Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-11-20 / 47. szám

lfj. Steril Lipót PÁPA. 466 EIÜNYOHOA OlVilTÉIUIi HÉZIMUHBflR HARISNYÁK Kossuth-utca 13. sz. ¥0 ÉVE ELISMERT CÉG! Oottlieb Sámuel főrabbi, Kőrös Endre, Szarka Lajos, Wimmer Károly tanítóképző intézeti igazgatók; Horváth István, Blau Henrik polg. isk. igazgatók; Kraft József, Pödör Béla, Ligát Mihály tanítóképző intézeti tanárok és a helybeli három tanítóképző V. osztályos növendékei. Az elnöki megnyitó és a Himnusz eléneklése után Quint József a budai tanítóképző igazgatója mondotta el „Az új tanterv megvilágítása és gyakorlati alkalmazása" cimü gyönyörű beszédjét. A változott viszonyok — mondotta — megteremtették a népoktatás reformját. A régi nevelési rendszer elavult s ez tette szükségessé annak, a mai körülményekhez való teljes átalakítását. Ezt az újjáépített nevelési és oktatási rendszert foglalja magában az új .Tanterv". Világos és szépen felépített beszédben ismertette azután az új tanterv keletkezését, célját és bö magyarázatokkal szolgált annnak leendő gyakorlati alkalmazására. „Ne vizsgára, hanem az életre neveljen a tanító. írja ki minden tanító az íróasztala fölé: 9 éves gyermekeket tanítok 1" Mint nehéz kalapácsütések hullottak Quint József szavai a tanítóság lelkére: A tanítónak lelkiismeretvizsgálatot kell tartani. Ahogyan idáig tanítottunk, az helytelen volt. Ne élettelen, abstrakt fogalmakat adjon a tanító növendékei lelkébe, amelyek terméketlenek maradnak, hanem tanítsa az életet, a valóságot, amely felszabadítja és önállóvá teszi az egyént. A lelki emancipációt nem az ismeretek bőséges halmazával, hanem az egészséges, józan Ítélőképességgel szerezhetjük meg. Ezt az ítélőképességet fejleszteni és megszerezni van hivatva az új tanterv. A modern pszichológiai vizsgálódások diktálják ennek az új oktatási módszernek bevezetését. Legyen áthatva minden tanító ezen modern pedagógia szellemétől és dolgozzék ennek útmutatása mellett, mert minden magyar tanító egyedileg és egyetemlegesen a magyar művelődéssel szemben felelősséggel tartozik. Hosszantartó lelkes éljenzéssel és tapssal köszönte meg a hallgatóság Quint Józsefnek ezen magasszárnyalásu értékes előadását. Utána Drózdy Gyula, a budai tanítóképző gyakorló-iskolájának vezetője két mintatanításban mintegy realizálta azokat a pedagógiai elveket, amelyeket Quint József, mint megvalósítandó normákal és maximákat ismertetett. A következő szónok Rákos István volt, aki általános tanítói kérdésekről emlékezett meg. ,Ki kell építeni a 8 osztályos népiskolát, amint az több külföldi államban is megvan, amely szilárd bázisa lesz a nemzeti öntudatos művelődésnek". Hangsúlyozta a magasabb fokú CSAK tanítóképzés reformjának szükségességét, amely a mostani kornak égető problémája. Egyben bejelentette, hogy a III. egyetemes tanügyi kongresszust a jövőévben Budapesten fogják meg tartani, amelyen — remélhetőleg —• Veszprém megye tanítósága teljes számban részt fog venni. Végűi Szokolszky Rezső kir. tanfelügyelő szólalt fel, aki megköszönte az előadóknak értékes munkásságu kat, A tanítósághoz pedig szózatot intézett; a lelkes, önfeláldozó, nemzetmen'ő munkájukhoz erőt, kitartást és Isten áldását kivánt. A közgyűlés ezek után folyó ügyeket tárgyalt le. Rákos Istvánt és Szokolszky Rezsőt a közgyűlés a tanítóegyesület diszelnökévé választotta s egyben kimondotta, hogy az erről szóló díszoklevelet a következő Veszprémben tartandó közgyűlésen fogják átadni az érdekelteknek. A közgyűlés Halászt egyesületi pénztárossá, Turner Nándort és Kovács Miklóst választmányi tagoknak választotta meg. Délután 2 órakor ért véget a gyűlés, amikor is az egybegyűlt tanítóság a Böröczky-féle vendéglőbe vonult át, hogy a valóban értékes szellemi lakmározás után vidám zene mellett ízletes lakmározást folytathasson — anyagiakból is. H í ÍR E K • ••• Csaplár Antal f EGLEO fogpépet vegyen a fogak 533 célszerű ápolására. Hosszú szenvedés után elhunyt a mult héten Csaplár Antal palóznoki, azelőtt salamoni plébános. A pápaiak nagyon jól ismerték a méhészpap alacsony, csendesjárású alakját. Mindenki tudta róla, hogy ő Magyarország egyik legnagyobb méhésze, de azt már nem mindenki tudta, hogy az egész nagy környéken ná Iánál szociálisabb érzékű, melegebb szívű emberbarát nem volt. Mikor még az egész országban is ritka volt, hogy nagy birtokot kisemberek között parcellázzanak szét, utánjárással kivitte, hogy a győri püspökség salamoni birtokát kevés főldü hivei megvehessék. Az eszközöket is megszerezte híveinek az egyházmegyei pénztárnál megszerzett előnyös kölcsönnel. Népe ügyes-bajos dolgát mindig a szivén viselte. Közbenjárásra, utánjárásra mindig kész volt. A faluból elkerülteket jó egyesületekbe irányította. Szorgalmas, ügyes munkájával szép vagyont szerzett, melyből te! kiníélyes összegeket juttatott jól megválasztott jótékonykodásra. Iskolák, szegényintézmények, egyházmegyei intézmények tudnánák beszélni a nekik discreten juttatott összegekről. Néhány évvel ezelőtt egészen Istennek akart élni, belépett a győri karmeliták közé. Azonban a már szervezetében lappangó kór miatt nem birta ki a szigorú napirendet, plébániájába akart visszavonulni. Ekkor elérte őt a másokért dolgozó emberek végzete Néhány meggondolatlan hive propagandát kezdett ellene s ő fájó szívvel, de megbocsátó lélekkel, hogy a békétlenségnek elejét vegye, félrevonult a palóznoki plébániára. A Pápa és Vidéke szomorúan hajtja meg előtte az elismerés zászlóját. Ott volt ö megalapításánál, első küzdelmes éveinél szóval, tettel. Az őrök világosság fényeskedjék neki 1 Nyugodjék békében! Sz. /. Szentségi mádás. Vasárnap, nov. 20 án, a főtemplomban szentségimádás lesz. Az istentisztelet sorrendje a következő : Reggel 6 órakor szentségkitétel énekes misével; 7 órakor csendes szentmise; 8 órakor a bencés székház Ottó miséje; 9 órakor a plébánia miséje királyunkért a hatóságok meghívásával; 10 órakor szentbeszéd, utána ünnepélyes szentmise; Va 12 órakor csendes szentmise. Délután 2 órakor a bencés székház litániája; 3 órakor ünnepélyes vesperás, este 6 órakor szentbeszéd, utána litánia és szentségeitétel. A Jobb sorsra érdemes Somló. Irta: Dr. Dornyay Béla, a Veszprémvártnegyeí Múzeum stb. v. őre. SOMLÓHOZ. Rideg Somló, térföldi remete, Reád száll a' mezők lehellete, Körülfog a' nap, mint hű szerető, Osztatlan hévvel, téged ölelő: A' távol Marczal, szellőt küld feléd, Hogy illat és fény olvadjon beléd. Vörösmarty. Több mint egy évtizede foglalkozom nagy szeretettel és anyagi áldozattal a szép Bakony-hegység részletes tanulmányozásával és így annak egyik gyönyörű, bár tőle messze elszakadt tagját, a Somlóhegyet (435 m.) is bevontam kutatásaim körébe. Nagyobb örömet, mint az édes szülőföldnek és annak tágabb körű másának, a drága magyar hazának megismerése és megismertetése — tehát a honismerés és a honismertetés — egyfiamar nem igen ismerek 1 Innét van az, hogy minden törekvésem odairányul, hogy egy egy kiszemelt vidéknek minden részletét, múltját és jelenét, dolgozóverejtékező népét, föld- és természetrajzát, s irodalmát stb. a lehetőségig megismerjem, s ügy lehet: majdan j meg is ismertessem. Innét van, hogy még a legcsekélyebb irodalmi adat is mindig érdekelt, ami pl. a Bakonyra és gyöngyére, a gyönyörű Somlóra vonatkozik, jelenjék meg az akár újságban is, vagy éppen tudorná nyos szaklapban, vagy könyvben, j Ezért olvastam mindig nagy érdeklődéssel a Kemenesalja derék fiának és írójának, Porkoláb Istvánnak, Somló-bakonyvidéki, sok-sok szere tettel, hozzáértéssel és művészi tollal megírt cikkeit, mert azonos törekvéseket és rögszeretetet láttam bennük! Egy izben a .Magyarság*-ban ismét egy igen kedves és érdekes cikkét

1 olvastam. Ez a cikk a benne foglalt eszméivel, gondolataival anynyira megtetszett nekem, hogy rögtön egy hasonló cikk megirására sarkalt.

2 Hogyan is lehetne hát a Somló sorsán lendíteni? Alakítsunk itt nyaralóhelyet (a legtöbb kellék megvan már is hozzá), ahol legalább a kisebb igényű és tényleg pihenésre és nem hivalkodásra, vagy haszontalan szórakozásokra vágyó közönség szabad idejében kipihenhetné m-gát. A Somlóból minden nagyobb megerőltetés nélkül kész nyaralóhely lehetne, ha pompás szőlőhajlékainak birtokosai is úgy akarnák. De épp az a bökkenő, hogy ők ezt nem igen 1 Porkoláb István • Az elárvult Somló. „Magyarság" 1924 szept 2, kedd. 4. old. • Dr. Dornyay Béla: Az elárvult Somlóhegy. Ugyanott 1925 aug. 2, vasárnap. 30—31. old. Két eredeti rajzzal. akarják! A somlói szegény ember bogárhátú házikója kevésbbé alkalmas a nyaralásra; a jómóduaké, vagy éppen a gazdagoké, — akiké meg leginkább alkalmas volna erre a célra — azok meg nem adják oda senki emberfiának a lakásukat, mert a pénzre nem szorulnak rá. No és hogyha ők maguk nem használják a sajátjukat, hát csak természetes, hogy más idegennek sem adják oda, ha bár talán egy pár heti, vagy hónapi használatra is. Én többször megfordultam a Somlón tanulmányok végett és szerettem volna kint lakni pár napig a csodaszép hegyen, de ezt ismeretség hiányában sohasem sikerült megtennem. Lakást, de még egy két éjjelre szállást sem tudtam ott kapni egyszer sem, mert az a nc hány állandó hegylakó v gy bizalmatlan az idegennel szemben, vagy pedig egyszerűen nincs berendezkedve az ilyesmire!