kisfaludy Sándor megdicsőült szellemét. hogy ezen legkedvesebb birtokom halálom után szentségtelen kezekre jutand, vagy többfelé daraboltatik!• Az elárvult Somlóra jobb, derűsebb napokat, olyanokat, amelyek anyagi és erkölcsi hasznot is hajtanak szegénynek, gazdagnak, tanulatlannak és intelligens embernek egyaránt, nézetem szerint az idegenforgalom, turisztika, meg a cserkészet, álfaIában pedig az illetékeseknek a SomlóvaLvaló minél behatóbb foglalkozása és a vele való törődése hozhatna. Ehhez azonban nem elégséges, sőt nem is okvetlenül sztik séges csak kizárólag az istenáídot a kitűnő sumíói bor kultiválása, nem is kell hozzá régi magyar betegségünk : az ötféle titulus bibenái

1 (de mindjárt az első: a „hospitis adventus" igen, minthogy a Hvini bonitas* szerencsére már úgyis adva van a Somlón 1) Hanem feltétlenül kellene hozzá még egy kis kultúra, egy kis rend, sok sok és kiadós jóakarat, minél kevesebo magyaros szalmaláng, de annál nagyobb, annál erősebb és mentői végérvényesebb összetartás a Somló-vidék apraja-nagyja részéről, azután szilárd önbizalom, végül minél kevesebb szalmacséplő beszéd, de annál több okos és célravezető cselekvés. Mindezek azután — azt hiszem — többek között a vasutat is köztlebb hoznák a Somlóhoz, esetleg körül is kanyarítanák vele, akár önállóan, akár esetleg a rég tervezett i A tréfás latin közmondás szerint: „Si recte jc»m memini, tituli sunt quinque bibendi: Hospitis advenias, praesens sitis atque fulura, Tum vini bonitas, aut quaelibet alia causa.' Magyarul: „Ha jól emlékszem már az ivásnak öt jogcíme van : Vendég érkezése, jelen és jövendő szomjúság, azután a bor jósága, vagy bármiféle más ok." Sokan talán nem ismerik ezt elméletbe*), de gyakorlatban annál inkább L