Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-03-28 / 13. szám

Pápa, 1926 március 26, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, II. szám. F Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtára ' P V tPÜ B5 1UT KÎ Vili., Múzeum-körut. Budapest ^ WV I ^^ J^M Mttllittill Hrak: n.gyadévre 24.000 kor., agy hónapra 8000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. SzarkeiztSaég és kiadóhivatal i Fö-utca 12 Talefonszám : 151. Hlrdatésak mllllntélaras dliszabás szarlnl A törvényes királyság. Irta : Mikes János gróf, szombathelyi püspök XIII. Lajos francia király az állam ügyeinek vezetését teljesen Richelien bicorosra bizta és ez a nagy állam­fér Üu emelte Franciaországot arra a magas polcra, amelyen később leg­ragyobb dicsősége korában állott, /inak a nagy bizalomnak ellenéie, amellyel a király kancellárja iránt viseltetett, lelkében mégis olt honolt a féltékenység és érezte annak a hely­zetnek fonákságát, hogy az állam ügyeinek vitele teljesen a bíboros kezében van. Ezért egy alkalommal úgy akarta ezt éreztetni vele, hogy mikor egy ajlón át akarlak haladni, meghajolt és jelezte a bíborosnak, hogy menjen előre. Richelien erre ki­vette a szolga kezéből a fáklyát és azzal ment előre, mondván : „Kirá lyom parancsát teljesítem, de csak úgy megyek előre, mint szolgája.* Ebben a kis példában a legiliz­mus erejét és fenköltségét látom, ugvanazét a legitizmusét, amely XVI. Lajos utolsó utján nyilvánult meg, amikor a pap elkísérte a vér­padig. A vérpadnál megállott és mély alázattal szólította fel a királyt : Szent Lajos fia, méltóztass felmenni a vér­padra. Néhány éviizeddel később egy má­sik francia király, Lajos Fülöp kény­telen volt menekülni a forradalom elől. A Tuillieriákbó! hátsó lépcsőn keiesztül szökött meg, ahol bérkocsi várta. A király minisztere kinyitotta előtte a fiákker ajtaját és gúnyosan mondta : Szent Lajos fia, szálljon be a fiakkerbe I Ebben a két példában látom én a legitizmus és a választott király ellen tétét. A legiUm .király Isten kegyel­méből, Die gratia uralkodik, a vá­lasztott király a nép jóvoltából birja a hatalmat és a választott királyságra alkalmazzák Jób mondását egy kis fordítással : A nép adta, a nép vitte, legyen áldott a nép neve. A legitizmus : jogalap ; axióma : alap, melyet nem kell megalapozni, hanem erre rá kell építeni az állam épületéi : axióma, mert nem lehel bebizonyítani, hanem, melyet mint alaptételt el kell fogadni, mert ezen alaptétel elvetésével minden jog az állam életében alapját veszíti. A forradalmat követő első évek­ben nálunk a törvényes királyság híveit Karlistáknak kezdték elnevezni, ezáltal le akarták sülyeszteni a ko­ronás király jogait a trónkövetelók, kalandorok színvonalára. A legitizmus nincs nevekhez és sze­mélyekhez kötve, a legitimizmus a tör­vényes jogalapnak egyedüli kifejezése. Mindenki, aki a jog alapján áll, le­gitimista, aki ezt az alapot meg­tagadja, az a forradalom gyönyö­rűséges vívmányainak gyümölcseit akarja. A legitimizmus a nemzet közkincse kell, hogy legyen. Élnie kell kalholikus és protestáns, keresz­tény és zsidó, intelligens és proletár, mágnás és földmives lelkéken és éppen, men a nemzet köztulajdona és közös akarata kell hogy legyen, nem szabad azt kisajátítania egy pártnak sem és nem szabad ennek egyes politikusok nevéhez fűződnie. Ha a legitimizmus pártkérdés lenne, azonnal minden más párt részéről ellenkezésre találna. Egy párt takti­kájának lenne alávetve és a párttal emelkedne és bukna. Azért, ismét­lem, a legitizmus az ország és a nemzet zászlaja, de soha egyes po­litikusoknak vagy egyes pártoknak monopóliuma nem lehet. A legitimiz­musnak türelmesnek kell lennie. TU relmességen értek mindenekelőtt tole­ranciát. Ne tételezzük fel olyanokról, akik eddig királyhü érzelmeiket nem hangoztatták különösen, hogy azérl megfeledkeztek királyukkal szemben köteles hűségükről. Intolerancia ál­tal sokat idegenftünk el szent ügyünk­től és ebbe a keserűséggel telített or szágba még újabb keserűséget csöp­pentünk. A legitizmus legyen türelmes, mert várhat. Ne akarjuk ifjú királyunkat visszahozni, amíg újra nem alapoz­tuk meg neki azt a trónt, amelyen sikeresen kell uralkodnia. Megalapoz­zuk a trónt, ha az országban helyreáll a becsület és béke, a szeretet és a jólét. Ha ezen dolgozunk, készítjük elő legbiztosabban a legitimizmus győzelmét, mert egy becsülelét vissza­szerzett, magában meggyógyult nem­zet egyöntetű akarata előtt meg fog hajolni a külföldnek tiltó akarata. Propagáljuk türelemmel, szeretettel, de lankadatlan és minden akadályt legyőző kitartással a mi eszmenket és akkor vissza fog jönni egy erős trónra az ifjú, akinek fején fog ra­gyogni Szent István koronája. A forgalmi adó és az iparosság. A „Nemzeti Újság" február 28 iki számában közli, hogy a sátoralja­újhelyi közigazgatási bíróság helyt adott egy adófizető panaszának, aki igazságtalannak és sérelmesnek ta­lálta magára nézve a forgalmi adó­általány utólagos felemelését. A fenti igazságos birói ítélet sok száz és ezer iparos kebléből szakí­totta fel azon reményt, hogy az igaz­ságtalanul megállapított és vissza­menő hatással biró forgalmi adó álta­lányt érvénytelenítette a bíróság azon indokolással, hogy az általány meg­állapításához mindkét fél hozzájáru­lása szükséges. A megállapodást le­het időközben módosítani, de vissza­menő hatással felemelni nem. Azt hiszem, a sátoraljaújhelyi bi­tóság ítélete a perek lavináját fogja megindftani, s úgy, amint ebben az esetben a birósag kimondotta az igazságos ítéletet, nem lehet kétséges az a többi esetnél sem. Ezért a Keresztény Iparosok Orsz. Szövetsége felkéri a pénzügyminisztert, hogy a jogtalanul és igazságtalanul megálla­pított forgalmi adó általányok feleme­lésének visszaható erejét módosítsa. • A pápai iparosok szerdán este 7 órakor az Iparosszövetség Szenlilona­utcai helyiségében népes értekezletet tartottak, amelyen behatóan foglal­koztak az őket ért sérelmek ég pa­naszok megállapításával, melyeket írásba foglalva eljuttatnak a győri iparkamarahoz. Ha a pápai iparosság által felho­zott panaszok tényleg megfelelnek a valóságnak, melynek kivizsgálására más szervek hivatottak, akkor az állam érdekében is sürgős beavatko­zásra van szükség, hogy a forgalmi adózás körül felgyülemlett igazság­talanságokat végre megszüntessék. El kell ismerni, hogy a kézműiparos­ság túlnyomó többsége valósággal nyomorban van. A nincstelenségüket tetőzi az ál­landó zaklatás, aminek nap-nap után ki vannak téve, sőt nem egy pápai iparos ült már a börtön szük céllá jában is, mig másik állítólag, hogy az egyetlen bútordarabját is elárve­rezzék, a halálban keresett menedé­ket, hogy az adózaklatásoktól meg­szabaduljon. Nagyon szomorú jelenségek ezek, melyeket ha több tapintattal kezelnék, talán nem is fordulnának elő. Ezen pápai „speciálitásokra* ma már ma­gasabb körökben is kezdenek figyel­mesek lenni és mi reméljük, hogy a pápai adófizető' polgárság egye­temessége van annyira fontos, hogy a forgalmi adózás terén mutatkozó visszásságok felülvizsgálásával békés atmoszférát kell Pápán teremteni. HÍREK. Személyi hírek. A külföldi köl­csön ügyében mult Kedden városunk üzemeit és beruházási terveit felül­vizsgálták Talles Árpád belügyi államtitkár, Lukács Ödön min. taná­csos, Janda Károly, Ivdncsi Pap Elemér számtanácsosok és Martonfjy Jenó számtanácsos. Tiszteletükre FeJfftJA.ok igen gyakran meg nem felelő bélmúködésre és emésztési zavarokra vezethetők vi ssza. Hunyadi János természetes keserüviz • Indkrllél nrgsiOBtell. mult hétfőn este a Griffben bankett volt, megnézték a színházi előadást (Régi jó Budapest). A város polgár­mestere, Csoknyay Károly és Kis József lelkes felköszöntőire Talics Árpád és Lukács Ödön feleltek, hangsúlyozván, hogy a legjobb aka­rattal igyekeznek lendíteni a város fejlődési önállósításán. Pápai festőművész sikere. A Nemzeti Szalon XLV1I. csopoit kiállí­tásának vernissageára f. hó 21-én volt megtartva. Minket pápaiakat különösebb módon azért érdekel ez a kiállítás, mivel azt kilenc festő­művész társával Szente János pápai születésü festőművészünk rendezte. Igen nagy örömünkre a fővárosi la­pok legnagyobb része elismerőleg és dicsérőleg emlékezik meg váro­sunk szülöttéről, ki ez alkalommal először mutatkozott be fővárosunk müvészpártoló közönsége előtt. A Nemzeti Újság például a követke­zőket irja: Szente János üde, vilá­gos tónusu képei élénk színek, disz­kréten összehangolt harmóniájával pikturális kultúráról beszélnek. A Magyarság így fr : Szente János táj­képeivel, különösen nagy piktori­értéket rejtő falurészkteivcl értékes egyénisége a kiállításnak. Igaz, őszinte őrömmel tölt el bennünket városunk szülöttének ezen elért szép sikere. Hisszük és reméljük, ljogy e lap hasábjain még több és nagyobb sikereiről is beszámolhatunk. A kölcsönt felülvizsgáló bi­zottság Pápán. Az elmúlt héten volt városunkban a külföldi kölcsönt ellenőrző bizottság. Tanácskozás folytatolt a város vezetőségével, amely eléje tárta az eddigi épf'kc zések tervét és a még folyamatban lévőt. A kálvária és az ipariskolai építkezéseket helybenhagyták, vala­mint egy emeletes bérház és tiz egy­szobás lakás tervéi. De kifogásollak a létesítendő strandfürdőt (fürödie.ck pápaiak ! lesz sírand a holdban) és az útépítkezésre irányzott pénzössze­get. A bizottság úgy látszik autóval járt a városban s így nem lett sá­ros a cipője, azért ellenzi az út ja­vítását. Csak gyalog jártak volna a mellékutcákon, majd más véleményük lelt volna valószínű az utcákról. Emericanas táncestély húsvét hétfőn. Lassan már tradiclóvá vá­lik a Boconia húsvéthétfői vigadó­estéje. Immár harmadik éve jönnek össze Pápa és környéke zöldsapkás fiai, hogy felidézzenek régi szép szokást a lampionos ballagásban és jókedve jegyében eltöltött estén hoz­zák közelebb egymáshoz a telkeket a katholikus és magyar restauráció érdekében. Elejétől kezdve többet jelenteti ez az est egy táncos vigas­ságnál; az elsővel megismertetni akar­iák az Emericana nevét, a második­kal megszerettetni az emericanas gon­dolatot, s most a harmadikon kifeje­zésre akarják juttatni az emericanas egységet : a vidék. Pápa város emeri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom