Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-07-12 / 28. szám

Sporthír. A mult héten várounkban tartózkodott Hajós Alfréd ifiépítész az Országos Testnevelési anács megbízásából. Megtekintette Sportegyesületet, érintkezésbe lépett sportegyesületek és a Leventegyesület vezetőségével. A tárgyalá•k következményekép el fogja észíteni a sportpálya és a tribünerendezésre vonatkozó terveket. Az pitkezést talán már a jövő tavasszal íeg lehet kezdeni. Az első feladat :sz a sportpálya kerítésének és egy jotbal pályának az építése, ezután övetkezik majd a tribünberendezés pítése. A költségekre az Országos 'estnevelési tanács 50 millió koronát zavazott meg. Az országos vásár. A folyó hó -én és 8-án megtartott országos ásárra felhajtottak 2290 szarvaslarhát, eladtak 1356 darabot; 1250 •vat, eladtak 460 darabot; 487 ;rtést, eladtak 320 darabot. Az ökörek és a húsnak való marha ára nelkedett; a tenyészállatok ára esett, gyszintén a sovány sertés ára is. Műkedvelők alakuló gyűlése, lult vasárnap tartotta a Pápai Mü;dvelő és Kultúregyesület alakuló pülését. A gyűlésen szép számmal lentek meg. Az egyesület céljának i az alapszabályok ismertetése után legválasztották a tiszti kart. Elnök itt dr.Tenziinger József polgármester. Léderernét halálra ítélték. Az *ész ország jóérzésű közönségének egnyugvására a biróság Léderer uiztávnét, ezt az emberiségéből ki • ítközőtt félvilági hölgyet, kötél általi ilálra ítélte. Az iparosok és kereskedők intetése. A mult hétfőn délután —6 óráig az összes üzletek beírtak, tiltakozásul az elviselhetetlen lóterhek miatt. Munkaközvetítés. A pápai ker.;oc, szakszervezetek munkaközve;ő irodája útján mintegy 100 szövőit és szövőmunkást keresnek a idapesti textilgyárakba. Jelentkezni het Pápán, Fő tér 2. sz. alatt. Kultúrharc Csehországban. A prágai nuncius a cseh kormány vallásellenes magatartása miatt elhagyta Prágát. Távozására különösen Husz János emlékének, a katholikusokra nézve bántó és tapintatlan megünneplése adott alkalmat. Magyarország jóreménnyel nézheti a cseh kultúrharcot. 500 évvel ezelőtt is a Husz Jánost követő rabló zsebrákok fészkelődtek a védtelen Felvidékre, mig a magyar élet halál harcát vívta a törökkel s a végük csúfos kifüstölés lett. Minden reményünk meg van, hogy Husz Jánosnak és zsebrákjainak szintén rabló, de kevésbbá vitéz unokái sem járnak jobban. Ismét a zsebtolvajok. Nem múlik el orszságos vásár, hogy egypár embert ne fosztanának meg az amúgyis kevés pénzétől. Ugyanis a f. hó 7-én és 8 án tartott országos vásáron is több lopás történt. Az ellopott összegek 4—5 millió korona között váltakoztak. A nyomozás folyamatban van. Külföldiek és optálást elmulasztott volt magyar állampolgárok Magyarországon tartózkodásáról kiadott összes eddigi rendeleteket részben módosította a belügyminisztérium legújabb rendelete. E rendelet sok ijedelemre és zavarra szolgáltatolt okot. Ugyanis ezren és ezren ! vannak a volt magyar állampolgárok között is olyanok, kik tájékozatlanságból, vagy feledékenységből az optálást elmulasztották, s e miatt most külföldinek tekintetnek. De számtalan azok száma is, kik mint családfők, gazdák, gyárosok, iparosok külföldit tartanak szolgálatban, s az új rendelet labirintusában nem ismerik ki magukat. A minisztérium hozzájárulásával az országos rendőrszaktanfoiyamok parancsnoksága most magyar és német nyelven terjedelmes, teljes gondossággal és alapossággal szerkesztett füzetet adott ki. Cime: „Külföldieknek Magyarországra való beutazására, itt tartózkodására, letelepedésére, honosításra és az optálást elmulasztottak visszahonosítására vonatkozó összes jogszabályok ma gyarázata." A terjedelmes füzet mind a hatóságoknak, mind a nagyközönségnek teljes tájékozást nyújt. A füzethez kérvényminta is van azok számára, kik külföldieket tartanak alkalmazásban. Ajánljuk mindazoknak, akiket illet. A füzet ára 25.000 K. Ez összeg beküldése ellenében az országos rendőrszaktanfolyamok parancsnoksága (IX, Üliői-ut 47/49., Mária Terézia laktanya) bérmentve 1 küldi meg a füzetet, mely különben az összes rendőrszobákon is megszerezhető. Iparosok figyelmébe. Az Ipartestület elnöksége érlesíti az iparosokat, hogy a junius 13 án tartott rendkívüli választmányi ülésben hozott határozat folytán a rendes havi választmányi ülések f. évi julius hótól kezdve az eddigi szokástól eltérőleg nem a hónap első szombatján, hanem első héifőjén tartatnak. Verekedés. Vasárnap délután néhány pálházi aratólegény részegen ment haza a pusztára. Amint közelebb értek a majorhoz, találkoztak két ruhaárusító cigánnyal. A legényekből kitört a virtus, jobban mondva a bor és neki estek a két halálrarémült cigánynak. Pofozták, ütlegelték őket, már komolyabb baj is lett volna, ha a megtámadottak futásnak nem erednek, hátrahagyva bugyrokat. A városban jelentést tettek a rendőrségen és a rendőrség azonnal megindította a nyomozást és rövid idő alatt bekísérték a duhajkodó legényeket a rendőrségre. Szabadon bocsájtották őket, mert nem rablási szándékból támadták meg a két cigányt. Felülfizetések. A pápai Felsővárosi Róm. Kath. Olvasókör f. évi junius hó 28-án tartott kertmegnyitó táncmulatsága alkalmával felülfizetni szívesek voltak: dr. Paupera Ferenc 250.000 K, dr. Tenzlinger József 100.000 K, Onódy Dezső 80.000 K, Mórocz Károly, Mészáros József 60-60.000 K, Cserkuti István, Bán Jenő, Ruip Jenő, Hadv. Iparosok Egy. 50—50.000 K, Németh Sándor, id. Mórocz József, Mórocz Antal 40— 40.000 K, N. N., id. Keresztes József, Orovics József, Miklós József, Zsigmond József 25—25.000 K, Varga Károly (Tevel), Mikóczi Ferencné, Csorna János, Keresztes István, Bálint Imre, Csuti József, Varga Károly, Zsemlevics Dezső, Polgár Ferenc, Kaiapács József, Babják Ferenc, Keresztes Gyula, Fábián Antal, Franc Károly, Kraszner Ferenc, Kardics János, Szalay János, Nemes Gyula, Szabó József, ifj. Sz3lai János, Rabovszki Miklós 20—20 000 K, Medgyesi Antal, Ünn?p József, Kiss Pál, Fűzi József 5—5000 K-t. Ez úton há lás köszönetet mond az Elnökség. x A kisgazdaközönség figyel mébe! Átolvasva a Magyarországon működő sok bel és külföldi biztosító intézet névsorát, azt látjuk, hogy a gyárosoknak, malomtulajdonosoknak stb. külön-külön biztosító AUTOMOBIL ÉS PNEUMATIK R.-T. BUDAPEST, VI., Jókai-tér 5. SÜRGÖNYCIM: AUTOVAJDA. IIOTO - MOTOB • HEBÉHPáB ALKATRÉSZEK, FELSZERELÉSEK TEL. 86-36. PNEUMATIK. TEL. 175-98. . bakonybéli apátság. Irta: Kiss Sserafln. (Folytatás.) 7. A Guzmics halálával elárvult apátig csak 6 év múlva kapott új főt komáromi nemesi családból szárazott, nagy képességű dr. Sárkány iklós személyében, aki már ekkor jyházi és tudományos folyóiratokin közzétett tanulmányaival, melyekin főkép az egyházi rend jogait véilmezte, tisztes nevet vívott ki maínak. Hosszú, 46 évig tartó ural)dása alatt minden tehetségét apátiga erkölcsi és anyagi színvonalának nelésében emésztette fö!. Amint az apáti széket elfoglalta, :onnal összeiratta birtokait, az elmyagolt és kiuzsorázott erdőket ndbehozta, lecsapolásokkal vizzefős területeket tett termékenyekké, ipcevetéssel, lentermesztéssel és íkoricatermeléssel tett kísérletet. Kajáron — ahol legszívesebben és gtöbbet tartózkodott — új plébániaés iskolaépületet emelt, magtárakat, pajtát, majorsági épületeket építtetett; Bakonybélben 6 házat és 2 rétet szerzett s az apátsági birtok jöve delmét annyira fokozta, hogy évről évre nagyobb összeggel járulhatott j a főmonostor költségeinek fedezéséhez. Az ő nevéhez fűződik a bakonybéli emeletes iskolaépület létesítése (1873), 1878-ban pedig befejezte az apátsági templom restaurálását, melyet Kuesz Krizosztom főapát szentelt föl szeptember 22-én, amikor a templomnak egy gyönyörű Mária

1 szoborral kedveskedett. Kedvenc gondolata volt, hogy a bakonybéli téglaégetőt edénygyárrá fejjeszti, ez azonban megfelelő anyag híján csak rövid ideig működhetett. Kiváló szerepet játszott a politikai élet terén is. Már tanár és főapáti titkár korában — mint Győrvármegye táblabírája — sokat szerepelt a megye j gyűléseken, majd meg mint béli apát Veszprémmegye gyűlésein ragyogtatta kiváló jogi tudását, nagy olvasottságát és történelmi képzettségét. Az 1843/4 i országgyűlésen megindult vallási viták alkalmával ő szerkeszti meg az egyházi rend fölterjesztését, melynek védelmében az országgyűlésen is felszólalt, később pedig az egyházfők felkérésére ugyanebben az ügyben felirati javaslatot készít. Az utolsó rendi országgyűlésen még megjelent, de a szabadságharc kitörésekor sokat zaklatott kolostorából egy időre Bécsbe vonult vissza. Amikor pedig fölragyogott a szabadság napja, friss erővel igyekezett kiaknázni a béke áldásait apátsága javára. Sokat szerepel ismét a megyegyűléseken és 1870-ben az autonómiai kongresszuson egymásután aratja a szónoki babérokat. Ebben az időben előbb a veszprémi, majd a székesfehérvári püspökségek betöltésénél sűrűn és komolyan emlegetik nevét. Ha töri magát utána, bizonyára elnyerheti bármelyiket. De maga jegyzi meg emlékiratában, hogy ilyesmi után nem vágyódott. „Az ég látja — úgymond — nem óhajtom (a püspökség) terhét, elégelve, amit a Gondviselés eddig rám ruházott érdemem felül." Hivatalos részről nem is érte más kitüntetés, minthogy megkapta az osztrák Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Annál többre becsülete rendtársainak odaadó ragaszkodását, a szegényeknek, akiknek jótékony atyjuk volt, egyszerű hálálkodását s azt a bizalmat, mellyel az egész környék betegei fölkeresték, mint híres homeopatát. Sárkánynak 1891-ben bekövetkezett halála után a rendíagok bizalma Villányi Szaniszlót emelte a bakonybéli apáti székbe. Lelkes, hivatásáért rajongó benediktinus volt, kiváló gonddal művelte a történelmet s irodalmilag is sokat dolgozott e téren. Fehér Ipoly főapáté volt a gondolat, hogy a Rend a nemzet ezeréves fönnállásának emlékére megíratja a Sz. Benedekrend monographiáját s a 10 kötetre számított hatalmas munka tervezetének előkészítésével Villányit