Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-05-17 / 20. szám

állítja fel és a munka tartama alatt az állványozás felett a fel­ügyeletet ez gyakorolja. Önállóan végezhet továbbá a kőmivesmester belső kőmives­átalakítási munkát, még pedig mindenféle válaszfalban, korlá­tozás nélkül; szerkezeti falak­ban azonban csak olyan föld­szintes házakban, melyeknek építésére az előidézett rendelet I. szakasza alapján jogosítva van. A fent jelzett alaprendeletben említett épületeknél nagyobb épületekben a kőmivesmester a szerkezeti falakban bármiféle átalakítási munkát csak építő­mester vezetése és felelőssége mellett végezhet. A főkertről. A tókert a földreform révén ház­helyekké, ahogy nevezik, kertvárossá avanzsált. Mint régi tisztes tókert ki­tűnően teljesítette hivatását, ellátva némi kis keresettel sok sok szegény embert, akik évtizedeken keresztül konyhakertészkedéssel foglalkoztak s így a pápai piac zöldségárai se vol­tak megfizethetetlenek. Mióta a tó­kertekből kertváros lett, épen nem örvendetes jelenségeket tapasztalha­tunk. Kimérték az egyes házhelyeket s ezekkel együtt természetesen az uta­kat is. Az egész természetes, hogy ahol házak lesznek, ott modern ut­cák is kellenek. Ezek az utcák a jelenben azonban igen szomorú hely­zetben vannak, s nagy a gyanúnk, hogy jő ideig abban is maradnak. A hivatalos megállapítás szerint kö­rülbelül 28 holdnyi utca számára fenntartott terület maradt a tókertek­ből az idén teljesen kihasználatlanul, amit máris felvert a térdig érő gaz. Nem az lett volna-e a helyes intéz­kedés, hogy ha már egyszer látjuk, hogy az építkezés nagy tömegben nem tud megindulni, akkor ezeket a szép széles utcákat is addig gyü­mölcsöztetjük, amig lehet. Nem let' volna-e jelenleg elég egy 2 méteres esik a leendő házak frontja előtt, hogy azt a bizonyos speciális pípai kétkerekűt el lehessen tolni s a többit akár bérbeadni, akár szövetkezeti ala­pon valamivel bevetni. Különben tény az, hogy ezek a széles csikók, mint leendő utcák már városi terü­letek, s így elsősorban a városnak kellett volna ezekkel valamit kezdeni. E helyett azonban, nemhogy kezdtek volna valami okosat, hanem még a nemtörődömség folytán olyan ese­mények adódhatnak elő, amelyeknek következményei a legnagyobb mér­tékben felelőségteljesek. A régi árkok mind eltűntek s új árkokat senki sem húz. Az egész tókert területén, vagyis a leendő kert­város területén sehol nem látjuk a felelős tényezők intézkedését, hanem mindenki egyéni akciót folytat. Kü­lönösen ez utóbbi körülményre nyo­matékosan felhívjuk a felelős ténye­zőket, hogy megfelelő széles és mély árkok megcsináltatásáról gondoskod­janak. Nemrégiben Budapest mellett egy 4 órás felhőszakadás micsoda káro­kat okozott, mert mint utóbb kide­rült, vizlevezetésről, árkokról, azok­nak állandó jókarbantartásáról a fe­lelős tényezők nem gondoskodtak. Azt akarják, hogy ez itt nálunk is bekövetkezzék? Ki lesz akkor a fe­lelős? Tessék ezt a szükséges és el nem odázható munkát mindenkire kiróni, tessék a szakembereknek a létesítendő, elég széles és elég mély árkokat megjelölni s szigoiuan ellen­őriztetni, hogy az a célnak megfele­lően készült-e. Itt minden késedelem keservesen megboszulhatja magát. Jó lesz tehát ennek az ügynek okosan és céltudatosan nekilátni. Ami pedig a 28 holdnyi, parlagon maradt, utcáknak nevezett gaztengert illeti, mivel az idén reájuk szükség nincs, de meg íöbb évig sem lesz, tessék bevettetni. Három-négy év alatt jó gazdálkodással ki lehetne ezekből az utakból termelni a teljes csatornázást, ami ezen új városrész­szélén találjuk. Ez a szerencséilen, gy_nge uralkodó az oligarchák ha­talmaskodásával szemben teljesen tehetetlennek mutatkozott s még azt a birtokot, amelyet a Balaton mellett adományozott a béli kolostornak „lelke üdvösségére és a jövő bol­dogság reményében" — még azt sem tudta Szt. Móric egyházának megőrizni. Az ország ekkori állapo­tát Pauler így jellemzi: „Mintha mindaz a fék, mindaz a békó, amely­lyel a magyar királyok majdnem 300 éve, Szt. István óta, a nemzetnek erőszakos, nyers hajlamait lekötötték, lehullottak volna; a kereszténység, az alap, amelyre ők a magyar tár­sadalmat fektették, megingott volna: a pogány kor garázdasága ütötte föl ismét a fejét, csakhogy most nem a szomszédok, a külföld, hanem a hazafiak ellen, az országban dü­höngött". A fejetlenség III. Endre halála után még jobban fokozódott, amikor a trónkövetelők pártharcai közepett újabb belső zavarok szín­helye lett az ország. A bakonybéli apátság Árpád kori történetére vonatkozólag mindössze 28 hiteles oklevél van a rend birto­kában. A többit — egyéb történeti főijegyzésekkei és emlékekkel együtt elpusztította az az óriási tűzvész, melynek a XIII. század közepén az egész kolostor áldozatul esett. Ekkor pusztult el a könyvtára is, melynek alapját még Szt. István vetette meg s amelyhez Gizella királyné egy ér­tékes evangeliumos könyvvel járult s amelybe baírt följegyzések alapul szolgáltak az apátsági jogokat ösz­szegező chartuláriumhoz. — És ekkor pusztúltak el az apátság műkincsei is, pedig a béli kolostor már a XII. század végén oly gazdag volt ben­nök, hogy e tekintetben mindjárt Pannonhalma után következett. (Folyt, köv.) ben mindennél fontosabb feladat. Addig is azonban, mérnökileg kijelölt és ellenőrzőit árkokat kérünk, hogy minden keletkezhető veszedelemmel szemben felkészültek legyünk. Maga a Bakonyér partja is ma közpréda. Ezt a partot is az illetéke sek figyelmébe ajánljuk, nem szólva a medréről. Itt is rendet kell terem­teni, még pedig nemcsak egy évadra, hanem állandóan, mert ha a tókert­bői kertváros lett, akkor ez nem me­rülhet ki jó és rossz kerítések, kisebb nagyobb esőbódék felállítgatásával és a jól bevált vízlevezető árkok szétrombolásával, hanem céltudatos, tervszerű, erélyes intézkedésekkel kell a munkálatokat, ha máskép nem megy, hát kötelező közmunka alak­jában kiróni. B. E. Miniszteri kitüntetések. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a nyomorenyhítő mozgalom körül kü­lönös érdemeket szerzett egyének ré­szére elismerő s köszönő iratokat küldött s azokat dr. Tenzlinger Jó­zsef polgármester f. hó 9-én d. u. 5 órakor a városháza nagytermében a Jótékony Egyesületek közös bizott­ságának és a városi inségenyhitő ak ­ció bizottságának együttes ülésében ünnepi beszéd tartása után nyújtotta át a kitüntetetteknek. Kitüntetésben részesültek: néhai Gyurátz Ferenc püspök úr, továbbá Karlovitz Adolfné, báró Gamerra Alberta Mária, özv. Wolmuth Dezsőné, Pongrácz Józsefné, dr. Cseh- Szombathy Lászlóné, Mes­terházy Lászlóné, dr. Weltner Sán­dorné, özv. Krausz Vilmosné, Fischer Gyuláné úrasszonyok. A kitüntetet­teknek őszintén gratulálunk s mind őket, s mind azokat, kik bár ezúttal kitüntetésben nem részesültek, de a város szociális életében eredményes munkát végeztek, továbbra is kérjük eddigi önzetlen munkájukfolytatására. Bélák Lajos meghalt. Hosszú közszolgálatban eltöltött élet fejező­dött be Bélák Lajos föbiró halálával. A boldogult 1858-ban született és f. hó 10 én halt meg. 24 évig volt a pápai járás főbírója. Régi szabása, jó magyar ember, kötélességteljesi;6 tisztviselő volt. Temetése kedden dél­után 3 órakor volt nagy közönség részvételével. Gyermeknapi gyűjtés ered­ménye. A Pápai Anya- és Csecsemő­védő Intézet részére a jótékony egye­sületek közreműködésével, május hó 10-én, mult vasárnap rendezett utcai urnagyűjtés eredménye 8,729.354 K. Az elért fényes eredményt nagyban előmozdította a hölgyek fáradhatatlan buzgósága és a „Corvin Mátyás" és a „gróf Tisza István" cserkészcsapa­tok ifjúságának és az állami polg. íeányisk. növendékeinek lelkes közre­működése, úgyszintén Füredi Döme és Horváth Karcsi zenekara által nyújtott térzene. Az egyesület veze­tősége az összes közreműködőknek hálás köszönetét fejezi ki. Tanító nagygyűlés Veszprém­ben. A Veszprémi Általános Tanító­Egyesület junius 9 én nagygyűlést tart Veszprémben. A gyűlés célja, megbeszélni a tanítóságnak azt a munkáját, mellyel a jövőben még fokozottabb mértékben kell dolgoz­nia, hogy a magyar népben az ál­dozatos magyar nemzeti gondolatot kiépítse s ezzel a magyar feltáma­dást egyedül biztosító egységes nem­zeti akaratnak megteremtését elő­segítse. Felvételért a pápai áll. tanító­képző I. osztályába junius hó 30-ig lehet folyamodni. Ezen időpontig beadott kérvényekre a határozatot iulius 10-ig mindenki megkapja. A julius és augusztus hónapokban pót­lólag beadott kérvényekre az érte­sítést szeptember 5 ig fogja az igaz­gatóság kézbesíteni. A felvételi hir­detmény a Hivatalos Közlöny és a Néptanítók Lapja májusi számaiban részletesen tájékoztat mindenről, de készséggel nyújt felvilágosítást az igazgatóság is. Konkurzus. A veszprémi püspöki papnevelő intézetbe felvételüket kérő ifjak vizsgálata f. évi julius hó 1-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni Veszprémben a püspöki székházban. A felvételre f. évi junius 30-ik nap­ján kell jelentkezni az egyházmegyei hivatalban. Felvétetnek a középiskola V., VI., VII. és VIII. osztályát vég­zett ifjak. A pályázók a következő okmányokat hozzák magukkal: 1. az V., VI., VIL osztályról szóló jeles vagy jó rendű bizonyítványt, illetve a jó sikerrel letett érettségi vizsgá­latról szóló bizonyítványt; 2. kereszt­levelet, bérmaleveíet, a főgimn. tanu­lók az állami anyakönyvi kivonatot és az újraoltási bizonyítványt; 3. az illetékes hitiantanártól vagy lelkész­től erkölcsi bizonyítványt. A jelent­kezők kötelesek magukat orvosi vizs­gálatnak alávetni. Hirdetmény. Értesítjük a „Ker. Nemzeti Nyomdavállalat R.-t." rész­vényeseit, hogy az 1924. évi osztalék az elismervények, illetve még ki nem cseréit részvények bemutatása mellett Nemcsics Elek, ügyvezető igazgató­nál (Jókai Mór utca 23. sz.) napon­ként 9—11 óráig felvehető. — Ugyan­ott a még ki nem adott elismervé­nyek is átvehetők Igazgatóság. A munkanélküliek házbérét a város fizeti Miskolcon. Amint értesülünk, a miskolci ker.-szoc. szakszervezetek munkanélküli tag­jaiknak érdekében mozgalmat indítot­tak és küldöttségileg keresték fel a város polgármesterét, hogy a munka­nélküliek egy negyedre eső házbérét, mintegy 100 millió koronát fizesse meg a város abból a másfél miili< árd kölcsönből, amit közmunkára utalt ki a kormány. A polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy akciójukban támogatásukra lesz és reméli is, hogy a kérelem teljesíthető lesz. Találtatott aranylánc, kendő, sá~ torkarró és lánc, pénz. Igazolt tulaj­donosaik a rendőrkapitányságon át­vehetik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom