Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-01-18 / 3. szám
Kfflicliil árak: negyedévre 24.000 kor., egy hónapra 80C0 kor. Igyes isim ára darabonként 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fő-utca 12. Kiadóhivatala Fő-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A Léderer-ügyhöz. Napról-napra a legkegyetlenebb gyilkossággal vannak tele az újságok. Gyermek szülőjét, szülő gyermekét, testvér testvért küld halálba. S nincs senki biztonságban, mikor új ismeretségekre tesz szert, a kedves, barátságos új ismerős nem latolgatja-e anyagi viszonyait, amelyekért érdemes, a lehetőségeket, amelyekkel könnyű lenne őt a másvilágra küldeni. A háború az erkölcsöket, a felebaráti szeretetet illetően nem kényeztetett el bennünket. Láttuk, mint támadt fel egész tömegekben az állat, a jobb életmódra, a könnyű pénz- és élvezetszerzésre való mohó vágyakozás hogyan irtott ki sokakbóí minden nemesebb érzést, hozta felszínre az emberi lélekből a mélyen szunnyadó piszkot, sárt. Hozzászoktunk a háború és az azt követő időben, hogy sokan mások korgó gyomrán, ruhátlanságán vagyonokat szerezzenek, s verjenek el élvezetekre, de hogy ilyen mély sűlyedés lehetséges, azt nem hittük. Mikor megdöbbenve olvastuk a németországi emberhusárulókról, az iszonyodás érzése után megnyugtató érzés vett rajtunk erőt: Mi még minden szerencsétlenségünk mellett se jutottunk ennyire. S ime, a rend őre, köztiszteletben álló egyén a legelvetemültebb gonoszsággal, bestiáiitással gyilkolt, miután kiszámított ravaszsággal hurokra csalta áldozatát. S utána mintha semmi sem történt volna, undorító s rettenetes hidegvérrel marcangolja szét áldozata holttestét, hogy borzalmas és ocsmány bűnének nyomait eltüntesse. Az egész ország lélekzete eláll ekkora elvetemültség hallatára, s azután szívszorongva kérdi, mi lehet az oka az ilyen Mértékű lealjasodásnak? Talán, mert a világháborúban közönséges dolog lett az embervér látása? Vagy az összeomlás, a gazdasági helyzet nyomorúsága viszi az embereket a kétségbeesett, állatias kegyetlenségre? Igaz, a világháború nem erkölcsszelidítő intézmény, társadalmi, anyagi felfordulás mindig fölösen tenyészti az élettel, de főkép a más életével nem törődő cinikus bűnösöket. De végre is a háborúval, a gazdasági helyzettel nem magyarázhatunk meg mindent, mert minden bűn, minden hiba mégsem a viszonyokban leli a magyarázatát, hanem főkép és első sorban önmagunkban, a mi erkölcsi egyéniségünkben. Mert hiszen a történelem, az egyesek élete tud felemelő, megtisztító szenvedésekről, megpróbáltatásokról, mikor a közösséget, az egyest nem lehúzta, hanem magasabb erkölcsi nivóra emelte, ami legfőbb eszköze lett, nem egyszer szabadulásának is. A vizsgálat a Léderer házaspárról is sok mindent ki fog deríteni, s az újságok többet is fognak róluk közölni, mint arra szükség lenne, többet bizonyára, mintha az emberszeretet hősi cselekedeteit gyakorolták volna, de azt már előre megmondhatjuk, hogy ebben a brutális gyilkosságban sokkal nagyobb felelősség terheli azokat, akik évtizedeken keresztül tudományoskodó, s népszerű jelszavakkal dolgoztak az erkölcsök megrontásán, mint a világháborút. A het esemenyei. Mennyibe kerül a nemzetgyűlés. Az idei év aranyköltségvetésében a nemzetgj ülés összes kiadása, a képviselők és alkalmazottak fizetésével együtt 1,663 733 aranykoronát tesz ki, ami a 17 000 es szorzószámmal szorozva 28,283 461 ezer, vagyis 28 milliárd 283 millió 461OCO papirkoronának felel meg. Radikális képviselők küiföl dön árulkodtak. Négy radikális képviselő: Farkas István, Rupert Rezső, Nagy Vince és Propper Sándor az Emberi Jogokat Védő Ligához táviratot küldött, melyben a Magyarországon uralkodó viszonyokkal indokolja a nemzetgyűlésről való távolmaradását s tiltakoznak a magyar kormány politikája ellen s Herriot francia miniszterelnök támogatását kérik. — Úgy látszik, nincs külföldön még elég rágalmazónk, azért vállalkoznak hazulról egyre többen bepiszkolásunkra. Bokányi Dezsőt elítélték -Oroszországban. Bokányi Dezsőt Oroszországban 10 évi kényszermunkára ítélték, mert még ott is megsokalták, hogy mennyit harácsolt össze az egykori pesti háztulajdonos munkásvezér. Akik kíváncsiak voltak a halálra. A máit évben óriási szenzációt ét felháborodást keltett kit amerikai milliomos fiúnak gonosztette, akik tanulmányozni akarván a haldoklást, rokonuk kis fiát halálra kínozták. Most ismét ilyen Őiült kísérletről kapunk hireket Amerikából. Bostonban az egyik leányiskola két növendéke megmérgezte magát, hogy megtudják milyen a halál érzése. Az orvosoknak sikerült őket megmenteni. — Nagyon jó dolguk lehetett, hogy ráértek ilyesmire gondolni. 70 éves korukban bizonyosan nem lesznek ilyen kíváncsiak. Gyilkosságok. Léderer Gusziáv csendőrfőhadnagy és felesége a velük jó viszonyban levő Kodelka Ferenc hentesmestert, akit üzletkötés végett nagyobb pénzösszeggel laká sukra csaltak, orvul meggyilkolták s hogy a gyilkosság nyomait eltüntessék, feldarabolták s a Dunába akarták dobni. A nyomozó hatóságok azonban felfedezték vadállatias tettüket, mielőtt a nyomokat eltüntethették volna. Az oroszok lovakat vásárolnak Magyarországon. A múlt héten orosz lókereskedök jelentek meg Pesten, akik tekintélyes számá lovat akarnak Magyarországon vá sárolni kormányuk számára. Beavatottak 6000—8000 darab lóról beszélnek, de fannak kik huszezret is emlegetnek. Zita királyné Estei h$zy Sándor gróf elhányta alkalmából Esterházy János grófhoz, a megboldogult legidősebb fiához a következő részvéttáviratot intézte: A legmélyebb részvéttel osztozom bánatukban kedves atyjuk halála alkalmával, kiben egyik leghívebb barátunkat vesztettem el. Az Úristen vigasztalja önt és testvéreit. Zita. Hangverseny. Kedves, nagyon kedves volt — mondotta valaki —, aki Pápán nem az utolsó zeneéftő, mikor sok tapsolás után szerdin este a bencés reálgimnázium dísztermében a Bencés Diákegyesület által rendezett hangverseny után megkérdeztem véleményét. Szerény ember, amit mond, jól megmondja. Inkább kevesebb jót, mint rosszat mond Pápáról. És igaza volt. Mert kevés ilyen esetben van része a pápai publikumnak. A dalok dalosának, Schubertnek áldoztak, egy kitűnő mesternek, a szinte szuggesztív erővel lenyűgöző magyar Schubert speciálistának, K. Pikéthy Tibor v. nemzeti zenedei tanárnak vezetésével. A lélekből fakadó, a lélek legmé* lyebb hú'jain soká visszazengő, impulzív erejű, lehelletszeiü poézis mindenkit lebilincselt. De nem is csoda. A mester játéka szines fantaziától telített mélységes élmény; billentése meleg, puha, valóságos skálája van a pianisszimók felé, futamai gyöngyözök, ha meg erőt akar kifejezni, szinte dübörög a zongora kezei alatt. Méltó társa volt a zongoránál is a kedves pápai, visszavágyó ismerős Schneider- Szelénvi Stella, kinek csengő, hajlékony, tiszta mezzója, üde, bájos közvetlenséggel varázsolta elénk a dal lenge szárnyain a zielizi szép molnárleány és a dalos vándor molnárlegénynek öltözött Schubert idiljét. Köszönjük ezt a kedves estét, melyet a bencés reálgimnázium énekkarának szépen kidolgozott száma nyitott meg, mindazoknak, kik megteremtéséért oly sokat — nem hiába — fáradoztak. Az est hatása nem ért véget a kialudt villannyal. Mindenki tovább élő, meleg emléket vitt magával a Bencés Diákszövetség első kultúrestélyéröl a hideg téli estbe. Reméljük, hamarosan viszontlátjuk egymást. —H. — e. Olvassa a „Pápa és Vidékét":
