Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-01-24 / 4. szám

PAPA ÉS VIDEKE 1926 január 16 Uri Slvjt. NEUBRUER FERENC PrtPfl, KOSSUTH LR]OS UTCR 32. Sz! (A postapalotával szemben.) liSi divat. Nagy választék férfi- és női fehérnemüekben, harisnyákban nyakkendőkben, keztyükben, kötött-, szövött- és rövid árukban, valamint bőröndökben és bőrdfszmü árukban ! ! Magyar dal. Városunk szülöttének első versenydíjat nyert ódapályázata. Hörgö kavernák, omló délibábok, Halált kiálló Káin-ajkak éjén, Dermedő álmok hajnalos lesében, Ábel-hiteddel, torpant bika-szemmel, Magadbafúló keserveddel állasz Halottvirrasztó, könnyesbús magyar dal ! Szavad : a kincses, egész Magyarország, Hegyek, völgyek és napsütötte síkok. Ritmusod : sorsunk, magyar életünk Meg-megújuló, szentelt csküvése, Kudarcos, bús Mánk véres boszújára. Belédkövült a szó, beléd hivésünk Mint gyűrűbe a fénylő drágagyöngy : „Lesz még Magyar Jövő!" Most még komor hó fenn a büszke bércen, Most búba kábít még Iehelleted, Most bénán zendülsz süketült fülekbe, Most bár bőjiölö pusztába kiáltasz, De holnap lombot, új tavaszt fakasztó Ifjú könnyed a völgybe zúdulón Hirdet egy boldog, szent feltámadást ! És nem lesz fül, inely meg ne hallana, Nem lesz magyar, ki ajkára ne venne, Nem lesz gyásztor és nem lesz örömünnep, Hol ne csendülne örökszép szavad Te örökszent, te örökúj magyar dal! Grúber Emil. A polgármesteri hivatal érte­siti a lakosságot, hogy a városi hordójelző hivatal műsödését a köz­vágóhíd épülétében jan. 26 ári meg kezdi. Az érdekeltek a hitelesítendő hordókat ezen a napon legkésőbb reggel 9 óráig küldessék ki a vágó­hidra. A pápai vendéglősök, kávésok, hus­iparosrk és pincérek 1926. évi január hó 12-én megtartott báljukon felülfizetni szíveskedtek: Ötvös Sándor 250.000 K, Pápai Péter 225.000 K, dr. Tenzlinger József, Kecskés Testvérek, Härter Mátyás 200.000—200.000 K, Hochschorner Jenő, Koloszár Ferenc, Sonnenfeld Vilmos, Bö­röczky Testvérek, Böröczky Qéza, Schnei­der Ferenc, Steiner József, Hülber Károly, Hindler Ödön, Törley Pezsgőgyár, 150.000— 150.000 K, Qaál Gyula, Sebő Simon, Pipók István, Straub Mihály, Schábe! József, Eizenbeck Dezső, Szabó Mihály, Vida János, Földbérlő R.-T., dr Pápai Lajos, Pfers Pongrác, Raidl Ferenc, Takács Gergely, Fellner Testvérek, Neubauer Ferenc, Sipiczky János, Potlinka József, Zámolyi Dénes, Nagy Ignác, Getting Gyula 100.000-100.000 K. (Folyt, köv.) A Kath. Leánykör farsangi estéje jan. 31-én lesz a reálgimnáziumban. Bővebbet legközelebb. Gépkocsivezetői (soffőr) tanfolyam a pápai ipariskolában. A város és az ipariskola vezető­sége egy hiánylpótló tanfolyam fel­állítását határozta el, midőn gondos­kodo.t a gépkocsi vezetői képesítés helyben való megszerzéséről s egy­ben alkalmat adott a kőrzetbe.lieknek is arra, hogy itt nyerhetnek kiképzés'. A gépkocsivezetői tanfolyam a városi iparostanonc iskolában f. évi február hó 1 én fog megnyílni és tanrendszerében két részre oszlik, úgymint: az elméleti és gyakorlati kiképzésre. A tanfolyam tartama más­fél hónap, azaz körülbelül március hó 15 én zárul és elméleti előadás naponta este 7 tői 9-ig, a gyakor­lati autóvezetés az u'olsó 2—3 hét­ben csoportonként délutáni időben fog megta tatni. A tanfolyam veze­tője, illetve előadója Zawieruszynski Árpád, volt m. kir. autócsapatbeli főhadnagy. Jelentkezni folyó hó 27., 28 án és 30 án lehet délelőtt 10—12 ig az iparostanonc iskola igazgatójánál, jelentkezhetik minden 18. életévét betöltölt akár helybeli, akár vidéki egyén, felhívjuk azonban a tan folyamra mindazok figyelmét, akik vas- és gépszakmában dolgoznak, hogy ne mulasszák el ezen kedvező alkalommal az autó vezetői képest tés megszerzését. Tandíj 1,000 000 K, melyből 500.000 K a beiratás, 500.000 K pedig a tanfolyam befejezése alkal­mával fizetendő. A tanfolyam résztvevői annak be­fejeztével, rendes hatósági vizsga sikeres letétele után, önálló autó­vezetésre jogosító gépkocsivezetői (soífőri) bizonyítványt kapnak. Bodoiay Jenő igazgató. ílr. Tgnzliiigei' 3ózsef polgármester. nzatoktAU. EGYESÜLETI ELET. A fényesnek ígérkező kath. bál meghívói mult héten mentek szét. A védnökök: Rott Nándor megyéspüspök úr, Gamerra Alberta bárónő, Károlyi József gróf, dr. Paupera Ferenc, dr. Tenzlinger /ózsef és dr. Niszler Teodóz. Ezenkívül húsz bálanya ad fényt és nívót az ünnepnek, melynek rendezői tisztjét 60 ifjú vállalta. A kath. munkásnők jan 24-én Vaö-kor helyiségükben előadják a Legény furfang c. népszínművet. Hely­árak : 12, 10, 8 és 5 ezer K. Táncmulatság. A Perutz Test­vérek pápai magyar textil gyárának alkalmazottai Küttel Nándor igazgató úr fővédnöksége alatt a szegénysorsu gyári munkások gyermekeinek fel­ruházására január 30 ári a Griff szálló nagytermében jólékouycélu táncmulatságot tartanak. Belépő-díj : 15000 K. A táncmulatság kezdete este fél 9 órakor, vége reggel 5 óra­kor. Szépségverseny. — Tekintve a nemes célt, felülfizetéseket köszönet­tel fogad a rendezőség. KER.-SZOC. HÍREK. Mult csütörtökön, a dohány gyáriak közgyűlésén megválasztot­ták az új tisztikart. Elnök Fejes Ger­geiyné, társelnök Tuba Jánosné, pénz­táros Mészáros Mariska, til kár Ge­schlecht Jánosné és a 12 tagu választ­mány. Befejezésül Székely János államtitkár lebilincselő előadásban összehasonlítást tett a külföldi és magyar munkásság, a ker.-szoc. és vörös szociálista között. Külön kullúr­előadásban nemzetgazdasági prob­lémát fejtegetett és világosan ki­mutatta, hogy e szegény hazának vagyona 72 % ban nem keresztény kézben van. (Szédületes 1) A Voge pápai csoportja Róbert Emil kincstári főtanácsos, országos elnök és Fábián Károly főmérnök, a pápai csoport elnökének védnök sége mellett febr. hó 1-én este 9 órai kezdettel a Kaszinó összes helyi­ségében vasutas bált rendez. Alkalm. kereskedők és magán­tisztviselők vasárnap d. e. 11 koi gyűlése az Otthonban. Előadó Rlesz Lajos. Jan. 28. esti 7-kor dr. Zibolen Endre előadása. A keresztény ifjúmunkások, iparos és kereskedő tanoncok f. hó 24 én, vasárnap d. u. 3 órakor a belvárosi elemi iskola tornatermében ifjumunkásgyülést tartanak, melyre az összes tanoncokat, az iparosokat és az iparosiskola tanári karát meg­hívjuk. Előadók lesznek dr. Riesz Lajos, (a Ker. Ifjúmunkások Orsz. Szöv. elnöke és Schmiedt István kereskedő Budapestről. A Ker. Munkásegyesület febr, 21-én d. u. 3 órakor saját helyisé gében tisztújító közgyűlést tart, melyre a ker.-szoc. szakszervezetek tagjait is meghívja az elnökség. JZINHÂZ. ••• Silvio kapitány előadása erőpróbája volt a pápai Katii. Legényegylet műked­velőinek. Városunk magasfokú kultúrélete az iskolák és az egyesületek kezében van és nemes verseny emeli ezek között a minőséget. A kultúregyesület minapi be­mutatkozója után ismét élveztünk egy elő­A tejfogyasztó közönség figyelmébe ! A Pápavidéki Tejszövetkezet folyó évi február hó 1-ével a várost pasztőrözött tejjel óhajtja ellátni. Mindazok, kik ez úton akarják tej­szükségletüket beszerezni, kérjék azt akár postán, akár személyesen velünk közölni Tej ára: pasztőrözve, házhoz szállítva 3500 K literenként. Minden tejszállíttatótól a szükségelt tej mennyiségének megfelelő két darab tejeskannát kérünk. Pápavidéki Tejszövetkezet Esterházy-út 12. tArca. ••• A remeteszentpáli búcsú. — Rajz. — A Pápa és Vidéke eredeti tárcája. I. Bátran nevezhetnők négy vármegye búcsújának is, mert olyan tájon van Remeteszentpál, ahol négy vármegye csücske találkozik. Arra föl, Ozora fölött, Tótkeszitől keletre, Lajoskomá­romtól delre, ahol Tolna- Somogy­és Veszprémvármegyék közé keskeny ékként betolakszik a fejérmegyei Igarnak halára: arra valamerre van Remeteszentpál. A térképen hiába keressük, pedig régi község, Nagy Lalos királyunk alatt keletkezett ugyanabban az esztendőben, amikor Remete szent Pálnak, a hírneves egyptomi szentnek csontjait Velencé­ből a budai erdőben lévő szentlőrinci kolostorba szállították. De hát sem a szenipáliak, sem mi sem tehetünk arról, hogy a mappacsinálók olyan feledékenyek ... A régiségén kívül van a község­nek még egy nevezetessége : az ő búcsúja. És ez nem csekély neve­zetesség. Búcsúja van elvégre minden köz­ségnek, de faluja válogatja is. Lám a szomszédos somogyi, • veszprémi és fejérmegyei falvak nem a napján tartják a búcsút, csak a rákövet­kező vasárnap. Sajnálják tulajdon maguktól a kis ünnepet, azért teszik át vasárnapra, amikor úgyis ünnepe vagyon minden keresztény léleknek. Persze a szentpáliak könnyen be­szélnek ; az ő búcsújuk télen van, január 15 én, amikor munkaidő nin csen, ellenben már javában áll a farsang, lehet tehát muzsika, mulat­ság, hogy négy vármegye hangos tőle, tizenhét falunak népe perdül táncra és harminckilenc pusztának a legénysége tartja rendes évi le­számolását egymásközt meg a falu­beli legényekkel. Sőt ha kemény tél van és jó a szánút, eljönnek akkor Somogyországból a kilitiek, azok pedig elismerten hires népek, hamar verekszenek és nem ijednek meg senki fiától. Azért ha búcsú előtt egy héttel-kettővel szép csendes hideg­ben megindúl a havazás, a négy­vármegye sarkának népe egyértel­műen mondogatja: — Tépést csinálnak az angyalok, mert sok lesz a bevert fej a remete szentpáli búcsún. Az aktív és passzív fejbeveré9i jogot rendszerint a kilitiek gyakorolják legelőbb. Csodálatosan kemény so­mogyi koponyájuk sokáig állja még a srófos botot is, de ahova ők üt­nek, ott jajgatás lészen és fogak csikorgatása. Hanem azért megesik, hogy néha bizony kiüti legényt is a saroglyában visznek haza a pajtá­sai. Ki tehet róla, ha néha, bár el­vélve, úgy fordul a sors kereke ? Ha nincs nagy hideg, csendesebb a szentpáli búcsú is, mert az útak is kegyetlenül rosszak ilyenkor, meg aki közelebbi vidékről mégis össze verődik ilyenkor, csendesebb vérű nép az, nem olyan nagy természetű, mint a kiüti. Legföljebb a lajos­komáromi kanászbojfárok csinálnak egy kis kontrabontof, ha a falubeli legények nem akarják őket bevenni a táncba. Az ezidei kiválólag kemény időben elgondolhatni, hogy hangos volt a remeteszentpáli búcsú Annyi nép volt együtt, hogy másutt vásárkor sem verődik össze ekkora sokadalom. A magyar ember nagyon nagyra­tartja a rokonságot, sógorságot,koma­ságot, a búcsú napja pedig éppen arra való, hogy a szerteszéledt atyafiak pár szives szóra, jó borra, pecse­nyére legalább egyszer egy eszten­dőben összejöjjenek. O yan vidéken pláne, hol sok az uradalom, még nagyobb az atyafiság, komaság, mert a cselédember kevésbé maradós, mint a gazda vagy zsellér, s így idestova jártában-keltében sógorsá­got, komaságot itt többet tud sze­rezni. Hiszen tetejébe a cselédember azt az ősi áldott elvet is vallja, hogy gyerekből, pohárból sohasem lehet sok, mert a pohár eltörhetik, a gyerek meghalhat. . . (Folyt köv,) Kathollhus

Next

/
Oldalképek
Tartalom