Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-05-24 / 21. szám

liijtstlétl árak: Kegyedévre 24.060 kor., <|y hónapra 8030 kor. 3 % t e s szám ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Sföegyeleitik minden vasárnap. •y> Szerkesztőség: Fö-utca 12. Kladóhlvaial s Fö-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A gazdasági föltámadás felé. Irta: dr. Paupera Ferenc. (Folytatás és vége.) A mi gazdasági válságunk fő oka Is a pénzhiányban volt és van. A mai Csonka-Magyaror­szág területén a háború előtt 400 millió aranykorona volt forgalomban. Ugyanolyan gaz­dasági helyzet mellett most is 400 millió aranykoronának, va­gyis 6*8 billió papirkoronának kellene forgalomban lennie. Mai bankjegyforgalmunk azonban csak 45 billió, vagyis körül­belül 2857 millió aranykorona, így festene a helyzet ugyan­olyan gazdasági feltételek mel­lett, mint aminők békében vol­tak; de a mai 1928l-es drága­sági főindexszám mellett, nem is 6*8, hanem 7 8 billió papir­koronára, vagyis 557 millió aranykoronára volna szüksé­günk, hogy gazdasági életünk a maga funkcióit zavartalanul végezhesse. Ha ehhez még hoz­závesszük azt, hogy a pénz forgása a stabilizáció beálltá­val sokkal inkább meglassult, mint az inflációs időben, úgy megjelöltük a mai krízis tulaj­donképpeni okát, de egyúttal a kibontakozás egyetlen útját is: külföldi hitelek felé vezető utat. Bankjaink és pénzintézeteink a mobilitás föntartását tartják szem előtt, helyesen ismerve föl a különböző európai álla­mok stabilizációs kríziseit és természetesen, megszorították a hiteleket. Ámde a gazdasági élet törvénye szerint éppen ezért jelentékeny kasszakészle­tek gyülemlettek ]el t amelyek a bizalomkrízís megszűntével meg fognak indulni, sőt van­nak pozitív jelek arra, hogy már meg is indultak. Másfelől semmi kétség, hogy a külföldi hitelek beáramlása is nagyobb mértéket fog ölteni az eddigi­nél. Hiszen államháztartásunk rendezett volta, pénzünk meg­ingathatatlansága és az a biza­lom, amelyet a Smith-féle jelen­tések európaszerte keltenek, jóllehet a külföldi hitelnyújtás­nak számos akadálya még ma is fenáll, máris igen tiszteletre­méltó eredményeket mutatott fel. így csak a Rimamurányi Vasmüvek R.-t. és a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank nagy­arányú külföldi tranzakciójára utalunk, amelyeknek jelentősé­gét csak az érti meg, aki tudja, hogy Angliában milyen súlyos törvényhozási akadályok állják útját a nagyobb arányú kül­földi hitelezésnek és aki tudja, hogy az amerikai piac men­talitása milyen távol áll attól, hogy az európai kontinensnek e részére nyújtson hitelt. A kezdetnek e mindenesetre fé­nyes sikerei mellett a mezőgaz­dasági hitel fogja alkotni a hitelmüveleteknek folytatását, mert a gazdasági életnek min­denütt egyarant érvényes tör­vénye az, hogy a tőke ott he­lyezkedik el, ahól nagyobb ka­matra talál. A berlini 9%-os bankráta, a bukaresti és belg­rádi 6®/o, a prágai 7% mellett, a mi 11%-unk még mindig csábító, főleg akkor, amikor a new-yorki piacon 3 és fél, a londonin pedig 5% kamatot talál a tőke. A magánkamat­láb még sokkal jobb és biztos gyümölcsöztetéssel kecsegteti a külföldi tőkét. Arra, hogy felénk forduljon és legyőzze azokat az akadályokat, amelyeket Angliá­ban a törvényhozás, Ameriká­ban pedig az üzleti konzer­vativizmus állított útjába. Igaz, hogy az angol kormány és az angol bank az angol fontnak parira emelkedéséig és mind­addig ellene van a font ki­helyezésének, amig egymillión felüli munkanélküli van Ang­liában és igaz az is, hogy az amerikai piac külföldi kölcsön alatt nagyon ritkán értett kon­tinentális kölcsönt, s a forein bonds számára a tranzatlanti­kus államokba való elhelyez­kedést kereste. Konzervatív vol­tunk, amely a pénz kihelyezé­sénél csak nagyon lassan barát­kozik meg az európai piac fo­galmával és amely sokszor túl­zott óvatosságra serkenti őket, mind olyan tényezők, amelyek óvatosságra intenek akkor, ami­dőn a két világpénzpiac hitel­nyújtó készsége felé nézünk. Mégis meg kell állapítanunk, hogy az angol és amerikai tőke érdeklődése Magyarország iránt állandó és hogy a hitel útjában álló törvényes akadályok le­bontása és főleg az a kétség­telen-készség, amely Angliában megnyilatkozik, hogy a síny­lődő nemzeteket munkaképessé tegyék, mégis reményre adnak okot abban a tekintetben, hogy a hitelnyújtás az eddiginél na­gyobb arányban fog megindulni. Nem tartjuk ugyan nagyon valószínűnek, hogy a mezőgaz­dasági hitelre vonatkozó új tör­vény és az egységes záloglevél­tipus bevezetése valami lénye­geset lendítene a dolgon, de annál inkább attól a természe­tes törvénytől várjuk a hitel erő­teljesebb megindulását, hogy a tőke legszívesebben oda megy, ahol leggazdaságosabb elhelyez­kedésre talál. Csak természetes, hogy a pénzszűke megszűnésével együtt fog járni a gazdasági élet lassú, de biztos gyógyulása. Ezzel együtt jönnek azok a jelen­ségek, amelyeknek ma éppen sajnálatos visszáját látjuk: a kereskedelem fellendülése, az ipari termelés fokozódása, a tőzsde javulása és amit Magyar­országon elsősorban kell emlí­tenünk, az építés főiéledése, amelytől iparunk, de összes termelési ágaink is a békében a legtöbb erőt nyerték. Ha ilyen körülmények közt a magángaz­dasági élet feltámadásával az államgazdaság egy már erőre­kapó magángazdaságra támasz­kodhatik és ennek következté­ben megindulhatnak azok a köz­munkák is, amelyektől, mint a múltban, a jövőben is legtöb­bet várhat gazdasági életünk, akkor elérkeztünk a megegész­ségesedés első stádiumába. Ha azután, amit remélnünk kell, ezt a gyógyulási folyama­tot nem fogják megzavarni kül­politikai komplikációk és a bel­politikában is az egymást meg­értés ideje következik be, akkor a békességnek és a munkának, a rendezett polgári életnek és a munkában való gyönyörűség­nek feltámadását ünnepelhetjük meg. A sokat szenvedett nem­zetnek, de egész Európa né­peinek is' ez lesz az igazi hús­vétja. Felhivás. A pápai rendőrkapitány­ság felhívja a lakosság figyelmét a külföldieknek az otszág területén lak­hatása tárgyában kiadott hirdet­ményre, s figyelmezteti a lakosságot, hogy a f. évi junius hó 1-én életbe­lépő rendeletnek a külföldiek beje­lentésére és itt iakasára vonatkozó rendelkezései be nem tartása kihágást l^épiz és súlyos büntetést von maga u an. Benzin, gép- és henger­olaj, petróleum, gázolaj, ajegjohb » legolcs6bb gépzsir és kocsikenőcs Nyugatmagyarorszjági árban ka p- Olaj és Vegyipari R. -nál ható a GYŐR, ANDRÁSSY-UT 37 SZ. TELEFON: 8-23-IK SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom