Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-05-31 / 22. szám
A Felsődunántull Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. F. hó 23 án tartotta a kamara állattenyésztési szakosztálya az ország legismertebb szakembereinek bevonásával értekezletét azon javaslat tárgyában, melyet a kamara Felsődunántul állattenyésztése fejlesztése érdekében dolgozott ki Az értekezleten gróf Khuen-Héderváry Károly a kamara elnöke és Ormándy János a kamara igazgatója ismertették a kamara állattenyésztési javaslatát. Az összes megjelentek, elsősorban azonban az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója Koós Mihály államtitkár és Konkoly Thege Sándor, az OMGE titkára fejezték ki elismerésüket és köszönetüket a kamarának úgy maguk, mint az általuk kép viselt testületek részéről azon hézagpótló és úttörő lépésért, melyet a kamara az állattenyésztési javaslat etőterjesztésével tett. Az értekezlet azután délelőtt 10 órától, rövid meg szakítással este 6 óráig tárgyalta minden részletében a kamara javaslatát, amely már előzetesen is a meghívottaknak és az illetékeseknek megküldetett. Az értekezlet ezen tárgyalások kapcsán számos nagyjelentőségű kérdést világított meg s lehetővé tette a kamara részére, hogy a legjobb szakvélemények megfontolása mellett fogjon a nagy mun kába, melyet a tervezet gyakorlati keresztülvitele fog a kamarára róni és mely nem csak a kamara kerületének, de az egész ország közgazdaságának előreláthatólag igen nagyjelentőségű hasznára lesz. Folyó hó 24 én a győri Kereskedelmi és Iparkamara tanácskozó termében tartolta a Kamara V. közgyűlését, melyen igen sokan jelentek meg és hallgatták végig az ugyancsak nagyjelentőségű tárgyakat napirendjére tűzött közgyűlést. G óf Khuen Héderváry Károly a kamara elnöke elnöki megnyitója után, melyben a tárgyak fontosságára hívta fel a közgyűlést, Somogyi Ferenc osztályvezető rövidrefogott működési jelentést olvasott fel a kamarának az utolsó közgyűlés óta folytatott tevékenységéről. A közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig a jelentést, s a kamara elnökségének, igazgatóságának és tisztviselőinek kifejezett köszönetnyilvánítása után vette azt tudomásul. Ezután Ormándy János, kamarai igazgató javaslatát fogadta el a közgyűlés, mely az 1924. évi katasztrófálisan rossz terméssel kapcsolatosan a mezőgazdaságot terhelő adóalap redukcióját kérelmezné a pénzügyminisztériumtól. Ormándy János kamarai igazgató ezután a kamarának a Felsődunántul állattenyésztésének fejlesztésére vonatkozó nagy koncepciójú tervezetét terjesztette a közgyűlés elé. A kamara zárószámadásainak és jövő évi költségvetésének tárgyalása után, miután ezek nek elfogadása, illetve a felinentvény megadása ugyancsak egyhangúlag megtörtént, Almássy és Lils Ferenc indítványait tárgyalta a közgyűlés. Az indítványok a kamarai tagok adóinak a virilizmus szempontjából az iparkamarai tagokéhoz hasonló beszámítása, a tüzrendészeti szabályrendelet módosítása, illetve faragóműhelyek felállítására vonatkoztak. A kamarai közgyűlés ezután jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki az Iparkamara vezetőségének előzékenységéért, hogy céljaira tanácskozótermét rendelkezésre bccsájtotta s a napirend letárgyaltatván gróf KhuenHéderváry Károly elnök zárószavaival a közgyűlést bezárta. Az ülésen s különösen kisgazda tagok részéről nagy számban hangzottak el értékes hozzászólások. Veszettség. Pápa városban, kóboreben megállapított veszettség folytán Nagyacsád, Mezőlak, Borsosgyőr, Kéítornyulak, Tapolcafő, Adásztevel, Nagygyimót, Vaszar, Takácsi és Marcalíő községekben valamennyi kutya 90 napig megkötve tartandó, vagy biztos szájkosárral ellátva vezetendő. Aki ez ellen vét, megbüntetik. A rézgálic-eladások beszüntetése. A Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesülete illetékes helyeken eljárt, hogy a rézgálic vámját egyelőre függesszék fel. Az egyesületet erre a lépésre az indította, hogy most, amikora szőllősgazdáknak legnagyobb szüksége volna rézgálicra, a magyar rézgálicgyárak beszüntették az eladásokat, tekintettel arra, hogy nincs nagyobb készletük. A rézgálic-eladások beszüntetése katasztrófális és a külföldi rézgálic behozatalával kell ezt ideiglenesen elkeiülni. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Osztályának erre az a megjegyzése, hogy a rézgálicot felesleges külföldről behozni. A rézgálicnál sokkal jobb a szőllőpermetezésre a perosan. Utal erre vonatkozólag a kecskeméti kamara területén a múlt erősen peronosporás évben végzett permstezési kísérletekre, amelyek azt ered ményezték, hogy a rézgáüccal permetezett tábla elpusztult, a perosannal permetezett tábla ép maradt. A perosan ára kilogrammonként 10 ezer korona. Ugyanannyi százalék kell belőle, mint a rézgálicból, mész nem kell hozzá, így olcsóbb, mint a rézgálic, miután itlhon készítik s használata által függetlenítjük magunkat a külföldtől. Uimutatást ad a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Osztálya Győr. A szarvasmarhatenyésztő gazdák szervezkedése. Legutóbb is közöltük azt, hogy a dunántúli szarvasmarhatenyésztő gazdák körében milyen nagy szervezési munka folyik. A közelmúlt napokban DunapenleIén volt ilyen irányú szervezkedés, ahol Molnár Imre Fejérvármegye agilis gazdasági felügyelője és Meszlényi Béla, a járás főszolgabírója, majd pedig Nigy J nő és Dubovszky Ödön járási gazdasági felügyelők meghívására Mesterovits Iván gazdasági főfelügyelő, miniszteri megbízott je lent meg. A gazdagyülés keretében többek hozzászólása után Mesterovits ismertette a szervezkedés munkáját. A gazdagyülésen megjelentek még vitéz Sziklay százados, a Viíézi Szék képviseletében vitéz Kovács István járási hadnagy, Sziklay Béla, Szávits Miklós, Franki Zsigmond és László böldbirtokosok, majd pedig 120—150 helybeli kisgazda. A gazdagyülés az iskolateremben folyt le, ahol a szervezkedés elnökéül Gáspár Károly főjegyzőt választották meg és a szervezési íven egyelőre 48 tehenet jelentettek be, de biztosra vehető, hogy a közeljövőben 100 tehén fog állani próbafejés alatt. Majd pedig Rácalmáson tartottak a fent nevezett szervezők gazdagyülést, ahol az említetteken kívül még ifj Paizs Gyula és Záborczky Ferenc földbirtokosok jelentek meg. Itten két elnököt választottak. Az itteni gazdagyülésen azonnal 190 tehenet jelentettek be. Olyan óriási volt a lelkesedés, hogy az előadótermet zsúfolásig megtöltötték a gazdák, akiknek száma 260— 300 ra becsülhető. Meghívó. A Veszprémvármegyei Áitalános Tanítóegyesület f, évi junius hó 9-én, d. e. 9 órakor Veszprémben a vármegyeháza nagytermében nagygyűlést tart, melyre az egyesület tagjait, továbbá a vármegye népoktatási intézeteinél működő tanárok-, tanítókés óvónőket és a népnevelés iránt érdeklődő intézeteket, hatóságokat és társadalmi egyesületeket meghívják. Folyó évi junius hó 9 én a Koronaszálloda éttermében tartandó együttes ebéd ára 35.000 K. Az ebédre és szállásra való jelentkezést levelezőlapon és legkésőbb junius 4 ig a kir. tanfelügyeiőséghez Balogh István címére keli beküldeni. A Növényvédelem*májusi száma dúsan illusztrált cikkben számolt be az atkakórról, amely újabban nagy arányokban pusztítja szőlőterületeinket. Részletesen ismerteti a gabonalegyek elleni védekezést, a gyomnövények irtását, a férges cseresznye problémáját, a növényvédelmi szerek ellenőrzésének szükségességét, a vércsék mezőgazdasági jelentőségét stb. A dúsan illusztrált Ízléses és páratlan olcsó folyóirat havonta egyszer jelenik meg. Az érdeklődőknek a kiadóhivatal (Budapest, VIII, Rákóczi-ut 51., IV. 5) készséggel küld mutatványszámot. Védekezés a burgonyabetegségek ellen. Burgonyatermelésünket a gombabetegségek egész sorozata szokta megtámadni. Ezen betegségek közül a legveszedelmesebb a burgonyavész (Phitophtora de By). Ez a betegség az elmúlt évben is óriási károkat okozott FeJsödunántulon, ahol egyes vidéken annyi burgonya sem termett, mint amennyit elültettek. Ezen bu gonyavészt élősdi gomba idézi elő. A betegség könnyen felismerhető, a burgonyaievél szélén eleinte sárga, később barna foltok keletkeznek, amelynek helyén a levélszövet elpuhul. Ha a betegség korán, már junius hóban megtörlénik, a le velek elhalnak s a gumóképződésre nem is kerül sor. A gomba spóráit líllíllilllllllllllllBIIIIMlllillllllliH Az egész világon nemcsak ismerik, de szeretik is a FÖLDES „MARGIT CRÉME'-t. Melyik előkelő hölgy ne ismerné a világhírű FÖLDES „MARGIT CRÉME" kiváló arc, kéz- és testápoló hatását? Legeredményesebb szépségápolás a világhírű FÖLDES „MARGIT CRÉME"-mel történik. Kapható : Minden győgyt&r-, drogéria- és illatszertarban. a szél széjjel hordja és azok egész vidékeket megfertőznek. Ha a betegség későn lép fel, a fertőző spóra anyag a földre hull, az esővízzel a talajba szivárog és ott fertőzi meg a gumót. Ha az időjárás nedves, a fertőzés a gumóban rothadást idéz elő, ha az időjárás száraz, a fertőzés csak lilás, barna foltokat okoz. E foltokból indul ki télen a száraz rothadás. Igy a betegség akár korán, akár későn lép fel, egyformán veszélyes. A betegség ellen legjobb a peroszánnal való permetezés vagy a burgo'.lal való porozás. A porozást vagy permetezést rendes hátiporzó vagy permetezőgéppel lehet végezni. Egy évadban háromszor kell a permetezést megismételni és pedig először junius második felében, másodszor julius második felében, harmadszor augusztus közepétől szeptember közepéig. A perosanból 2 százalékos oldat, a purgolból 20—25 kg szükséges kat. holdanként. Ezen eljárásokkal 40—60 százalék terméstöbbletet értek el ezfn eljárások alkalmazása által. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Osztálya kívánatra bárkinek készséggel megküldi a növényélet és kórtani állomás által szerkesztett utmutatót a burgonyabelegségek leküzdéséről. állami anyakönyvi kivonat. Születfisk: Máj. 22. Szekér Lajos napszámos és neje Orbán Juliánná, leánya: Karolina, ref. Máj. 23 Bachrach Géza kereskedő és neje Drach Róza, utónevet nem kapott leányai: ikrek, izr. — Horváth Ferenc honvédtüzér és neje Hegyi Mária, leánya; Magdolna, rk. Máj. 27. Göndöcs Sándor kccsis és neje Töreki Ilona, fia: Sándor, rk. — Farkas István napszámos és neje Pitzer Erzsébet, leánya: Anna, rk. Heghaltak: Máj. 22. Kovárczi József napszámos, rk., 56 éves, rák. Máj. 23. Bachrach Géza és neje Drach Róza, utónevet nem kapott leányai, éretlenség, izr. Máj. 25. Hindler József vendéglős, rk., 70 éves, érelmeszesedés. Máj, 27. Hegedűs Juliánná, rk, 5 éves, merevgörcs. Hásavságot kötöttek: Máj. 23. Kenyeres István gépészkovács, rk. és Somogyi Matild rk. — Kovács János állami mérnök ev. és Rácz Ilona, ref. Máj. 26. Kis Gyula földmivelő, ref. és Horváth Matild szakácsné, rk.