Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-10-10 / 41. szám
PAPA É8 VIDEKE 2 1926 október 10 Uri divat. 313 NEUBRUER FERENC PAPA, KOSSUTH LR)OS UTCR 32. SZ. (A postapalotával szemben.) M6i divat Nagy választék férfi- és női fehérnemüekben, harisnyákban, fi nyakkendőkben, keztyükben, kötött-, szövött- és rövid- sj árukban, valamint bőröndökben és bőrdfszmü árukban. M SS SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSlF koznak velünk. Igen kesernyésen nyilatkoznak a magyar-szerb közeledésről. Ugy gondolják, a magyarság számára ez az első lépés, hogy a számának és történelmi hivatásának megfelelő szerepet újra átvegye. S ( ez esetben, úgy érzik ők, a magyarság ismét a németek felé fog húzni s ebben az irányban befolyásolja majd a szerbeket. — Persze, rossz a franciák lelkiismerete, azért látnak rémeket. i4 görög király visszatérése már csak napok kérdése. Athén várja a királyt és vele az óhajtott nyugalmat. ***************************************************** * Két Csórón, a somlói várúr. Irta: Porkoláb István. Vasmegyében, a kissomlói hegy alatt, egy dűlő őrzi nevüket. Ennyi, csupán ennyi emlékeztet reájuk, a hírhedt, egykori országszerte mélyen süvegelt, Veszprémben, Vasban, Sopronban meg éppen rettegett Devecseri Csóronokra. De a nép ma már nem tudja: miért nevezik ezt a dü lói Így, kiféle, ember vagy állat, vagy falu volt-e az a Csórón? Lássuk. * A XVI. század második felében hirtelen fel- és elvirágzott Devecseri Csórón (Choron, Csórón ) család ugylátszik, a Szalók nemzetségből származott s egy eredetű volt a szintén kihalt és híres Dőbröntei Himfi és Hosszútóthi családdal. Ősi fészke Veszprémvármegye s ill is Devecser, melyről kezdetben nevét, majd előnevét Irta. Már a XIII. századtól kezdve szerepel, a történelemben a mohácsi vész után lünik fel. Devecseri Csórón András a Mo hács utáni Idők egyik legtekintélyesebb zavarosban halászója, pályafutása ezeknek a szomorú időknek és középkori embereknek bélyegét hord ja magán. Számottévő, örökölt vagyonát egy-kettőre óriásivá tetézi, ehhez rangot szerez s tagjává lesz annak az új, táglelkiismerelfi mágnás osztálynak, melyet az alkalom és önön maga szült s I. Ferdinánd arannyal és földdel idomított saját képére és szolgálatára. 1520 : Veszprém vármegye alispáni székében, 1530: Sümeg várában találjuk Csórón Andrást. Itt a veszprémi püspök várnagya. Mint ilyen, nem a törökkel hadkozik, hanem a bencésekkel ; elfoglalja tihanyi várukat, mely tartozékaival együtt az ő, majd fia hatalmaskodásait nyögi. A sümegi és tihanyi kapitányság mellett saját maga várúr is ősi birtokán, Devecserben. A két várnagyság még így sem volt megvetendő tisztség, erőt, hatalmat jelentett, ami viszont módot nyújtott a kincsek garmadába rakására. Csórón erős kézzel ragadta meg az alkalmat és a szerencse is kedvezett neki. 1535 tői egy hiihedt lovag a veszprémi püspök : Kecsethi Márton. Inkább világfi, mint pap, inkább pogány, mint keresztény. Ennyiben Csóronhoz hasonló, de könnyelmű és tékozló is, ebben ellentéte várnagyának, aki mohón nyúlt a vagyon után s azt megtakarította. A zálogosítás: a rendi világban legalkalmasabb törvényes mód a vagyonszerzésre és vagyonpazarlásra. Kecsethi püspök adta, Csórón vette zálogba a veszprémi püspökség kincseit. Ezeken kivül Így szerezte meg már előbb Ganna helység részeit a béli apáttól, majd 1547 ben Somlót tartozékaival, (mintegy 14 helység, Veszprém- és Vasmegyében) s azután llgodot is. 1547 május 21-én megjelenik a vasvári káptalan előtt gróf Erdődy Péter, ezen a néven a második és veszprémmegyei várát, Somlót tartozékaival és a vásárhelyi apácák kegyuraságával együtt Devecseri Csórón Andrásnak zálogba veti. Erdődy a következő évben ehhez az összeghez, hogy atyai várát, Vörösvárt, kiválthassa, még 507 forintot vesz fel „bizonyos ezüst portékákban" (Ke csethi kincsei), melynek fejében újra leköti Somlót Csórón Andrásnak, nejének (Uki Margitnak) és fiának: Jánosnak. A kölcsön vett összeg ezután is egyre szaporodott, a vitéz Péter bán, aki horvátországi birtokai miatt örökösen harcban állt a törökkel, hadai zsoldjára mind sűrűbben fordult Csóronhoz kölcsönpénzért, amint azt Miksa császár hálásan elismeri az 1565 i cimeres-levél szövegében. „Te — úgymond — somlói váradat miértünk és a kereszténység Ugye miatt elzálogolni voltál kénytelen s az azért leszámlált pénzen 200 lovakat, hadakat fogadtál ..." így történt, hogy 1558 ban már 15 000 forintra rúgott a kölcsön, melynek fejében ekkor örökösen is hozzájárult Csórón Somló várához, azt birja mind ö, mind János fia, családja utolsó férfi sarja s ennek leszármazott örökösei 1735 ig, amikor egyezség révén ismét visszakerült az Erdődyek kezére. Természetes, Csórón András, midőn már többszörös várúr, nem várnagyoskodik többé, a veszprémi megyéspüspök helyén ül : a megye főispánja, „nagyságos". Tehát főnemes. Somló várával a hegy alatti, vásárhelyi apáca monostor kegyurasága is Csóront illeti, a pátrónusság pedig ismét nagyszerű alkatom a vagyon harácsolására. A monostori urodalom nem is annyira a premontrei szerzetesnöknek, mint inkább Csóronnak jövedelmezett. De az ő hatalmaskodásairól még tűihetően emlékeznek az apácák, a fiáét, Jáno sót azonban alig bírják elviselni. Csórón János már protestáns és türelmetlen, akár később az ellenreformáció katholikus főurai — megfordítva. És ő az apjánál is sokkalta hatalmasabb főúr ; egy sereg ausztriai birtokon kivül Somló, Ugod, Devecser, Jánosháza, Kőszeg, Kobold, Veperd, Locsmánd várak és urodalmak örökös ura, Sopron város kapitánya és a megye főispánja, vele a királynak is csínján kell bánni, mert odaát volt a másik király, s a főurak soraiban hitet, hazát, pártot cserélni, magyar földön mindig csak egy lépésbe került. Töméntelen panasz hangzik Csórón János ellen mindenfelől ; de különösen a vásárhelyi apácák nem j szűnnek „kegyelmes királyi urukhoz igen könyörögni" — persze hasztalan. Somló ekkor igazi lovagvár : Csórón és kapitányai kényre-kedvre hatalmaskodnak benne. Csögley Miklós, Alsóbödögei Dul Mihály várnagyok aratnak a várból a nélkül, hogy vetettek volna. 1570 —81-ig Noszlopi Gáspár a somlói várnagy ; alakját Palásthy Katalin apácafejedelemasszony panaszlevele rajzolja elénk. „Ha tudjuk, — irja igen szép magyarsággal 1571 körül a királyhoz —, hogy nagyságos Csórón János uram karácsony napja idején erőhatalommal elfoglalta a vásárhelyi klastromhoz tartozó uradalmat anynyira, hogy valamiképen akarja, azonképen szolgáltatja és teljességgel az ő uralma alá vetette a jobbágyokat és minden szolgálatra reávereti őket... Ha tudjuk, hogy Csórón János hatalmasul Somló várából és Devecserből fegyveres kézzel szolgáit, lovagosokat és gyalogosokat, trombitáltatván, küldte Vásárhelyre estve, mikoron a nap elenyészett, Szent Benedek előtt való vasárnapon és verette a szegény népet szántani. A vásárhelyi birót erővel velük hordozták, éjjel, nagy rettenetességgel és úgy fogdozták a jobbágyokat az szántás okáért, először Perecsütü Mihályt és Márton Mátét megfogták és nyakára láncot vetettek, Pallér Jánost és Bereck Mártont egybe békózták ... Másodnapon ismét a somlói porkoláb, Noszlopy Gáspár uram, Vásárhelyre jött darabontokkal és pálcákkal verette az szegényeket és Somló várába hurcoltatta a vásárhelyi klastrom jobbágyait. . ." Az ehhez hasonló panaszok csak Csórón János halálával (1585) szűntek meg. Fia nem lévén, leányaira szállt vagyonát szelídebb erkölcsű főurak öröklik, Somlót anyja : Csórón Margit (Nádasdy Kristófné) után Nádasdy Tamás, ennek magtalan elhunyta után a Liszthi bárókat találjuk a vár-urodalomban, mint szintén Csórón örökösöket. Ezek a Csórón rokonságból leszármazott örökösök a XVII. század folyamán : a Liszthiek, a Balassák, a Viczay grófok, a Dennal Fáncsyak, a Lippay, Telekesi Török, Rátky, Csérnél családbeliek, akik időnként bírják Somló várát s tartozékaiban külön-külön falunként találjuk őket. A XVIII. század elején a Kéry és Illésházy grófok a leszármazottörökösök, akik 1735-ben egyezséget kötnek az Erdődyekkel abban a percben, melyet ők ellenük a vár visszaadása iránt indítottak az 1558 iki eladásért. Ettől fogva mind a mai napig az Erdődy grófok birtokában van Somló vár és urodalraa, majdnem változatlanul ugyanaz a hatalmas birtoktest, mely a XIV. század végén tűnik elénk. Győri Vizgyógyintézeí Apáca-utca 28. szám. Telefon : 430. szám. Eyógytónyezííti : 5525 pakolás, szénsavas fürdők, vizgyógykezelés, az összes elektromos gyógymódok, diathermia, quarz, stb. . rheuma, köszJ, vény, ischias, neurasthenia, idegbajok, bénulások, szívmegbetegedések, elhízás, stb. A gyógyintézet vezető orvosa : Dr. Singer Károly. 315 Wallenstein divatáruházába már megérkeztek az idei leányka- és női télikabitok legújabb kivitelben és legnagyobb választékban, mérsékelt árakkal.
