Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-05-15 / 20. szám

Pápa, 1827 május Í5 f vasárnap. Ara 20 fillér. XXIV. évfolyam, 20. sxáoi. VIDEKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh F6-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések millméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. , Főszerkesztő: DR. BFR/JMYI FÍBIÁA. Felelős szerkesztő: BOKSÁT E\ÜKE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.>, Elintézték a rendőrségi épület iigyét. Városi köxgytflés 1927 máj. 12-én. Végre-valahára a városi közgyűlés megszavazta a rendőrségi palota építéséhez szükséges telket és az egyéb, a méltányosság megkívánta hozzájárulásokat az építéshez. A vá­ros közönsége bizonnyal a legna­gyobb örömmel értesül róla, hogy a megvalósulás stádiumába lép a rendőrségi palota építése és vele a grófi kastély kiürítése. A gyűlés elején az elnöklő polgár­mester kegyeletes szavakkal emléke­zett meg Kiss József ref. esperes és Cseke Zoltán v. városi számvevő el­hunytáról. Továbbá javaslatára a közgyűlés a következő közgyűlés napirendjére tűzte ki a kövezet vám leszállításáról és a piac rendezésérői szóló javaslatot. A közgytlés első pontja a rendőr­ségi palota ügye volt. A közgyűlés erre a célra hosszas vitatkozás után, melyben: Sulyok Dezső dr., Fehér Dezső dr., Sarudi, Keresztes, Csar­masz, Keszei stb. bizottsági tagok vettek részt, úgy határozott, hogy megvásárolja a város a rendőrségi épület céljaira a Pullman-féle házat. A telket kiegészíti 400 négyszögölre a Zimmermann-utca Jl-ik sz. ház telkéből, úgyhogy az épületnek be­járása lesz a Széchenyi ufcából is, meg a Zimmermann uibából is. (Ez utóbbi bejárás a diszkréciót, az előbbi a reprezentációt van hivatva szol­gálni !) A közgyűlési jegyzőkönyvnek hi­telesítésére vonatkozó tanácsjavas­latot a közgyűlés elvetette és Sulyok Dezső dr. indítványára úgy határo­zott, hogy a jegyzőkönyveket mindig a legközelebbi közgyűlésen olvassák fel és hitelesítik. A Hajnőczky Béla halálával meg­üresedett összes bizottsági helyekre Sulyok József ipartestületi elnököt választották meg. A Máday féle ház megvételére vo­natkozó tanácsjavaslatot előkészítés végett visszaadták a tanácsnak. A IX—Xlik fizetési osztályban levő városi tisztviselők fizetési fo­kozatban való előléptetésére vozat­kozőan azt határozta el a közgyűlés, hogy az említett fokozatokban levő tisztviselők ezentúl 2 évenkiní lép­nek elő egy-egy fokozattal a régi 3 éves előléptetés helyett. Elhatározták egy X. fizetési osz tályba tartozó rendőri büntető birói állás rendszeresítését. Ezen állás rend­szeresítéséig Dienes Sándor szám­lisztnek a fizetésrendezés előtti illet­ményeket folyósítják* Dr. Tomor Dezső és társai for­galmi adóhivatali alkalmazottaknak illetményük rendezésére vonatkozó kérelmét elutasították. Négy kisebb ügy rövid elintézése után hosszabb vitatkozást okozott Fa Mihály kérelme. Nevezeít a Vörös­marty- uti 8 villaépület költségveté­sénél az ajtók egységárát 2,630.000 korona helyett tévedésből 263.000 koronában jelölte meg s ezen elírás­ból mintegy 19,000.000 korona kárt. szenvedett A közgyűlés .dr. Fehér Dezső indítványára a szenvedett kár felerészbeni megtérítését szavazta meg. Lipót István volt jéggyárí gépész segélykérését elutasították. A Pápa városi iparos tanonciskola felügyelő­bizottságában Hajnózky Béla és Hercz Dávid halálával megüresedett két bizottsági tagsági helyre Sulyok Józsefet és dr. Weltner Sándort választolták. Az Örkényi gazdasági iskola részére az 1927—28. tanévre 550 pengőt szavaztak meg, az alapít­vány létesítését későbbre halasztották. Ismét egy kényes pont, a Hungá­ria gyár ügye következett. Ez a gyár 1914 ben készült el s meg sem in­dulhatott s nincs is remény reá, hogy hamarosan üzembe helyezik. Súlyos csapás ez városunkra már csak azért is, mert a gyár építéséhez a város tetemes ősszeggel járult hozzá. Ezért a város az építéskor adott összeg visszaszerzésére vonatkozó törvényes eljárási folyamatba akarta tenni. Azon­ban a közgyűlés szinte feleslegesen hosszú és személyeskedéstől sem ment vitatkozás után egyenlőre mel­lőzte a töivé. ye íljárás megindítá­sra vonatkozó javaslatot. Helyette megbísia a polgármestert, hogy lép­jen ériníkwZésbe a gyár vezatőségé­MICHEftlN PNEU autófafsztr ések, Ford ai út­részek; legolcsóbban 195 NAGY JÓZSliF B.-PEST, VI. Andr^sy-út 34. Telefon ? 221—97. vei és nyomatékosan kérje a gyárnak üzembe helyezését. Azután a közgyűlés megszavazta a városi szegények részére a májusi lakbért. Ha a szegényház augusztu­sig nem készülne el, akkor intéz­kedni fog a város az augusztusi lak­bér kifizetéséről is. A közrendészeti szabályrendele­tet rövid vita után elfogadták. Annál több vita folyt a dülőutak rendezé­séről. Erre nézve úgy határoztak, 2400 pengőt hitelez a gazdáknak az utak javítására oly értelemben, hogy ezt a birtokrészek aránya szerint a földadóval együtt fizetik majd vissza. Ezen javaslat letárgyalása után a közgyűlés fél 10 órakor véget ért. Ml történt a héten? Idehaza. A Foederatio Emericana e hó 8 án tartotta zászlószentelő ünnepét a fő­városban. Az egész magyar katholi­kus intelligens társadalom ünnepe volt ez a nap. Az a magyar kath. intelligencia, amely a liberalizmus nemzetrontó eszmekörétőí megméte­lyezve hosszú évtizedeken át a val­lási közömbösség kényelmes karjai közt pihent, nyíltan hitet tett ezen a napon ország világ előtt eleven hite, katholikus meggyőződése mel­lett. A kormányzót a debreceni egye­tem díszdoktorává avatták. Pécsett a vasipari munkások sztrájkba léptek. Majomembert véltek felfedezni Nagyjárás községben a szenzáció hajhászók. Azonban kisült, hogy egy szerencsétlen gyengselméjű emberről van szó, akit apja 20 éven át az istállóban tartott. A szerencsétlen em­bert a városligetből, hova mutogatni felszállították, az angyalföldi téboly­dába vitték. A budapesti klinikák hússal való ellátása körül súlyos panamának jött nyomára a rendőrség. Már több le­tartóztatás is történt ebben az ügy­ben. Az időjárás a szinte kánikulai me­leg után hirtelen hidegre fordult az egész országban. Több helyütt fa­gyott is. Ugylátszik a fagyosszentek az idén sem lettek hűtlenek nevük­höz, nem csekély kárt okozva követ­kezetességükkel a gyümölcsösökben és a vetésekben. Az elszakított területeken. Bjelik Imre nagyváradi megyés püspök, aki Széchenyi Miklós halála után a püspökség román fennható­sága alá került részének lett a püs­pöke, e hó 9 én meghalt. 1918 ig az osztrák-magyar hadseregnek volt a tábori püspöke. A románok újabban nagy akciót indítottak, hogy a görögkatholikuso­kat a görög keleti vallásra téríthes­sék. A cseh földbirtokreform egy ameri­kai tót lap adatai szerint a szociális szempontokat nem túlságosan érvé­nyesítette. A lap a következő érde­kes adatokat közli: birtokot kapott 531 állami tisztviselő, 37 légiónárius* 256 volt bérlő, 27 község, 6 jóté­kony egyesület, 42 magas állású tiszt­^viselő, 81 birtokrés^t kapott maga az állam, 48 at különböző társulatok^ s csak 166 részt kaptak földtelen gazdák. A szerbek Zrínyi és Frangepái? mártírhalálának 256 éves fordulója alkalmával nagy bölcsen megállapí­tották, hogy ezt a két horvát nemzeti hőst a bécsi politika juttatta vér­padra, Horvátország függetlensége és a horvát nép szabadsága miatt. Csak azt nem tudja az ember, hogy akad-e ostoba ember Horvátország­ban, aki ezeket a badarságokat el­hiszi. Mert igaz ugyan, hogy mind­ketten horvát származásúak, s erre büszke lehet a horvát nép, azonban azt csak nem akarják elvitatni, hogy mindketten a magyar szabadságért harcoltak s annak védelméért szen­vedtek vértanúhalált? Külföldön. Két francia repülő arra a nehéz dologra vállalkozott, hogy átrepül Amerikába. Alighanem áldozatéul estek a még eddig merésznek látszó kísérletnek. Azonban a technikai kul­túra rohamos fejlődése alighanem lehetővé teszi ezt is. A német nemzet fasisztái, az acél­sisakosok nagyarányú tüntetést ren­deztek Berlinben. Tiltakoztak a német nép elnyomása, az erőszakos béke^ kötések stb. ellen. A német kormány jóindulatú se idegességgel viseltetik akciójukkal szemben, a franciák ide­gesen figyelik a németországi ese­ményeket — ez egészen természetes is. Ha Németország visszaszerzi régi erejét, ez valószinüen némi kis terű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom