Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-10-02 / 40. szám

SCHMIQTH9UER rH i f n/Tf f* M reggeli előtt fél Iresepiviz |,ohá^ ,* a, |a wfly°« a n használva megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működé- 442; sét, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését Kapható kis- és nagy Üvegben. Szétküldést helye : Igmándi keserűvíz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék ismételadőknak kívánatra bérmentve. muitra visszatekintő és világhírű Semler-cég Budapest, IV., Bécsi utca 7."szám alaíii lerakafában. A londoni Semler-cég, amely hires márkáit a világ minden részébe* exportálja, Budapestre is megküldötíe páratlan minőségű, nemkülönben distingvált ízlésű őszi és téli szövetkülönleges­ségeit, melyek a vásárló közönség ) rendelkezésére állanak minőségük- | höz képest meglepően alacsony ára­kon. A cég maradék osztályán e kitűnő minőségű szövetek minden méretű maradékaiból való véte! lehe­tővé teszi mindenkinek a szinte már fogalommá váit Semler minőség alkalmi áron való megismerését. A vidéki közönség soron kívüli, leg figyelmesebb kiszolgálásban része­sül 461 Munkásmozgalom. Rovatvezető; Szalay Lajos ker.-szoc. kerületi titkár. A munkabéregyeztető bíróságokról. |rta: Lillin József, a Ker.-szoc. Orsz. Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. A ,Pápa és Vidéke" állandóan ir a munkáskérdés problémáiról és így taíán nem lesz érdektelen, ha a mun­kások egyik legfőbb kívánságával, a munkabéregyeztető bizottságok, vagy bíróságok kérdésével foglalko­zom. A munkásságot ennek az intéz­ménynek létesítésénél az az elgoado )ás vezeti, hogy az áilaméletben kell lennie olyan tárgyilagos szabályozó erőnek, intézménynek, amelynek mű­ködése a gazdasági életben oly fon tos nyugodt termelést van hivatva biztosítani. Az utóbbi időben lezaj lott sztrájkok eléggé indokolták mind a munkás, mind a munkaadó részé­széről a munkabéregyezteíő bizottsá­gok felállítását, hogy a bérjavítások kérdését tárgyilagosan a megélhetési viszonyok figyelembevételével s az egyes üzemek szociális teherbíró képességéhez mérten döntsék el. Kívánatos volna tehát, hogy a bi­zottságokat felállítsák olyképen, hogy működési körük hasonló legyen a már most is nagyon szép eredmény­nyel és közmegelégedésre működő munkabiróságokéhoz Kívánatos volna tehát, hogy a béregyeztető bizottsá­gok elnöke mindenkor a független királyi bíróság tagja legyen, aki mel­lett a kormány által kinevezett mun­kás és munkaadó ülnökök működ­nének, laikus biróságképen beosztva. Ezek mellett még, az előterjesztett kérelmek esetén, állnának az üzemek képviseletében: egy munkás és egy munkaadó pótülnök. A bizottságnak jogában állna megkeresni a Központi Statisztikai Hivatalt az élelmiszerek és a megélhetési cikkek árainak tár gyában, de joga volna az érdekelt Vállalat, vagy gyár igazgatóját kötelezni a fizetendő munkabérek tisztájának és az elmúlt idők leg közelebbi mérlegének beküldésére is. Ezt szükségesnek tartjuk azért, hogy a bíróságnak rendelkezésére álljon íninden adat, amely a kérdés igaz­ságos megítélését biztosítja. Továbbá kívánatos, hogy a munkásoknak mód­juk legyen a kérdésnél felhasznál­ható egyéb statisztikai adatokat vala mely megbízott által előterjeszteni akár írásban, akár élőszóval. Ugyan­csak a munkaadóvállalat egy meg­bízottja hasonlóképen igazolhassa az álláspontját megbízottja által. Az így előterjeszteti és megtárgyalt Ügy ben hozott Ítélet határozata mind a munkaadóra, mind a munkásra le gyen egyaránt kötelező. Ha az iiélet kölcsönös megnyugvást nem hozna, legyen felebbezhető és végső fokon az igazságügyminiszter a kereske­delmi miniszterrel egyetériőleg dönt­sön. A munkásság béremelési kíván­sága az egyes vállalatok munkás­gyűlésén legyen előterjesztendő, s kélhsrmad szótöbbség döntsön a béremelési kérdésben. Az ily érte lemben elfogadott béremelési kíván­ság, jegyzőkönyi másolat csatolása mellett, a gyűlésen elnöklő munkás és két megbízott aláírásával rövid kérvényformában a nevezett bíróság­hoz terjesztendő fel, bélyegmentesen. Ugyanezen a gyűlésen megválasz­j tandó az a pótüinök is kétharmad szótöbbséggel, aki az üzemet a bíró­ság előtt képviseli. A munkaadó ül­nököt az igazgatóság, vagy az igaz­gató bizza meg. A bíróság a vállalat igazgatóságát a kérelem beadása után FORDSON TRAKTOR g zánt, vontat, csépel Kedvező fizetési feltételek, olcsó kamat mellett szállítja: Í UTOMOBIL ÉS TRAKTOR KERESKEDELMI Rt. utorizált FORD képviselet Budapest, VIH. y Rákóczi-út 19. 450 Nagy alkatrész raktár! Kerületi képviselet: RAPOCH VILMOS, PÁPA. 48 órán belül értesítse és Ítéletét a felekkel a bíróságnál szokásos mó­don közölje. Nagyjában ez volna az elgondo­lása ennek az immár nagyon szük séges bíróság vagy bizottság szer­vezetének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a társadalom egy része és főleg a gazdasági élet tényezői eleinte épp oly idegenkedéssel fo­gadják majd a bizottságok létesíté­sét, mint amilyen idegenkedéssel fo­gadták a munkaügyi bíróságokat. .De ez csak átmeneti jelenség voina. Hiszen a biróság előtt fekvő ügyek­ben is elképzelhető a békés meg egyezés, úgyhogy itéieire nem min­dig kerülne sor. Mindenesetre szük­ségesnek tartjuk, hogy az államkor­mányzat minden olyan törvényes eszközt igénybe vegyen, amely hi­vatva van a társadalmi és gazdasági súrlódásokat eliminálni. Hiszen az emberi méltósággal sem egyeztethető össze az, hogy a munkásoknak és családjuknak heteken áí nélkülöz­niük és éhezniök kelljen, mig a bér­viták elintéződnek. Természetesnek tartjuk, hogy a bíróságok ügyneve­zett általános bérmozgalmak esetén nem tárgyalhatnak, hanem csakis üzemenként, annál is inkább, mert minden üzemnél más-más gazdasági szempontokat kell szem előtt tartani. Azonban lehetséges az is, hogy egyes nagyobb üzemekben nem az egész üzemre kiterjedő, hanem csak rész­leges és egyes szakmákra szorítkozó bérkivánságokról kell dönteni. Nagyjából ezeket kívántam ezzel a kérdéssel kapcsolatban felemlíteni. Állítólag a kormány is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ma már a társadalom legnagyobb része átérzi, hogy a munkásság bérkérdésével, gazdasági Ügyeivel foglalkozni kell. Csakis intézményesen szabályozó erő hozza meg a munkásság boldogulá­sát, másrészről azt a nagyon kívá­natos többíermelést, amely szegény magyar hazánkat lesz hivatva naggyá, erőssé és hatalmassá tenni. A textilgyári mesterek szer­vezkednek. Az egyre fejlődő textil ­nagyipar mesterei érdekeik hathatós védelmére országos szervezkedést indítottak. Mintegy 240 mester gyűlt Össze a kereszíényszociálisták József­utca 61. sz. alatti Munkás-Oithoná­ban, hogy a helyzetük javításáról tanácskozzanak. A gyűlésen Madarász József főtitkár és Tobler János or­szággyűlési képviselő beszélt. A gyű­lés a főváros és környéke minden egyes textilüzemeinek mestereiből alakult bizottságot választott, amely memorandummal fordul a textilgyá­rak szövetségéhez. A keresztény munkásinterna­cionálé Szent Gallen-i értekez­lete. A keresztény szakszervezetek uttrechii nemzetközi elnöksége októ­ber hatodikára és hetedikére nem­zetközi tanácskozást hivott össze a svájci Szent Geilenbe. A napirend egyik legfontosabb pontja a mexi­kói keresztény munkásság felvételi kérelmének tárgyalása. Ezen kivüí megállapítják a keresztény munkás­szervezetek jövő évi világkongresszu­sának napirendjét, foglalkoznak az ifjumunkásság szervezésének kérdé­sével és a keresztény munkásmoz­galom általános helyzetével, valamint jelentést tesznek a keresztény szak­szervezeteknek a genfi munkaügyi konferencia utolsó értekezletén ki­fejteit tevékenységéről. Az elnökség napirendre ífízte a magyar keresztéuy­szociálista szakszervezetek ügyének tárgyalását is, A kongresszusra ki­utazik Tobler János képviselő és Lillin József főtitkár, akik ismertetni fogják a magyar keresztényszociálista szakszervezetek helyzetét. A magyar kiküldöttek részt vesznek az október kilencedikére és tizedikére Winter­turba összehívott svájci keresztény­szociálista szakszervezeti kongr^sszu ­son is. A pápai dohánygyári munká | sok a bérek rendezését sűrge ­tik. A pápai dohánygyárban dolgozó szervezett ker.-szoc. munkások ked­den d. u. a Ker. Munkás-Otthon ban impozáns nagygyűlést tartottak, amelyen a munkások általános gaz­dasági helyzetével és a bérek rende­zésének kérdésével foglalkoztak. A gyűlést Fejes Gergelyné elnök nyi­Cseré szab. „P betéttel a sabb, a n san adja, igen tartó tesebb ti és szénfü all Kész kály féle szin házit KRESZ! Pápa, Sz 19. Charaotte Iand<

Next

/
Oldalképek
Tartalom