Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-03-22 / 12. szám

Meghalt Tisza István né. A geszti kastélyon ismét gyászzászló lobog. Gróf Tisza Istvánné kedden este 9 órakor hosszú szenvedés után csendesen elhunyt. A boldogult, aki nagy férjének méltó élettársa volt, férjének aljas meggyilkolása óta visszavonultan élt Geszten s ^sak anokái nevelésével foglalkozott. Te metése csütörtökén volt. Nagy forgószél pusztított a múlt héten az Egyesült A lamok több tartományában, mely kö űíbelül 1500 embert megölt. A seb sííl ek száma több ezer. Községek, varosok dőltek romba. Az anyagi kár szinte fel becsühetetlen. Iskolasztrájk. A francia radiká­lis, szocialista kormány elrendelte, hogy a visszafoglalt Eltzász Lotha ringiában március 15 tői kezdve a községi és állami iskolákban a vallás­oktatást szüntessék meg. Egyú tal felszólította a tisztviselőket, hogy csak világi iskolába járassák gyér mekeiket. Elszász-Lotharingia kath. népe, mely a német uralom alatt teljes vallásszabadságot élvezett, nem várt feleletet adott a szabadkőmives kormánynak. A két tartomány diák­sága 3 napos sztrájkot kezdett s a mozgalom vezetői kijelentették, hogy a sztrájk újból meg fog kezdődni, ha a körülmények megkívánják s ad dig fog tartani, amíg szükséges lesz. Szombathelyen vasárnap be csukják a fűszer és vegyes­kereskedéseket Szombathelyről kaptuk a következőket: A szombat helyi fűszer- és vegyeskereskedők eddig arra hivatkoztak, hogy a ke­reskedelemügyi miniszternek 1921­böl származó rendeletében a keres­kedésekre előirt teljes munkaszünet rájuk nem vonatkozik, mert ők élelmi­szerárusítással is foglalkoznak. Töb­ben persze nem is tartották magukat a teljes vasárnapi munkaszünethez, ezért a rendőrség kihágási eljárást indított ellenük. Hogy a helyzetet végképen tisztázza, Tőrök Károly rendőrtanácsos, a szombathelyi ka­pitányság vezetője a soproni keres kedelmi és iparkamarától kért ebben az ügyben szakvéleményt. A kamara válaszában megerősítette a rendőrség véleményét, vagyis azt, hogy a ke­reskedelmi miniszter 192l-es rende­letének első szakasza, amely a va sárnapi nyitvatartásról intézkedik, csupán a kizárólagos élesmiszerke­reskedésekre vonatkozik, iehát a fű­szer- és vegyeskertskedésekre nem. £zeknek árucikkei ugyanis 80—90 százalékban nem éleimicikkek. Az iparkamara válasza után Török fő­tanácsos felhivást tett közzé, amely­ben újólag figyelmezteti a fűszer- és vegyeskereskedőket, hogy ők teljes vasárnapi munkaszünetet kötelesek tartani. Aki tehát'ezentúl vasárnapra kinyitja fűszer t vagy vegyeskereske­dését, azt kihágás miatt meg fogják büntetni. —• Erre a rendeletre fel hívjuk a pápai rendőrség figyelmét, mert Pápán is elkelne az 1921 iki miniszteri rendeletnek újabb magya­rázata. A tókerfti házhelyek ügye. Mintegy 632 házhelyet osztott ki az 0. F. B. a Tókertben. Mindenki kapott, akinek háza vagy házhelye nem volt és aki jelentkezett. Senkit sem utasított el a biróság. A múlt héten osztotta ki Szenkovich Lajos tárgyaló biró az utolsó 96 tel ket. A baj csak az, hogy a régi utak beleestek az új telkekbe, az újak pedig még nem készültek el. Erre volna most legnagyobb szük­ség, mert a régi ásott talaj süppe­dékes, még tolókocsival sem járható. Tudjuk, hogy a város feladata volna az útak készítése, mert hiszen utcák lettek nagy területekből, egy-egy házhely tulajdonosa köteles a telke után eső 30—80 négyzetöl utca terü­letet megvenni és ezek az utcák a város tulajdonába menő közutak let­tek. S amint eddig egyetlen utcát sem csináltatott a város tisztán az ott lakó telektulajdonosok terhére; egyetlen utcai fővezeték csövet sem fizettetett meg tisztán az ott lakók­kal ; a Kossuth Lajos utcát teljes szélességében borító aszfaltot sem tisztán az ottani telektulajdonosok fizették; vagy ha gondolt a város a Liget-u^ca egyetlen házsora számára szükséges kocsiút és gyalogjáró el­készítésére; ha gondolt az Öreg- és Kishegybe vezető út használható­ságára, bizonyára lesz gondja arra is, hogy 632 házhely között úgy­-ahogy járható leg^en^az ott érde ke l­tek által közcélra megváslrolt uT rendszer. Itt az ideje, hogy ezzel a 632 család érdekével komolyan foglal­kozzék minden tényező, elsősorban a város tanácsa és képviselőtestülete. A száraz és enyhe tél folyamán már a telektulajdonosok saját maguk akartak a leendő gyalogjáró mellett árkot húzni, hogy annak földjét a középút töltésére használják, azon­ban — igen helyesen — ezt a viz­levezetésre való tekintette], ellenezte a város mű zaki tanácsa. A teljes megértést tanusí ó polgármester ekkor egyöntetű tervet dolgoztatott, ki a városi mérnöki hivatallal az utca keresztezéseknél és egyes telekbejá­róknál szükséges cement áteresztő­csatornák és a bakonyéri hid léte­sítésével. Ennek átlagos költsége 670 millió korona lenne. Ennyi pénze nincs a városnak, kölcsön felvételére gondolt tehát az elöljáróság, azon­ban ennek is több akadálya volt, halasztani kellett a kérdést. Az érdekeltek érzik legjobban az utak és csatornák hiányát, azért a közöttük legnagyobb csoportot al kotó közalkalmazottak közgyűlésükön elhatározták, hogy befizetnek testü­leti csoport összeszedés ú ján min­den telek után havonként 100 ezer K t március hó 1 tői kezdve egy éven át. Ezt az összeget rendelke­zésére bocsátja a városnak oly fel­tétel mellett, hogy amikor majd az ő hozzájárulásukra lesz szükség, gyalogjárójuk vagy saját vízvezeté­kük díjának fizetésénél ez az összeg betudódik. Kamatmentes előleg ez a városnak, nagy összeg, nagy áldó zat, éppen az anyagilag legtöbbet küzdő társadalmi osztály részéről. Jellemző a közalkalmazottakra, akik a legnehezebb viszonyok között is megmutatták, miképen kell a közös cél megvalósítására áldozatkészség­gel törekedni. Példájuk után indulnak az iparo­sok is. Bizonyára igyekezni fognak a rokkantak és földmivesek is hasonló­képen cselekedni, s ha valamelyik nem tudja készpénzben megfizetni, odamegy a megkezdett munkához és lerójja a reá eső részt. Annyi család várakozása, reménye fűződik a Tókert új kérdéséhez, hogy megérdemli úgy a hatóság, mint a közakarat legjobb indulatú támoga­tását. / /. A Szent István Társulat diszgydlése. A magyar katholicizmus legrégibb és leghatalmasabb kultúrintézménye, a Szent István Társulat csütörtökön délelőtt tartotta meg 70 ik közgyfl lését. Ez alkalommal a gyűlésterem szorongásig megtelt az egyházi és világi társadalom kitűnőségeivel. A közgyfi ést 10 óra u án nyitotta meg Mihályffy Ákos egyetemi tanár, al elnök, ezután érkezett meg Csernoch János dr. biboros hercegprímás, akit az egybegyűlt közönség felkiáltással üdvözölt. Majd miután a biboros el ipglalig. a szamára .kijelölt díszhelyet, a központi papnevelő-intézet ének­kara elénekelte a Szózatot. Ezután tartotta meg a hercegprí­más megnyitó beszédét: Nemcsak kegyeletes kötelességet rovok le, — mondotta, — hanem a szívek érzel­meit is követem, ha néhány vonás sal megörökíteni kívánom az elhunyt elnök, Mailáth György gróf emlékét, aki az igaz katholikus eszmétől ve­zetett kötelességtudó férfiú példaképe volt. Az illusztris szónok ezután pár-' huzamot von az elhunyt és a néhai apja között, akinek a főjellemvonása a szigorú kötelességteljesítés volt A hercegprímás ezután foglalkozott az elhúnyt elnöknek a társasag felvirá­goztatásában szerzett érdemeivel. A hercegp ímás beszéde útan le­leplezték Mailáth György gróf arc képét, mely Sennyey József festőmű­vész alkotása. Ezután egyhangúlag megválasztották elnöknek az elnunyt helyébe Zichy Aladár gróf ; v. minisz­tert. Az új elnök pár meieg szóval mondott köszönetet megválasztásáért. Mihályffy ÁKOS dr. egyetemi tanár tartott ezután a társulat egész évi működéséről összefoglaló alelnöki jelentést. Az alelnök jelentése után egyhangú határozattal a Zichy Nándor jutalom­díját néhai Andor József ,Ket világ közöst" című rtgenyének ítélték oda és elhatározták, hogy a ju^lomdíjat az elhunyt nagy író özvegyénez jut­tatják. A jelentések elfogadása után a közgyűlés véget ért és a Himnusz eléneklése után távozott a közönség a közgyűlésről. HÍREK. ••• Március 15. Pápa város közön­sége az idén is méltóképen áldozott március 15 ike emlékének. Az Ün­nepély a legtöbb helyen összesett Jókai Mór emlékének ünneplésével Március 14-én volt a bencés gim­názium ünnepe d. u. fél 6-kor, me­lyen Szalay Semjén dr. fejtegette az ünnep jelentőségét. — Március 15 én délelőtt 10 órakor a református kollégium dísztermében ünnepelték Jókai Mór emlékezetét. Az ünne­pély fénypontja Kozma Andor felolvasása: Mese a mesemondóról volt. Utána az ifjúság megkoszorúzta a honvédszobrot, Petőfi és Jókai emléktábláját. 15- és 16 án este pe­dig Jókainak: Keresd a szivet eftnti drámáját adták jólsikerült előadásban a színházban. — A zárda szintén 15 én délután 4 órakor tartotta gaz­dag és kedves mfisor keretében meg­emlékezését Jókairól. — Vasárnap délután 3 órakor ünnepelte a Ke­resztényszociáiista Párt is a Főtéren tartott népgyűlés keretében. A gyűlés szónokai Bernolák Nándor volt mi niszter és Sivizsény Zoltán dr. ügy véd voltak, akik március 15-ének a munkásokra való jelentőségét fejte gették. Utána óriási tömeg vonult a honvéd szoborhoz, hol Jókai emlé kének áldozott a párt. Sághi Tamás képezdei tanár fejiegette itt Jókai költői nagyságát. — A Felsővárosi Kath. Kör délután fél 3-kor szintén kjyoüuLt vértanúi sírjához, hol Miklós József mondott emlékbeszéd^. A Kath. Nővédő böjti estélye, melyen P. Zadruvecz István t bor püspök is beszédet intéz a közön séghez, ma, vasárnap 7 órakor kez dődik a bencés reálgimn. dísztermé ben. Műsora a következő: I. Éő képek. 1. Rdphael S,x usi Madon­nája. Alakítják: Kristcffy G^briill?, Orbán Magdus, Hercz Luii Varga Baba és Horvátti Eíek 2. Hoffmann: A gyeinek Jézus a templomban. Alakítják: Baán Kálmán, Molnár István, Sámson J jzsrf> S'ltíő Kálmán, Szijjartó AntüI. 3 Piockhorst: En gtcijéek hozzám a küdedeket. Ala­kítjak: Kiss Mici, Ráth E vira, Gigler Ida, Horváth Mi'i, B^nicky Mmska,' Cságoly Baba, Hercz M*gda, Hirt Bözsi és öcsi, Karner Ili és G bi. 4 Piockho si: Ecce Homo és Mater Dolorosa. Alaki ják: K isióffy Gab riella, Rá h E vira és II Grieg: W cnterhed. Pikethy: Imprompiu;, Enyelges; B ethoveit: Ecossc ses. Előadja: K. Pikethy Tibor zeneaka­démiai tanár. III P Z drav cz Ibtván beszéde. IV H usmann D.: Cantate a Golgota cimü orato íu sból ; Men­delssohn : Vasárnap reggel; részlet az Athaliábói É leklik: Rjlkrné Tóth Anna énekművésznő es tat ítványa, Saád Irénke. V C »re!li: Gavot e variációkkal. Zoi^o an előadja K. Pikéthy Tibor. — A rendezőség kéri a hölgyeket, hogy az eiőadás alatt a kalapokat feltétlenül letenni szi­vesked|t;iek. Olvassa a „Pápa és Vidéket". c SÍ v b< esi Mi vi Teli Az A W elő vi; Ré mé K; ki< eh Éri lajt a mű 6. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom