Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)
1926-11-14 / 46. szám
1926 november 1 4 5 PAPA ÉS VIDEKE t www WWW WW W WW V »f f » UP í>p www wvw ww w ww Minőségben, kivitelben és olcsóságban vezetnek ' g SAUDEK MIKSA DIVATARUHAZ LEÁNYKA ÉS NÖI KABÁTUJDONSÁG AI. — ragadjak ki, kiknek vasökle intézte a nemzet aortát, nem üdvül szolgált-e • az 6 .uralkodói g0g|(lk" lette nagygyá, hatalmassá az országot, virágzott az ipar, kereskedelem, művészet s megelégedett, boldog az ország minden lakója? ,Nem megyünk többi harcolni az ország halárain lúll' Mely fogalom zavar I Tehát fgy : nem harcolok Idegen érdekekért. így igen. Magyar vér csak magyar érdekekért iolyjon. De át lépjük ha kell száz ország halárát is, hogy megvédjük vele a mienket. Mi hajlanánk át az oláhokat túl a határon bele a Fekete tengerbe s a többit is fogvicsorftva, kemény ökölbe szorított szuronnyal, amig kellő van együtt, hogy soha többé ránk ne támadhasson. Túl a haláron, addig, amig végkép nincs biztosítva a mi szép országunk ezer éves határa. Nem hódítás ez, hanem fegyver, amellyel legyőzhetjük ellenségeinkel. Kegyeletes emlékezésünk adóját rójuk le Véletek vértanú halált halt hósi halottak I Nem vártatok ti di csőftést, de joggal megérdemlitek. Ti tudtátok s mi nem lelejtjük el soha, hogy e hazáért hallatok hősi halált, s Ti tudtátok s mi keservcsen érezzük, hogy idegen országok földjén is a mi határainkat védtélek. Aludjátok hősi álmotokai, dicsőséges katonái én szeretett hazámnak. Nyílt levél Magytijztelelű Mejterházy László ev. lelkész úrnak, Pápa. Kedves Barátom I Engedd meg, hogy személyed iránti tisztelettől indíttatva felhívjam figyelmedet arra a nagy felzúdulásra, melyet katholikus körökben ama súlyos rágalmak keltettek, miket legújabban Pápán megjelent nyomtatványod a kalh. Egyházra azór. Ait Irod, hogy a katholikusok más vallátúakal kizárnak az üdvösségből ; hogy volt idó, amikor a bűnbocsánatot a pápa pénzért osztogatta ; hogy a azenteket a pápa éa a blbo roa püspökök kollégiuma nevezi ki ; hogy a katholikusok szerint nem volt elég Krisztus Urunk egyszeri keresztáldozata, azéri van szükség a szentmisére ; hogy igen gazdag és Igen hatalmas emberek megkötött házas aágának felbontásába beleegyezik a pápa. A azentgyónásról, a purgatórium ról, a szentmiséről, a pápaaágról olyan dolgokat Irez, amelyek vagy komoly talanok, vagy ellenkeznek a történeti lényekkel, vagy egyenesen súlyos rágalmak a kath. Egyház ellem Csak egyet emelek ki, mini kézenfekvő valótlanságot. Semmittevésnek minősíted a szerzetesi életet. Nem vitatkozom Veled, de mit szólnak ehhez azok, akik valaha láttak tanító, vagy betegápoló apácát, egy szegényeket vigasztaló franciskánust, egy bencés tanári, egy mizeri orvost. Mi szükség volt arra, hogy a felsorolt és rövid müvedben még bőven található rágalmakat megírd? Akik olvasták füzetedet, — személyesen tapasztaltam — vagy boszankodlak, vagy neveltek rajta. Szóval nem használt a Te méltán kiérdemeli tekintélyednek és nem mozdítja elő a kölcsönös megbecsülést. És én mindkettőt sajnálatosnak tartom, mikor a felekezeli megértést-, egymás meggyőződésének tiszteletbentartását és a tekintély-elvét vallom. Ha a kalh. Egyházzal akartál foglalkozni, miért nem szereztél alaposabb információkat ? Én is készséggel álltam volna szolgálatodra. Amiket Te III a kath. Egyháznak tulajdonítasz, azokat sohasem tartotta és sohasem tanította. Ha pedig nem igazak, akkor — erkölcsi gondolkozásról és teltekről lévén szó — rágalmak. És mert a megrágalmazott Egyház, remélem még Te szerinted is, még csonka Magyarországon is, legalább is jelentős társadalmi lény és fontos kullúrtényező — tekintélyromboló súlyoB rágalmak. Nehezen tudom elképzelni, hogy tüzeled ilyen tartalom mellett híveid lelki épülésére szolgál, legfeljebb arra alkalmas, hogy őket a katholikusok ellen izgassa. Mi szükségtek van erre, velünk együtt letiport, egymásra utalt magyar testvéreknek ? Miért ingerled másrészt a katholikusokat, akik elképedve olvassák füzetedet, Magad és híveid ellen? Mert azzal számolGyűri Uizgyógyintézet Apáca-utca 28. szám. Telefon : 430. szim. ByógytényezSii: pakolás, színsavas t urduk, vizgyógykezelés, az összes elektromos gyógymódok, diathermia, quarz, stb. Byóqyjapaslatok :r^r neurasthenia, idegbajok, bénulások, azfvmcgbetegcdeaek, elhízás, stb. A gyógyintézet vezető orvosa : Dr. Singer Károly. 315 nod kellett, hogy füzetedet esetleg akaratod ellenére katholikusok is ol vásni fogják. Kedves Barátom I Ne hozzuk vissza a hitvitázók korát. Ez nemcsak anakronizmus volna, de szerintem bűn is : súlyosan vétkeznénk szegény magyar hazánk ellen, ha a széthúzás, a visszavonás Qszkét akarnók elhinteni magyar és magyar között rágalmak terjesztésével. Levelemmel nem akarok vitát kezdeni a nyilvánosság elölt. Ha vitatkozni akarsz, készséggel állok rendelkezésedre, baráti körben. Nem vitatkozni akartam, csak leszegezni azt az álláspontomat, hogy bűn minden cselekedet, mely a magyar erők egybeforradását késlelteti, sőt megakadályozza. Barátod Pápa, 1926 nov. 7-én r. k. hittanár. Akik megsiratták a járványkórházat. Kedden délután elmentem megnézni azokat, akik jóformán hontalanná váltak a deszkabarakk leégése ulán. A Városi ápoldában kerestem őket. Egy szobába vezettek, ahol három rongyokba burkolt szerencsétlen meresztette rám a szemét, s a negyedik pedig csak bámult a levegőbe, mert az meg vak volt. Először bennem rekedt a szó ennyi nyomorúság láttára. Egyik öregasszony a földön üldögélt, karját a térde köré fonva, felállani nem tud, mert béna. A másik egy széken gunnyaszt, azóta, mióta az utolsó menhely összeomlott. Ez sem tud felkelni, mert a lábai nem engedelmeskednek neki. Állandóan viz folyik belőle. (Az orvos megállapította, hogy gyógyíthatatlan szélhüdéses.) A vak egy ágyon fekszik, ez az egyetlen a szobában, kinek egy ágy jutott. A másik férfi meg egy rongyos köpenybe burkolózva, szalmazsákon pihen. Kezében még most is ott van a koldusbot, amely egyetlen kísérője volt az utolsó évek kenyérszerzésében. Egy szomorú világ ez a kis szoba, mit kevesen ismernek, s ha hallanak is róla, nem hiszik el, hogy van. Valahogyan összeszedem magamat és kérdezősködni kezdek. Állva, mert nincs egyetlen szék sem üresen. Összesen egy van. Erre a kérdésemre, hogy mi okozta a tüzet, a férfi válaszolt. Én ugyan nem láttam uram a lángokat, de el tudom mondani, mert mindent hallottam. Egy kályhát Mindenki vásárolhat legjobb minőségű fflzztr-, ciemegt- Ét Italérnhaf, háztartási h tgyéb c t h h eh et legelőnyösebb áron a Magyar Höztisztuiselőh Fogyasztási, TermelO ás Értáhesítő Szöoethezete pápai árudájában. hoztak a szobánkba és a kürtje hozzáért a fa választófalhoz, mely a folyosótól elválasztotta a szobát. A füstvezető cső valahogyan áttüzesedett és lángba kapott a fából készült alkotmány. Másról nem tudok, csak annyit, hogy mikor éreztem a füstöt és hallottam a többiek kiabálását, valahogyan kimásztam az ajtóig, ott megragadtak és elhurcoltak a rétre. Azután csak az iszonyú recsegéstropogást hallottam. Mást nem tudok uram, nem látok semmit. Megkérdezem a többit is, hogy fgy volt-e? azok csak bólingatnak rá szomorúan. Az egyik asszonynak, aki a széken tölti nappaljait és éjszakáit, mindene bent égett. Csak az a ruhája maradt, amelyben kihozták az égő barakkból. Egy rongyos nagykendö borút összetört testére és a kétségbeesés a lelkére. Aki a földön ül, az pedig, ha szólok neki, rögtön sir. Talán maga sem tudja, hogy azok könnyek a szemében, mert az élet nehézségei az agyát valahogy megzavarták. Mindegyiktől megkérdezem, hogy hány éves. Hát bizony aggastyánok már. Hetvenen-nyolcvanon felül és mind nyomorék. Az egyik kocsis volt, mlg ki nem dőlt a hámból, a másik urasági inaa Pesten. Egykor talán gavallér természetű, vidám inas, most a cipőből kipiroslik a lába, s csak a beszédmodorán látszik, hogy valamikor pesti levegőt lélekzett. Már búcsúzni akarok, mikor kérdezik túlem, hogy hová helyezik majd el őket. Ez togas kérdés. Mit mondjak nekik ? Szomorttani nem akarom őket, vigasztalnom kellene, de hogyan. Megigérlem nekik, hogy a város majd gondoskodni fog röluk