Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-06-26 / 26. szám

Politikai hetilap. egjelenik minden vasárnap, Szerkesztőség és kiadóh Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egézs évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szer int: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSEN YI FAKlix. Felelős szerkesztő: BOK8AY Ei\»B£. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon : 157.). Péter és Pál. Valami , csodálatos varázsa van ennek a szónak. Vége az iskolaévnek. Kiürülnek városunk iskolái, az apróbb és nagyobb diákok az érzelmek egész skáláját visszatükröző arccal viszik haza bizonyítványaikat a tiszta jelestől le egészen a végleg elbukottakig. Odahaza azután következnek a megfelelő családi jelenetek. Kinek ne jutna eszébe ezen a napon diákkorának ezer és ezer emléke ? Pápát a természettől mostohán megáldott volta nem teszi a legideálisabb diákvárossá. Mégis diákváros. A parancsoló szükség, nagyszámú lakosa és iskolákban eléggé szűkölködő vidéke, Veszprémvármegye legnagyobb diákvárosává tették. Most az iskolai év , végén álljunk meg kissé ezen tények mellett. Ezerszer halljuk hangoztatni azt a nagy igazságot, hogy minden városnak kötelessége az ifjúság, jövő nemzedék ügyének felkarolása. Mit tett Pápa városa ezen a téren ? Úgy látjuk, nem sokat. Mellőzzük most azon társadalmi előfeltételeket, amelyek nélkül az ifjúság lelki és szellemi fejlődése alig képzelhető helyes irányban a tanító testületek legáldozatosabb munkája mellett is. Ez egyébként is nem annyira a hivatalos városnak, mint inkább magának a társadalomnak és a városunkban ugyancsak szép számmal működő társadalmi egyesületeknek, mindezek felett pedig elsősorban magának a családnak a kötelessége. A hivatalos városnak kötelessége azon előfeltételek megteremtése, melyek ifjúságunk testi fejlődését elősegítik. Itt isríiét ném említjük meg a feneketlen pápai port, amely köz-. tudomásúlag oly jö hatással van a pápai diákság tüdejére és amelyen a primitív pápai öntözés bizony alig-alig segít valamit; nem említjük meg a csatornázás hiányát, a különösen külvárosainkban levő egészségtelen lakásviszonyokat, a járványkórház hiányát, amelyek mind teljes sikerrel működnek közre abban, hogy iskoláinkban sohasem fogy ki a járványos beteg és hogy hol egész intézeteket, hol egyes osztályokat kell hosszabb időre lezárni járványos betegség miatt. Mégsem szólunk ezekről, mert hiszen ezek az egész város minden lakósát súlyosan érintő hiányok. Maradjunk meg csak elsősorban az iskolákat érdeklő dolgok mellett. Legelőször — csak természetes ebben a meleg időben — az ifjúsági fürdő jut eszünkbe, mégpedig a téli és a nyári egyaránt. Háromezer diák nélkülözi mind a kettőt. Tessék kimenni így nyáron a Tapolca partjára, száz és száz diák lubickol benne felügyelet nélkül és fürdésre sokszor egyáltalán nem alkalmas helyen. Vagy hol van ifjúsági korcsolyapálya? Ezt a .lukszust ugyan a felnőttek is nélkülözik Pápán, de ez nem tartozik ide. Vagy hol van az ifjúsági sportpálya, amit illetékes helyen annyiszor megígértek? Hát az ifjúsági kirándulások ügyével hogyan állunk? Nincs a szélrózsának olyan iránya, amely felé ne kellene poros országúton órákhoszat gyalogolni annak a szegény diáknak, mire valamilyen elfogadható kiránduló helyre jut. Nem lehetne ezen esetleg valamiféle közlekedési eszköz beállításával segíteni ? . Nem okvetetlenkedni, nem vádaskodni akarunk a diákok ünnepének előestéjén. De nyomatékosan felhívjuk az illetékesek figyelmét háromezer magyar diák és vele városunk és környékének jövő sorsára. bf. Visszafejlődünk ! Mindenki, akit a születés, az itt lakás, vagy a foglalkozás valamely szállal kapcsol e városhoz, az utóbbi évek során megdöbbenve észlelheti a le nem tagadható tényt: Pápa városa nem fejlődik, legalább is nem fejlődik abban a mértékben, ahogyan a megcsonkított ország többi városa nekilendült a forradalmi idők lecsendesülése uíán. Ez a tény kiütközik egyrészt a határozott visszafejlődésben, aminek legbeszédesebb bizonyítéka a helyi termény és állatpiac csökkenő tendenciája, másrészt abban a negatívumban, hogy nálunk nincs észrevehető magánépítkezés. A piac a gazdasági élet szive, ha az gyengül, akkor az egész vérkeringés beteg s akkor az oiganizmus egészséges fejlődéséről sem lehet szó. Már pedig a pápai hetipiacok is, országos vásárok is csak halvány emlékei a háború előtti nagy forgalmat lebonyolító piacoknak. Nem állanak a rendelkezésemre statisztikai adatok, csak a helybeli kereskedők és iparosok előadására és a saját emlékezetemre támaszkodhatom, mikor megállapítom, hogy az állatforgalomban és különösen a gabonaés terményforgalomban mélyen alatta maradunk a háború előtti időknek. Ugyanígy az építkezés is. Nem szólva Debrecen, Kaposvár, Győr és még néhány kitűnően vezetett vidéki város óriási építkezésérői, amelyekhez pápai viszonyainkat nem is hasonlíthatjuk, közvetlen megfigyelés alapján áliithatom, hogy egész kis helyeken Sárvároít, Devecserben^ vagy Csornán olyan arányú magánépítkezés folyik, hogy például De*' vecserben egy év előtt egyetlen utcában 19 új polgárház épült, Sárvárott pedig a vasúiról levezető út mellett egymásután épülnek a szebbnél-szebb emeletes magánházak. Ezzel szemben nálunk egész tömeg bámulója akad annak, ha egy régi ház falát a tulajdonos újra vakoltatja, ami mindenesetre szomorú bizonyítéka annak, milyen ritka szenzáció nálunk minden építő tevékenység. Pedig nem lehet vitatni azt, hogy a fejlődés legbiztosabb külső jele az építkezés, amiből megfordítva az áll, hogy ahol építkezés nincs, ott a fejlődés is megakadt. * Ha ennek a szomorú állapotnak az okát keressük, rá kell jönnünk, hogy természetes okok alig működtek közre ezen stagnáció előidézésében. Hiszen Pápa ős település helyén épült s itt már korán város fejlődött ki, akkor, amikor a polgáriasodás még kezdetleges állapotát élte Magyarországon. Predesztinálva van arra, hogy városi gócpont legyen: a Bakony és a sikság találkozásánál, termékeny síkságon kitűnő ivóvízzel ellátva épült, olyan helyen, ahol a dombvidék lakója szükségképpen találkozik a sikság lakójával s ahol a fa, faszén, mész és egyéb hegyvidéki termény gazdát cserél olyan dolgokból, melyek a sikság tipikus terményéi. Ehhez járul az emberi kultúra véletlene: Bécs és Budapesthez egyaránt közel, egy vasúti paritással és készen arra, hogy terményeit mindkét helyre kedvező fuvartételekkel szállíthassa. Gyárai vannak, számos alkalmazott munkással s annyi iskolája, hogy azok diákjainak ellátásából külön társadalmi réteg, a szállásadók osztálya talál megélhetést. LÁSZLÓ MIKLÓS Autófelszerelések és gumik. műszaki Autó, traktor és és ftxersxáműzlete egyéb PAPA, FÖ-TÉR 20. SZ. gépkend olajok. TELEFON: 145. Golyós csapágyak. r f - '*!" i ..•.•• • .V • • ^ 293 ;